Katakana – Nevek japánul
Ilyen témánk van a fórumban is, de ezt a cikket elolvasva önállóan is ki tudjátok találni, hogy hogyan írják a neveiteket japánul.
A katakana a japán írás hangjelöl?, szótagíró változata, melyet a jövevényszavak és külföldi szavak átírására használnak, így a mi neveinket is ezzel kell írni.
A cikkben az “alap katakana-táblázatot” követi két másik, ezek után konkrét példák alapján nézzük meg a katakana használatát.
(A katakanát használjuk akkor is, amikor egy állatról vagy növényr?l, mint fajról van szó – ezeket a szavakat szintén katakanával írjuk le. Kandzsikönyvek gyakran a szó kínai olvasatát is ezzel írják, ám a félreértések elkerülése végett: ezt csak. megkülönböztetésképp használják, ha leírunk egy többkandzsi szót, annak japán olvasatát hiraganával írjuk! )
A katakana tehát szótagírás. Alapvet?en a japán nyelv öt magánhangzója (a, i, u, e, o) elé kerülnek a mássalhangzók, így alkotva egy szótagot (épp ezért a táblázatban érdemes vízszintesen haladni).
A japán hangok kiejtésér?l a Hiragana cím? cikkben holnap többet olvashattok, de röviden itt is összefoglaljuk:
– az “a”-nak leírt hang rövid, ún. palóc “á”
– az “u”-nak leírt hang valahol az “u” és az “ü” között ingadozik
– az “r” és az “l” közötti különbséget a japánok nem igazán érzik, leírva csak “r” hangjuk van, de azt néha “l”-nek ejtik
– a szóvégi “n”-nek leírt hang nazális lesz, míg ha utána zöngés hang jön (pl. “b”, “g”), “m”-szer?vé válik (néha lehet látni olyat, hogy “m”-nek is írják át, például a ????-t (kisbolt, éjjel-nappali) kombininek a konbini helyett).
– a szóközbeni “g” hang nazális lesz
-a “ni”-t f?leg “nyi”-nek vagy néhol “ni”-nek ejtik
– a “z”-nek leírt hang inkább “dz”
???? Katakana
1.
A (v)o-t már egyáltalán nem használják.
| ? a | ? i | ? u | ? e | ? o |
| ? ka | ? ki | ? ku | ? ke | ? ko |
| ? sza | ? si | ? szu | ? sze | ? szo |
| ? ta | ? csi | ? cu | ? te | ? to |
| ? na | ? n(y)i | ? nu | ? ne | ? no |
| ? ha | ? hi | ? fu | ? he | ? ho |
| ? ma | ? mi | ? mu | ? me | ? mo |
| ? ja | ? ju | ? jo | ||
| ? ra | ? ri | ? ru | ? re | ? ro |
| ? va | ? (v)o | |||
| ? n |
2.
A második táblázatban azok a hangok találhatóak meg, amik léteznek a másik japán abc-ben, a hiraganában is. Az “i”-oszlopban szerepl? katakanák (ki, gi, si, csi, n(y)i, hi, bi, pi, mi, ri) jobb alsó sarkába kicsi ja, ju, jo-t téve kapjuk meg a kja, kju, kjo stb. morákat. Ez az oszlop már tartalmazza a zöngés mássalhangzóval kezd?d? szótagokat is (amik önállóan a harmadik táblázatban szerepelnek). Ha a katakana jobb fels? sarkába teszünk egy zöngésít?jelet (amit dakutennek vagy csoncsonnak hívnak) , a “k” hangból “g” lesz, a “h”-ból “b” vagy “p”, stb. (mintha náthásan beszélnénk), kivétel a “si”-t és a “csi”-t, mert azokból nem “sja” és “csja ” stb. lesz, hanem “sa” és “csa” stb.
| ?? kja | ?? kju | ?? kjo |
| ?? gja | ?? gju | ?? gjo |
| ?? sa | ?? su | ?? so |
| ?? dzsa | ?? dzsu | ?? dzso |
| ?? csa | ?? csu | ?? cso |
| ?? nja | ?? nju | ?? njo |
| ?? hja | ?? hjo | |
| ?? bja | ?? bju | ?? bjo |
| ?? pja | ?? pju | ?? pjo |
| ?? mja | ?? mju | ?? mjo |
| ?? rja | ?? rju | ?? rjo |
3.
