Katakana – Nevek japánul

Ilyen témánk van a fórumban is, de ezt a cikket elolvasva önállóan is ki tudjátok találni, hogy hogyan írják a neveiteket japánul.

A katakana a japán írás hangjelöl?, szótagíró változata, melyet a jövevényszavak és külföldi szavak átírására használnak, így a mi neveinket is ezzel kell írni.

A cikkben az “alap katakana-táblázatot” követi két másik, ezek után konkrét példák alapján nézzük meg a katakana használatát.

 

(A katakanát használjuk akkor is, amikor egy állatról vagy növényr?l, mint fajról van szó – ezeket a szavakat szintén katakanával írjuk le. Kandzsikönyvek gyakran a szó kínai olvasatát is ezzel írják, ám a félreértések elkerülése végett: ezt csak. megkülönböztetésképp használják, ha leírunk egy többkandzsi szót, annak japán olvasatát hiraganával írjuk! )

 

A katakana tehát szótagírás. Alapvet?en a japán nyelv öt magánhangzója (a, i, u, e, o) elé kerülnek a mássalhangzók, így alkotva egy szótagot (épp ezért a táblázatban érdemes vízszintesen haladni).

A japán hangok kiejtésér?l a Hiragana cím? cikkben holnap többet olvashattok, de röviden itt is összefoglaljuk:

– az “a”-nak leírt hang rövid, ún. palóc “á”

– az “u”-nak leírt hang valahol az “u” és az “ü” között ingadozik

– az “r” és az “l” közötti különbséget a japánok nem igazán érzik, leírva csak “r” hangjuk van, de azt néha “l”-nek ejtik

– a szóvégi “n”-nek leírt hang nazális lesz, míg ha utána zöngés hang jön (pl. “b”, “g”), “m”-szer?vé válik (néha lehet látni olyat, hogy “m”-nek is írják át, például a ????-t (kisbolt, éjjel-nappali) kombininek a konbini helyett).

– a szóközbeni “g” hang nazális lesz

-a “ni”-t f?leg “nyi”-nek vagy néhol “ni”-nek ejtik

– a “z”-nek leírt hang inkább “dz”

(A Hasznos linkek kezd?knek cím? cikkünkben összegy?jtöttünk néhány videót a YouTube-ról, amiken elmondják a japán abc-t.)

 

???? Katakana

1.

A (v)o-t már egyáltalán nem használják.


? a ? i ? u ? e ? o
? ka ? ki ? ku ? ke ? ko
? sza ? si ? szu ? sze ? szo
? ta ? csi ? cu ? te ? to
? na ? n(y)i ? nu ? ne ? no
? ha ? hi ? fu ? he ? ho
? ma ? mi ? mu ? me ? mo
? ja ? ju ? jo
? ra ? ri ? ru ? re ? ro
? va ? (v)o
? n

2.

A második táblázatban azok a hangok találhatóak meg, amik léteznek a másik japán abc-ben, a hiraganában is. Az “i”-oszlopban szerepl? katakanák (ki, gi, si, csi, n(y)i, hi, bi, pi, mi, ri) jobb alsó sarkába kicsi ja, ju, jo-t téve kapjuk meg a kja, kju, kjo stb. morákat. Ez az oszlop már tartalmazza a zöngés mássalhangzóval kezd?d? szótagokat is (amik önállóan a harmadik táblázatban szerepelnek). Ha a katakana jobb fels? sarkába teszünk egy zöngésít?jelet (amit dakutennek vagy csoncsonnak hívnak) , a “k” hangból “g” lesz, a “h”-ból “b” vagy “p”, stb. (mintha náthásan beszélnénk), kivétel a “si”-t és a “csi”-t, mert azokból nem “sja” és “csja ” stb. lesz, hanem “sa” és “csa” stb.


?? kja ?? kju ?? kjo
?? gja ?? gju ?? gjo
?? sa ?? su ?? so
?? dzsa ?? dzsu ?? dzso
?? csa ?? csu ?? cso
?? nja ?? nju ?? njo
?? hja ?? hjo
?? bja ?? bju ?? bjo
?? pja ?? pju ?? pjo
?? mja ?? mju ?? mjo
?? rja ?? rju ?? rjo

3.

