Amikor a sajtos piskóta követni kezd

Éreztél már olyat, hogy valaki minden lépted követi? Én már igen. Ráadásul most tényleg követ, sőt, zaklat – egy sajtos sütemény.


Nem arról a sajtos lepényről beszélek, amely odakint vár a bejárati ajtó előtt és nézegeti az arrajárókat. A házamba behatoló sütiről beszélek. Amely omiage (ajándék) formájában érkezik. Mostanság gyakorlatilag mindenki sajtos piskótával lep meg.

Persze ha egy sajtos piskóta követ, az még mindig kellemesebb, mint a tavalyi év sütije. A mindenütt jelen lévő japán piskóta – vagyis a kaszutera, a portugál castella után – a tizenhatodik században került a szigetországba. Elsőként a hosszú időt tengeren töltő halászok kedvelték meg, tekintettel a hogyismondjam… tartósságára. Biztosan észrevetted már, hogy a kaszuterától azért olyan nehéz megszabadulni, mert sosem romlik meg. Ezért szokták továbbajándékozni.

A kaszuterával kapcsolatban jó hír, hogy legalább az ízére nem fogsz ráunni. Olyan ugyanis nincs neki. Mellesleg jó érzés tudni, hogy valahol a hűtő hátsó sarkában lakik egy doboz piskóta, amit bármikor felszolgálhatsz, ha váratlan vendégeid támadnak.

Végső soron a sajtos lepény általi zaklatás egy lépcsőfokkal feljebb van. Nem meglepő módon a sütisdobozokkal a szokásos szintű angol feliratok is együtt járnak. Egy nap például egy Kobe Kings Cheese Cake nevű dobozt ajándékoztak nekem (nem is tudtam, hogy Kóbéban király uralkodik), amelyen a következő felirat állt: „This cheesecake adheres to a material and is using only the extravagant egg”. (Kb. „Ez a sajtos sütemény hozzáragad az anyaghoz és csakis az extravagáns tojást használja.”)

Néhány szót az extravagáns tojásról. Az extravagáns tojás szerintem csakis extravagáns tyúkból tojódhat, olyanból, aminek a viseletéből nem hiányzik az arany bokalánc, a gyémánt nyakék és az elegáns szőrmebunda. Természetesen nem hagyományos csirketáppal etetik őket. Elvégre Kóbe királyi süteményéről beszélünk.

És ez még nem minden. Ez a sütemény még többet ígér. A szöveg így folytatódik: „Extravagant time will be directed if I have this cake attached to teatime”. (Kb. „Extravagáns idő lesz irányítva, ha hozzá van csatolva ez a sütemény a teaidőhöz.”) Szerintem azt jelenti, hogy ha ezt a sütit eszed a tea mellé, akkor tudni fogod, melyik irányból érkezik az extravagáns idő.

A csomagoláson olvasható egy különös rövidítés: KMDNV. Természetesen a Kobe Million Dollar's Night View (Millió dolláros éjszakai látkép Kóbéban) nyomán. Nem tudom, te mit tennél, de magamról nem bírom elképzelni, hogy egymillió dollárt fizetnék egy panorámáért, pláne éjszaka. Az ember azt hinné, olyankor adnak némi kedvezményt.

A millióért éjszakát árusító fiúk semmit nem bíznak a véletlenre. Még a KMDNV rövidítést is levédették, nehogy más kaszálja be a látványért a pénzt.

Nem nehéz kitalálni, miért zárom egy ideje a bejárati ajtót. Ha még egy sajtos édesség beteszi a lábát, születésnapi partikat fogok rendezni a szigeti egereknek.

Egy nap kopogtattak az ajtón. Haboztam, és mielőtt kinyitottam, kiszóltam a lyukon, hogy ismeri-e a jelszót. Ismerte, sőt, kiderült róla, hogy a postásunk.

– Egy csomag, Tokióból.

Hiszed vagy sem, egy Csizuko nevű barátomtól jött (csizu – sajt).

A csomagon angol nyelvű felirat: „Az égbolt nagy és határtalan. A szénán heverészve nézek fel rá. Rájövök, hogy a Föld valóban gömbölyű.. És a földi állatok és az emberek, akiket a horizont harmonizál, 180 fokot rajzolnak be. Teljesen beszippantott a nagyszerű természet és elnyomott a csendes tájával.”

A jó hír, hogy az egyenként becsomagolt sütemény nem sajtos piskóta volt. A rossz hír, hogy mostantól sajtos bouchée-k követnek.

Amy Chavez

Related posts

Leave a Comment