A táblázat fels? részében (a “pa”-sorig) az alaptáblázatban lev? katakanák zöngés változatai találhatóak. Ezeket hiraganával is le tudnánk írni. A táblázat második felében viszont olyan hangok találhatóak, amiket csak katakanával írhatunk. Ezek nem tartoznak bele a hagyományos japán hang- és szókészletbe, azért találták ki ?ket, hogy minél pontosabban le tudják írni a külföldi szavak kiejtését. Ugyanakkor gyakori, hogy mégsem ezekkel a speciális katakanákkal írják le (és ejtik ki) a szavakat, hanem olyanná alakítják át, ami mégiscsak jobban hasonlít az eredeti japán hang- és szókészletre. Gyakori, hogy a “v”-b?l “b” lesz, a “szi” helyett pedig inkább “si”.
Például: .
Vietnam: ???? Be-to-na-mu,
season (évszak, évad): ???? sí-zu-n,
sexy (szexi): ???? sze-ku-sí.
| ? ga | ? gi | ? gu | ? ge | ? go |
| ? za | ? dzsi | ? zu | ? ze | ? zo |
| ? da | (?) | (?) | ? de | ? do |
| ? ba | ? bi | ? bu | ? be | ? bo |
| ? pa | ? pi | ? pu | ? pe | ? po |
| ?? va | ?? vi | ?? vu | ?? ve | |
| ?? wa | ?? wi | ?? wu | ?? we | |
| ?? fa | ?? fi | ?? fe | ?? fo | |
| ?? ca | ?? ci | ?? ce | ?? co | |
| .?? ti | ?? tu | |||
| .?? di |
A katakana használata
A japánok, amikor egy szót átvesznek, úgy alakítják át, hogy az eredeti szó kiejtéséhez minél jobban hasonlítson. Általában (lsd. fent v-b ).Persze csak a saját hangkészletükb?l tudnak válogatni, így “ö-?”, “gy”, “ty”, “zs” hangot nem tudnak el?állítani. Így ha Zsuzsa, Gy?z?, Zsófi vagy, számíts rá, hogy a neved teljesen másképp fog hangzani japánul, mint amit a szüleid adtak neked.
– Az “ö”-t “e”-re szokták alakítani,
– A “gy”-t és a “zs”-t “dzs”-re,
– a “ty”-t “cs”-re.
Például:
Zsuzsa (Dzsu-dzsa): ????
Gy?z? (Dzsó-zó): ?????
Zsófi (dzsó-fi): ?????
Hosszú magánhangzók:
Ha olyan szót szeretnék “katakanázni”, amiben hosszú magánhangzó van, a magánhangzókat a katakanánál ezzel a vonallal hosszabbítjuk: ?. Az “a”-ból (rövid “á”-ból ) hosszú “á”, az “e”-b?l “é”, az “o”-ból “ó” stb. lesz.
Például:
Báró Béla (Ba- ?-ro?. Be- ? -ra): ???? ???. Ba-ro- Be-ra.
……… Péter (Pé-te-ru): ????
. . . . . Sári (Sá-ri): ????. ……..
……… László (Rá-szu-ró): ?????
Dupla mássalhangzók:
A mássalhangzókat egy kicsi “cu”-val duplázzuk, melyet a duplázni kívánt mássalhangzós katakana elé teszünk (kivéve az “n”-t, mert akkor egy szimpla “n”-t teszünk be).
Például:
Ottó (O-ttó): ????,
Anna (A-n-na): ???.
…………………..
Egyéb:
A szóvégi mássalhangzókat általában “u”-s vég? katakanára írjuk át, kivétel a “t” és “d” vég? szavaknál, mert azokat (duplázott) “to”-ra és “do”. Ez érvényes a szóközi, eredetileg “egyedülálló” mássalhangzókra(amiket szintén mássalhagzó követ) is.
Például:
Sándor (Sá-n-do-ru): ??????
Tamás (Ta- má- su): ?????
Gosztola Róbert (Go-szu-to-ra Ró-be-ru-to):???? ?????
Márta (Má-ru-ta): ????
Kornél (Ko-ru-né-ru):?????
…….. Edit (E-di-tto): ?????
Dávid (Dá-vi-ddo):.. ??????
A “v”-vel írt neveknél. a ??: “nagy u+csoncson+kicsi a vagy más”-kombinációt használjuk, az eredetileg “w”-vel leírt szavakat “nagy u-nagy i vagy más”-kombinációt, kivéve a “wa”-t, amire a rendes. “alap va”-t használják.
Például: .
Virág: ?????, .
Wien (Bécs):????.
Wagner ?????.
??? (wine, bor: “w”a-i-n)…………..
???(wagon, vagon: “w”a-go-n)
????? (waiter, pincér: “w”é-tá-)…………………
????(west, nyugat: “w”e-szu-to)
Ha kérdésetek van, írjátok meg a fórumon! 🙂