A táblázat fels? részében (a “pa”-sorig) az alaptáblázatban lev? katakanák zöngés változatai találhatóak. Ezeket hiraganával is le tudnánk írni. A táblázat második felében viszont olyan hangok találhatóak, amiket csak katakanával írhatunk. Ezek nem tartoznak bele a hagyományos japán hang- és szókészletbe, azért találták ki ?ket, hogy minél pontosabban le tudják írni a külföldi szavak kiejtését. Ugyanakkor gyakori, hogy mégsem ezekkel a speciális katakanákkal írják le (és ejtik ki) a szavakat, hanem olyanná alakítják át, ami mégiscsak jobban hasonlít az eredeti japán hang- és szókészletre. Gyakori, hogy a “v”-b?l “b” lesz, a “szi” helyett pedig inkább “si”.

Például: .

Vietnam: ???? Be-to-na-mu,

season (évszak, évad): ???? sí-zu-n,

sexy (szexi): ???? sze-ku-sí.

 

? ga ? gi ? gu ? ge ? go
? za ? dzsi ? zu ? ze ? zo
? da (?) (?) ? de ? do
? ba ? bi ? bu ? be ? bo
? pa ? pi ? pu ? pe ? po
?? va ?? vi ?? vu ?? ve
?? wa ?? wi ?? wu ?? we
?? fa ?? fi ?? fe ?? fo
?? ca ?? ci ?? ce ?? co
.?? ti ?? tu
.?? di

 

 

A katakana használata

 

A japánok, amikor egy szót átvesznek, úgy alakítják át, hogy az eredeti szó kiejtéséhez minél jobban hasonlítson. Általában (lsd. fent v-b ).Persze csak a saját hangkészletükb?l tudnak válogatni, így “ö-?”, “gy”, “ty”, “zs” hangot nem tudnak el?állítani. Így ha Zsuzsa, Gy?z?, Zsófi vagy, számíts rá, hogy a neved teljesen másképp fog hangzani japánul, mint amit a szüleid adtak neked.

– Az “ö”-t “e”-re szokták alakítani,

– A “gy”-t és a “zs”-t “dzs”-re,

– a “ty”-t “cs”-re.

Például:

Zsuzsa (Dzsu-dzsa): ????

Gy?z? (Dzsó-zó): ?????

Zsófi (dzsó-fi): ?????

 

Hosszú magánhangzók:

Ha olyan szót szeretnék “katakanázni”, amiben hosszú magánhangzó van, a magánhangzókat a katakanánál ezzel a vonallal hosszabbítjuk: ?. Az “a”-ból (rövid “á”-ból ) hosszú “á”, az “e”-b?l “é”, az “o”-ból “ó” stb. lesz.

Például:

Báró Béla (Ba- ?-ro?. Be- ? -ra): ???? ???. Ba-ro- Be-ra.

……… Péter (Pé-te-ru): ????

. . . . . Sári (Sá-ri): ????. ……..

……… László (Rá-szu-ró): ?????

 

Dupla mássalhangzók:

A mássalhangzókat egy kicsi “cu”-val duplázzuk, melyet a duplázni kívánt mássalhangzós katakana elé teszünk (kivéve az “n”-t, mert akkor egy szimpla “n”-t teszünk be).

Például:

Ottó (O-ttó): ????,

Anna (A-n-na): ???.

…………………..

Egyéb:

A szóvégi mássalhangzókat általában “u”-s vég? katakanára írjuk át, kivétel a “t” és “d” vég? szavaknál, mert azokat (duplázott) “to”-ra és “do”. Ez érvényes a szóközi, eredetileg “egyedülálló” mássalhangzókra(amiket szintén mássalhagzó követ) is.

Például:

Sándor (Sá-n-do-ru): ??????

Tamás (Ta- má- su): ?????

Gosztola Róbert (Go-szu-to-ra Ró-be-ru-to):???? ?????

rta (Má-ru-ta): ????

Korl (Ko-ru-né-ru):?????

…….. Edit (E-di-tto): ?????

Dávid (Dá-vi-ddo):.. ??????

 

A “v”-vel írt neveknél. a ??: “nagy u+csoncson+kicsi a vagy más”-kombinációt használjuk, az eredetileg “w”-vel leírt szavakat “nagy u-nagy i vagy más”-kombinációt, kivéve a “wa”-t, amire a rendes. “alap va”-t használják.

Például: .

Virág: ?????, .

Wien (Bécs):????.

Wagner ?????.

??? (wine, bor: “w”a-i-n)…………..

???(wagon, vagon: “w”a-go-n)

????? (waiter, pincér: “w”é-tá-)…………………

????(west, nyugat: “w”e-szu-to)

 

Ha kérdésetek van, írjátok meg a fórumon! 🙂

Related posts

Kommentelj