Kiss László Goju-Ryu mesterrel beszélgettünk, akinek napjainkban jelent meg első könyve TANREN – Önmagunk fejlesztése a Goju-Ryu karatedo gyakorlása által - címen a Shirokuma Kiadó gondozásában.

Kiss László 1991-ben alapította a Ten-Shin Karate Sportegyesületet, azóta tanít. Első mester fokozatát 1997-ben a Fudokan stílus alapítójánál, Dr. Ilija Jorga mesternél tette. 2006-ban Debrecenben, majd Pilisszentlászlón több alkalommal részt vett Yvon Myoken Bec zen mester sesshinjein. 2007-ben Takeji Ogawa nagymesternél vizsgázott Goju-Ryu karate stílusból harmadik danra.

Sensei, miért kezdtél el karatézni?

1982-ben egy volt általános iskolai osztálytársam ajánlotta figyelmembe a karatét. Gyenge fizikumú, vékony gyerek voltam, és az önbizalmam sem volt valami erős. Abban az időben a karate népszerű volt, nagyon sokan kezdték el Hajdúszoboszlón is e távol-keleti harcművészetet. A motivációm egyszerű, de nagyon erős volt. Meg akartam testileg és lelkileg erősödni. Amikor jelentkeztem, hogy én is szeretném kipróbálni a karatét, az akkori edzőm, Tóth István rám nézett és egyszerűen ennyit mondott: „Jelenleg nem tudlak fogadni, túl sokan vagyunk már így is.” Valóban sokan voltak, de igazából szerintem azt gondolta, hogy egy ilyen vékonyka, gyenge fiúnak úgysem való ez. De aztán mégis megenyhült és megengedte, hogy beálljak a sor végére.

Mikor döntöttél úgy, hogy a karate tanítását választod hivatásul?

1991-ben a sorállományú katonai szolgálatom után, többen megkerestek azzal a szándékkal, hogy szervezzük újjá a hajdúszoboszlói karate dojót. Szoboszlai István barátom segítségével ez sikerült is. Az eredeti elképzelés szerint az edzői munkát egy magasabb öves karatés látta volna el. Ő arra hivatkozva, hogy a következő övvizsgájára kell készülnie, elállt a szavától, így az edzői munka is rám hárult. Később elvégeztem az edzőit és azóta folyamatosan tanítok.

Az érdeklődők hol tudnak bővebben tájékozódni a dojóról?

Az edzéseinket Hajdúszoboszlón egy helyi iskola tornatermében tartjuk. Hajdú-Bihar megyében mi vagyunk az egyedüliek, akik a Goju-Ryu stílust képviselik. Molnár János első tanítványom szerkeszti a weboldalunkat, itt megtalálható minden, ami fontos lehet egy érdeklődő részére.  A weblapunk címe: www.tenshin.atw.hu

Hogyan született meg a könyv ötlete?

Harminc éve gyakorlom a karatedót, és ez idő alatt mindig kutattam a harcművészetek hátterét, filozófiáját. Majd egy volt tanítványom ötletére írtam pár cikket a Szaku magazinnak. Ezt követően Ódor Ádám barátom felvetette: miért nem írsz egy könyvet a karatédról? Először ellenálltam a gondolatnak, de később megbarátkoztam vele és így született meg ez a könyv.

Miről szól a könyv és kiknek írtad?

A könyv önmagunk fejlesztéséről szól, melyre a karatedó gyakorlása kiváló lehetőséget nyújt. Bemutatja a harcművészetünk történetét, filozófiáját és az alapelveket. Könyvem nem csak a Goju-Ryu stílus gyakorlóihoz szól, bár a bemutatott két kata a Shanshin és a Tenso a stílusunk alap katája.

Mi különbözteti meg a karatét, mint „utat” a sporttól?

A karate napjainkban elsősorban sport és csak később válik-válhat harcművészetté. A sportban mindig a győzelem megszerzése a cél, a BUDO-ban maga a gyakorlás válik céllá. Mindkettő fontos, de szerintem a sportból ki lehet öregedni de önmagunk fejlesztése az életünk végéig tart.

Hogyan kerültél kapcsolatba a Zennel?

Egy szerencsés véletlen folytán. Témát kerestem a Szaku magazin részére és így találtam rá az interneten egy Debrecenben megtartott gyakorló hétvégére. Olyan mélyen megérintett a „Csend hangja,” hogy ott ragadtam. Bár a gyakorlásom nagyon rendszertelen, azért igyekszem eljárni sesshinekre is.

Milyen kapcsolatot látsz a Zen és a karate között?

A karatedónak is van mélysége, de számomra a zazenek mélységét és csendjét nem tudja megközelíteni.

Mi a jellegzetessége a Goju-Ryunak?

Talán az, ahogyan az erőt leképezzük. Az nem egy véletlen, hogy a lágyság és keménység iskolájának nevezik!

Edzőként mit tartasz a legfontosabb szempontnak a gyakorlás során?

Mindig kell egy tervet készíteni és az alapján haladni a gyakorlásban. Nem szabad elfelednünk, hogy nem mindenki rendelkezik távol-keleti lélekkel. Az európai emberek, és főleg a gyerekek igénylik a szóbeli magyarázatokat, és talán kevésbé bírjuk a monotóniát is.

Milyen tanácsot, útravalót adnál azoknak, akik most kezdenek a karatéval ismerkedni?

A hullámvölgyeken csak az erős belső motivációval rendelkező gyakorlók tudnak túl jutni. Aki nem tudja a „miértjét” az előbb utóbb elhagyja a harcművészet szép, de rögös útját. Akinek a szívében van a „DO”, az nem hagyja abba akkor sem, amikor elérte a célját, sem akkor, amikor úgy érzi kudarcot vallott munkájában.

Van-e kedvenc japán ételed?

Igen, szoktam japán ételt fogyasztani. A debreceni szangában van egy „Donald” nevű srác, aki évekig Pesten egy japán konyhán dolgozott mint szakács, és nagyon finomakat főz. Bár nagyon idegenkedtem a nyershaltól, de rá lehet kapni az ízére. Kimondottan kedvenc ételem nincs.

Ha lehetőség adódna, Japánban hova szeretnél eljutni, mit szeretnél csinálni?

Igazából Okinawára Naha városába látogatnék el, ott van a karate őshazája és ott élnek a legjobb tradicionális mesterek. Több dojóba is szívesen edzenék. Nem csak a Goju-Ryu stílusú termekben, de ez számomra jelenleg egy elérhetetlen álomnak tűnik.

Mit üzensz a Szaku olvasóinak?

A japán kultúrában nagyon sok értéket találunk, de azért nem szabad elfelednünk, ha komolyan kutatjuk a magyarság történelmét, ott is sok értékre lelhetünk. Ezek a mi gyökereink, melyekből táplálkozhatunk nemzetként, családként és személyként is.

Köszönjük a beszélgetést!

Kissné Fodor Éva

 

A könyv megvásárolható a Maido webáruházban (http://maido.hu/).

 

 Még nem írt senki ezzel a cikkel kapcsolatban.
Ha szeretnél hozzászólni, akkor jelentkezz be vagy regisztrálj.
Szólj hozzá! (eddig 0 bejegyzés)
Ki van on-line?
Oldalainkat 103 vendég böngészi
Fórum legfrissebb
téma: Cikkeinkről - írta: phorvath, 16.02.16.
téma: Cikkeinkről - írta: Shinria, 16.01.05.
téma: Cikkeinkről - írta: phorvath, 15.12.23.
téma: Cikkeinkről - írta: Isaura, 15.06.30.
Linkek