Öt éve dubl?r alakítja a kommunista vezért?
Kim Dzsong Il halott? Igen, Észak-Korea teljhatalmú vezet?je 2003 ?szén meghalt, azóta egy másik ember szerepel helyette a nyilvánosság el?tt, állítja Sigemura Tosimicu professzor a Vaszeda egyetemr?l.
A valaha Szöulban újságíróskodó Sigemurát a Koreai félsziget egyik legnevesebb szakért?jeként tartják számon. Legutóbbi, pár hete megjelent könyvének címe „Kim Dzsong Il igazi arca”.
Ha igazak a könyv megállapításai, az rendkívüli hatással lehet a régióra. Az író szerint Koizumi Dzsunicsiro 2002-es és 2004-es fenjani látogatása során a japán miniszterelnököt nem a kommunista vezet?, hanem egy dubl?r fogadta, aki már öt éve helyettesíti az elhunyt diktátort – véli Sigemura.
Nem újdonság, hogy a diktátorokat dubl?rök helettesítik – Szaddám Huszein is rendelkezett néhánnyal Irakban. Kim, véli Sigemura nem használt dubl?rt, hanem ?t cserélték le egy hasonló külsej? férfira.
Ez természetesen fantasztikus hírnek t?nne bárhol a világon, kivéve Észak-Koreát. „A japánok el sem tudják képzelni, milyen módon keveredik ebben a kommunista országban a valóság és a fikció”, írja Sigemura. „Az egyik példa: Kim a nyolcvanas évek során hatszor járt Tokióban.”
Észak-Korea és Japán között nincs diplomáciai kapcsolat. Kim, a trónörökös inkognitóban járt a felkel? nap országában egy hajóval. Az uralkodó utódjának különleges célja volt a Japánban tett látogatásokkal: kedvenc akaszakai bárjában nézte meg Tenko Hikita b?vész showm?sorát.
Sigemura állításait azzal támasztja alá, hogy több családtagtól szerzett bizalmas információkat. T?lük véli tudni, hogy Kim cukorbetegsége súlyosra fordult 2000 elején. Akkor állítólag tolószékbe kényszerült, majd három és fél évvel kés?bb meghalt.
A feltételezett haláleset indokolhatná azokat a politikai változásokat is, melyeket a világ Észak-Koreával kapcsolatban megtapasztalt. A „megörökölt királyság” hirtelen nyitni kezdett a világ felé: 2000 júniusában Kim történelmi találkozót tartott dél-koreai kollégájával. Rá egy hónapra az orosz elnököt, Putyint fogadta, októberben pedig az amerikai külügyminiszter járt nála. 2001 elején Kínába látogatott, augusztusban Oroszországba. 2002-ben találkozott Koizumi miniszterelnökkel és évtizedes tagadás után elismerte, hogy országa valóban elrabolt több japán állampolgárt. 2003 augusztusában hatoldalú tárgyalások kezd?dtek Észak-Korea nukleáris fegyverkezésér?l.
– Aztán hirtelen – írja Sigemura a Súkan Gendai hasábjain – lelassul az iram.
A második Kim-Koizumi találkozó alig 90 percig tartott. A külföldi találkozókat hirtelen lemondták, Kim szinte teljesen elt?nt a nyilvánosság el?l. Az állami televízió 2003 októberében mutatta egy termel?szövetkezetben, de a látogatás id?pontját nem közölték.
Kim családjának is viharos élete volt. Felesége hivatalosan mellrákban hunyt el, egyesek szerint meggyilkolták. N?vére, a párt egyik magas rangú vezet?je hirtelen Párizsba menekült. Férje elvesztette állását.
2006 tavaszán, állítja Sigemura amerikai kémm?holdak sikeresen lefotózták Kimet. A fotók elemzése leny?göz? eredménnyel járt: Kim hirtelen két és fél centit n?tt!
Nemrég valaki a családból úgy fogalmazott, hogy „ígéretet kaptunk rá, hogy nem döntenek Kim utódjáról addig, amíg a jelenlegi sógun életben van”. Sigemura így kommentálja a mondatot: A sógun Kim beceneve volt. Ha Kim még életben lenne, a családtag nem úgy fogalmazott volna, hogy „a jelenlegi”, hanem egyszer?en azt mondja: „a sógun”. A „jelenlegi” szó hangsúlyozásából az látszik, hogy valaki más játssza el a diktátor szerepét.
A Súkan Gendai megkérdezte az ügyr?l a kormány véleményét is. Egy hivatalnok, aki ott volt Koizumival az egyik találkozón, így reagált:
– A találkozó idején számos találgatásról hallottunk, melyek szerint Kim helyett egy dubl?r szerepel. Sokan mondták, hogy elemeznünk kellene a hangfelvételeket. Ha azonban akkor kiderül, hogy Koizumi miniszterelnök egy másolattal tárgyalt, abba belerokkanhatott volna a kormány. Ezért nem folytattuk le a vizsgálatot.
