Szaku

https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”150″ height=”221″ style=”float: right;” hspace=”6″ alt=”Image” title=”Image” border=”0″ />A víz után a teát isszák a legtöbben a világon már évszázadok óta. Már 1600 évvel azel?tt fogyasztották, hogy az els? európaiak találkoztak vele. A kínai legendák szerint még korábbra tehet? a növény felfedezése: egyes írások szerint 4500 éve fogyasztják. Mégis, csak ezer évvel ezel?tt, a Szung dinasztia idején vált a tea élvezete széles körben elterjedtté. Ekkor figyelt fel a kormányzat a teára – ez akkor azt jelentette, hogy rátette a kezét – és szabályozta a kereskedelmét, elkezdte begy?jteni a teaadót.…

Bővebben

200g (1 csomag) hámozott gesztenye (fagyasztva kapható) 4 kanál cukor 2 teáskanál zöld teaf? 1 kanál szójaszósz Tedd egy lábasba a gesztenyét. Önts rá annyi hideg vizet, amennyi ellepi. Add hozzá a teát egy teatojásban. Forrald fel a vizet és alacsony lángon f?zd tovább a gesztenyét, amíg könnyedén át tudod szúrni egy t?vel. Add hozzá a cukrot és a szójaszószt és párold tovább öt percig. Forrón tálald.

Bővebben

1 dl vaníliás szójatej 1 teáskanál maccsa (zöldtea-por). Szerezz vaníliás szójatejet egy rendesebb bioboltból.

Bővebben

A legenda szerint a tizenötödik században lefejeztek egy Genami nevű szolgát, akinek az volt a bűne, hogy a szamuráj urának felszolgált teába beleesett néhány szem rizs. A hadúr a történtek ellenére elkortyolta a teát és örömmel tapasztalta, hogy rendkívül ízletes itallá vált a gabonától.Genami tiszteletére a teát genmaicsának nevezték el (a csa teát jelent japánul), a hadúr pedig onnét kezdve minden reggel megivott belőle egy csészével. (A genmaicsa írásjelei nem feltétlenül erősítik meg a legendát… ) A másik, jóval hihetőbb magyarázat szerint ötletes háziasszonyok óvták ily módon a drága teakészletet…

Bővebben

https://szaku.hu/wp-content/uploads/2022/03/*.jpg width=”218″ height=”160″ align=”middle” hspace=”6″ alt=”Image” title=”Image” border=”0″ /> A gazdák már évszázadokkal ezel?tt felfedezték, hogy a tea növekedése árnyékban lelassul. Levelei lágyabbak, a megnövekedett klorofil-termelés miatt sötétebbek, zöldebbek lesznek. Megváltozik a cserje aminosav- és flavanoltartalma is. Az árnyékban n?tt friss hajtások tannintartalma alacsonyabb, ezért a „mezei” teánál édesebb, lágyabb ízük van. Gonoszkodhaték egy sort, hogy nincs az a gyártási folyamat, amit a japánok ne tudnának még munkaigényesebbé tenni: mivel a tea alapvet?en szereti a napfényt, ezért állandó árnyékban nem termeszthet?. Nem maradt más, mint minden tavasszal a szüret el?tt…

Bővebben

A japánok már jóval a h?t?szekrény feltalálása el?tt kifejleszették a jeges teát – mivel a középkorban a szigetország meglehet?sen gyenge konnektor-lefedettséget produkált, az egyetlen lehetséges megoldás egy olyan teacserje kifejlesztése volt, amelynek a levelei már mizu-ban (hideg víz; a japán nyelvben a forró vízre külön kifejezés – „ju” – van) is kioldódnak. A rendes teával ellentétben a mizudasi – 水出,.jelentése kb. „hideg f?zet” – akkor sem válik keser?vé, ha tovább marad a vízben a tealevél. A kész tea színe sem változik meg, így ha vendégeket vársz, el?re beh?theted. Kirándulásra, sportoláshoz…

Bővebben

Szó szerint. Zöld teaporral. 4 tojás 300 g liszt 150 g cukor 100 g vaj 2 teáskanál maccsa (porrá ?rölt zöld tea) 1 teáskanál csokiforgács A vajat és a cukrot keverd el alaposan. Egy másik edényben verd fel a tojásokat, majd keverd el a cukros vajjal. A zöld teát és a lisztet keverd el, majd dolgozd össze a vajjal. Amikor már majdnem kész, gyúrd bele a csokiforgácsot is. Egy kivajazott süt?formában süsd közepesen forró süt?ben 30-35 percig.

Bővebben