Gyilkos szúdoku
A szúdoku öl, butít és nyomorba dönt – például kifejezetten káros az egészségre, mert folyton kihűl a kádban a víz és ha az ember jobban belemerül egy kemény feladványba, akkor bizony könnyen megfázhat.
BővebbenÉrdekességek japán tájakról, helyekről, japán kultúráról és termékekről
A szúdoku öl, butít és nyomorba dönt – például kifejezetten káros az egészségre, mert folyton kihűl a kádban a víz és ha az ember jobban belemerül egy kemény feladványba, akkor bizony könnyen megfázhat.
BővebbenA Prágában rendezett szúdoku világbajnokságon az amerikai Thomas Synder nyerte el az első helyezést, miután szoros versenyben legyőzte a japán Kuszei Júheit. A 27 éves Snyder a Harvard egyetemről először vett részt komoly szúdoku versenyen és végül 141, a világ minden tájáról összegyűlt vetélytársat utasított maga mögé. A döntőben 162 pontot szerzett, míg ellenfele, Kuszei 135-öt gyűjtött.
BővebbenKezdetben volt a mobiltelefon, amivel egyre nehezebb telefonálni, cserébe viszont mindenféle alkalmazást is futtat – többek között szúdoku játékot is. Az internet-képes telefonok óta pedig még könnyebb a dolga annak, akinek örömet szerez, ha kitölthet egy 9×9-es mezőt.
BővebbenEgy ennyire erősen japán portálon a Szúdoku jelenléte azt sugallja, hogy ez egy ősi japán játék, a négyzetháló is kifejezetten egy ilyenre utal, a Go-ra. Amely kínai. A Szúdoku pedig amerikai, és egy Howard Garns nevű nyugdíjas építész és amatőr rejtvénykészítő találta ki, 1979-ben jelent meg az első az indianai Dell Magazine-ban. (Minden információ a Wikipediából származik.) Egyébként a Szúdoku egy a végtelen sokféle bűvös négyzet közül, sok évezredek óta ismert, egy látható pl. Dürer „Merengés” című metszetén. Egy Nikoli nevű japán játékkészítő kapta fel az ideát 1984-ben, és védte…
BővebbenJapánban augusztusban van az o-bon ünnep, ehhez kapcsolódik a bon-odori (bon-tánc), melyet az egész országban láthatunk az ünnepségek, fesztiválok keretében.
BővebbenBakos Tündével, az egyetlen magyarországi kotóművésszel készítettünk interjút.
BővebbenA mocsi japán rizslisztből készült édesség. Nem olyan rágcsa, mint a rizskekszek, de nem is süti. A tésztája nyúlós, gyakran adzuki (édes vörösbab) pasztával van töltve, különböző színekben, formákban és ízekben kapható. Vannak egész évben bárhol megtalálható mocsik és vannak a csak bizonyos alkalmakkor vagy csak adott régióban fellelhetőek.
BővebbenDr. Sűdy Zoltán volt tokiói nagykövettel, a Sűdy és Társa Kft. tanácsadó cég alapítójával beszélgettünk.
BővebbenKiss Mónikával, a Zen a konyhában című japán ételekkel foglalkozó gasztroblog szerzőjével beszélgetünk.
BővebbenEnkú (??,.1635-1692), az Edo-kor elején élt szerzetes életér?l kevés feljegyzés maradt fent, ám több ezer saját maga által alkotott Buddha-szobrot hagyott hátra. https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”200″ /> Forrás:enku.com A szerzetes, aki a mai Gifu megyében született, élete során Hokkaidótól a Kinki-vidékig (Kiotó, Nara) beutazta Japánt. Miközben a rászorulókon segített, állítólag 120.000 szobrot faragott, amelyek között nem volt két egyforma. Nagyon sokszor csak pár fejszecsapással alakította ki a szobrokat farönkökb?l. Fejszével alkotott Buddha-szobrai közül 5000 maradt fenn, ebb?l 1500 Gifu megyében. A takajamai Hida-vidéken ?rzik számos m?vét, 150 darab az ottani Szenkódzsi…
Bővebben