A valaha Szöulban újságíróskodó Sigemurát a Koreai félsziget egyik legnevesebb szakért?jeként tartják számon. Legutóbbi, pár hete megjelent könyvének címe „Kim Dzsong Il igazi arca”.
Ha igazak a könyv megállapításai, az rendkívüli hatással lehet a régióra. Az író szerint Koizumi Dzsunicsiro 2002-es és 2004-es fenjani látogatása során a japán miniszterelnököt nem a kommunista vezet?, hanem egy dubl?r fogadta, aki már öt éve helyettesíti az elhunyt diktátort – véli Sigemura.
Nem újdonság, hogy a diktátorokat dubl?rök helettesítik – Szaddám Huszein is rendelkezett néhánnyal Irakban. Kim, véli Sigemura nem használt dubl?rt, hanem ?t cserélték le egy hasonló külsej? férfira.
Ez természetesen fantasztikus hírnek t?nne bárhol a világon, kivéve Észak-Koreát. „A japánok el sem tudják képzelni, milyen módon keveredik ebben a kommunista országban a valóság és a fikció”, írja Sigemura. „Az egyik példa: Kim a nyolcvanas évek során hatszor járt Tokióban.”
Észak-Korea és Japán között nincs diplomáciai kapcsolat. Kim, a trónörökös inkognitóban járt a felkel? nap országában egy hajóval. Az uralkodó utódjának különleges célja volt a Japánban tett látogatásokkal: kedvenc akaszakai bárjában nézte meg Tenko Hikita b?vész showm?sorát.
Sigemura állításait azzal támasztja alá, hogy több családtagtól szerzett bizalmas információkat. T?lük véli tudni, hogy Kim cukorbetegsége súlyosra fordult 2000 elején. Akkor állítólag tolószékbe kényszerült, majd három és fél évvel kés?bb meghalt.
A feltételezett haláleset indokolhatná azokat a politikai változásokat is, melyeket a világ Észak-Koreával kapcsolatban megtapasztalt. A „megörökölt királyság” hirtelen nyitni kezdett a világ felé: 2000 júniusában Kim történelmi találkozót tartott dél-koreai kollégájával. Rá egy hónapra az orosz elnököt, Putyint fogadta, októberben pedig az amerikai külügyminiszter járt nála. 2001 elején Kínába látogatott, augusztusban Oroszországba. 2002-ben találkozott Koizumi miniszterelnökkel és évtizedes tagadás után elismerte, hogy országa valóban elrabolt több japán állampolgárt. 2003 augusztusában hatoldalú tárgyalások kezd?dtek Észak-Korea nukleáris fegyverkezésér?l.
– Aztán hirtelen – írja Sigemura a Súkan Gendai hasábjain – lelassul az iram.
A második Kim-Koizumi találkozó alig 90 percig tartott. A külföldi találkozókat hirtelen lemondták, Kim szinte teljesen elt?nt a nyilvánosság el?l. Az állami televízió 2003 októberében mutatta egy termel?szövetkezetben, de a látogatás id?pontját nem közölték.
Kim családjának is viharos élete volt. Felesége hivatalosan mellrákban hunyt el, egyesek szerint meggyilkolták. N?vére, a párt egyik magas rangú vezet?je hirtelen Párizsba menekült. Férje elvesztette állását.
2006 tavaszán, állítja Sigemura amerikai kémm?holdak sikeresen lefotózták Kimet. A fotók elemzése leny?göz? eredménnyel járt: Kim hirtelen két és fél centit n?tt!
Nemrég valaki a családból úgy fogalmazott, hogy „ígéretet kaptunk rá, hogy nem döntenek Kim utódjáról addig, amíg a jelenlegi sógun életben van”. Sigemura így kommentálja a mondatot: A sógun Kim beceneve volt. Ha Kim még életben lenne, a családtag nem úgy fogalmazott volna, hogy „a jelenlegi”, hanem egyszer?en azt mondja: „a sógun”. A „jelenlegi” szó hangsúlyozásából az látszik, hogy valaki más játssza el a diktátor szerepét.
A Súkan Gendai megkérdezte az ügyr?l a kormány véleményét is. Egy hivatalnok, aki ott volt Koizumival az egyik találkozón, így reagált:
– A találkozó idején számos találgatásról hallottunk, melyek szerint Kim helyett egy dubl?r szerepel. Sokan mondták, hogy elemeznünk kellene a hangfelvételeket. Ha azonban akkor kiderül, hogy Koizumi miniszterelnök egy másolattal tárgyalt, abba belerokkanhatott volna a kormány. Ezért nem folytattuk le a vizsgálatot.
Japan Today