A kormánynak át kell gondolnia a külföldiek rabosítását
Japán új rendszert vezetett be, amely szerint minden belép? külföldir?l ujjlenyomatot vesznek és lefotózzák az arcát. Az Egyesült Államok hasonló lépéseket tett a szeptember 11-i terrortámadások után. A japán kormányzat ez alapján módosította a bevándorlási törvényt és meghozta a külföldiekre kötelez? szabályokat.
Az országba lép? külföldiekr?l begy?jtött adatokat összehasonlítják az Interpol 18000 szökevényt és körözött személyt tartalmazó adatbázisával és annak a mintegy 800,000 embernek az adataival, akiket korábban már kiutasítottak a szigetországból.
Az igazságügyi minisztérium szerint a lépések a terrorizmus ellen születtek, miután Hatojama Kunio ellentmondásos bejelentést tett egy állítólagos al-Kaida tagról, aki többször járt már Japánban. Leginkább az iránt fogalmazódnak meg kétségek, hogy a törvényt sikerül-e hatékonyan átültetni a gyakorlatba. A mostani rendszer is nehézzé teszi a terroristák elfogását, ráadásul senki sem meri biztonsággal állítani, hogy az összes kiköt?t hermetikusan lezárták a határ?rök.
A rendszer talán az illegális bevándorlók terén mutathat majd fel eredményeket, különösen azok között, akik hamis útlevéllel érkeznek. Egyedül tavaly 56000 embert utasítottak ki Japánból, akik közül 7300-an visszaes?k. A bevándorlási hivatalt többször kritizálták már a laza ellen?rzések miatt. A Japán Vörös Hadsereg több tagjáról is kiderült, hogy szabadon hagyják el és térnek vissza hazájukba hamis útlevelekkel. A most bevezetett ellen?rzés mindezt lehetetlenné teszi. A nagyobb bandák tagjai is nehezebben tudnak majd külföldre menekülni a komoly razziák után, hogy egy kicsit kés?bb, a z?r elültével ismét hazajöjjenek.
A tengerrel körülvett ország bevándorlási hivatalai a mostani rendszer életbe léptetését igen fontosnak tartották, ugyanakkor rengeteg más szempontot is figyelembe kellett volna venniük. Ilyen szigorú lépések bevezetéséhez komolyabb indokokat kellett volna találni. Az ujjlenyomat-vétel és a személyes adatok gy?jtése el?bb-utóbb hatással lesz az országba érkez? külföldiek számára.
A minisztériumnak tisztáznia kellene azokat a szabályokat, amelyek az összegy?jtött adatok kezelésér?l szólnak. Az alapján, amit a minisztérium eddig nyilatkozott, a felvett adatokat nem kívánják tárolni, ha az illet? nem taálható az említett listákon. A begy?jtött adatokat meg kellene semmisíteni azon a napon, amikor a külföldi elhagyja Japánt – vagy legalább egy adott id?n belül. Ha figyelembe vesszük, mekkora közutálatot váltott ki, amikor az USA hasonló rendszert léptetett életbe és micsoda hibák kerültek napvilágra, a kormányzatnak világossá kellene tennie a rendszer m?ködésének egyes elemeit: például mi történik azzal a személlyel, akinek az adatai rajta vannak a listán. Az is rendkívül fontos, hogy büntetés járjon, ha valaki visszaél a begy?jtött információkért.
A minisztériumnak meg kellene fogalmaznia egy hosszú távú víziót is arról, hogyan kívánják javítani a Japánban dolgozó külföldiek helyzetét, különös tekintettel a szekképesítés nélküliekre. Japánt számos kritika érte, amiért megalázó fizetésekkel és komoly visszaélésekkel foglalkoztatják a külföldieket. A munkáltatók ráadásul el?szeretettel alkalmaznak vízum nélküli külföldieket. Ha szigorítanak a bevándorlási szabályokon, akkor arról is gondoskodni kell, hogy mindez nem vezet tisztességtelen diszkriminációhoz és biztosítania kell a szigetországban dolgozó külföldiek védelmét.
Ha a kormány nem tulajdonít fontosságot a Japánba érkez? külföldiek helyzetére vagy nem kap nemzetközi támogatást a b?nüldözés ezen módjához, akkor az emberek nem fogják széles körben elfogadni az új rendszert.
Az országba lép? külföldiekr?l begy?jtött adatokat összehasonlítják az Interpol 18000 szökevényt és körözött személyt tartalmazó adatbázisával és annak a mintegy 800,000 embernek az adataival, akiket korábban már kiutasítottak a szigetországból.
Az igazságügyi minisztérium szerint a lépések a terrorizmus ellen születtek, miután Hatojama Kunio ellentmondásos bejelentést tett egy állítólagos al-Kaida tagról, aki többször járt már Japánban. Leginkább az iránt fogalmazódnak meg kétségek, hogy a törvényt sikerül-e hatékonyan átültetni a gyakorlatba. A mostani rendszer is nehézzé teszi a terroristák elfogását, ráadásul senki sem meri biztonsággal állítani, hogy az összes kiköt?t hermetikusan lezárták a határ?rök.
A rendszer talán az illegális bevándorlók terén mutathat majd fel eredményeket, különösen azok között, akik hamis útlevéllel érkeznek. Egyedül tavaly 56000 embert utasítottak ki Japánból, akik közül 7300-an visszaes?k. A bevándorlási hivatalt többször kritizálták már a laza ellen?rzések miatt. A Japán Vörös Hadsereg több tagjáról is kiderült, hogy szabadon hagyják el és térnek vissza hazájukba hamis útlevelekkel. A most bevezetett ellen?rzés mindezt lehetetlenné teszi. A nagyobb bandák tagjai is nehezebben tudnak majd külföldre menekülni a komoly razziák után, hogy egy kicsit kés?bb, a z?r elültével ismét hazajöjjenek.
A tengerrel körülvett ország bevándorlási hivatalai a mostani rendszer életbe léptetését igen fontosnak tartották, ugyanakkor rengeteg más szempontot is figyelembe kellett volna venniük. Ilyen szigorú lépések bevezetéséhez komolyabb indokokat kellett volna találni. Az ujjlenyomat-vétel és a személyes adatok gy?jtése el?bb-utóbb hatással lesz az országba érkez? külföldiek számára.
A minisztériumnak tisztáznia kellene azokat a szabályokat, amelyek az összegy?jtött adatok kezelésér?l szólnak. Az alapján, amit a minisztérium eddig nyilatkozott, a felvett adatokat nem kívánják tárolni, ha az illet? nem taálható az említett listákon. A begy?jtött adatokat meg kellene semmisíteni azon a napon, amikor a külföldi elhagyja Japánt – vagy legalább egy adott id?n belül. Ha figyelembe vesszük, mekkora közutálatot váltott ki, amikor az USA hasonló rendszert léptetett életbe és micsoda hibák kerültek napvilágra, a kormányzatnak világossá kellene tennie a rendszer m?ködésének egyes elemeit: például mi történik azzal a személlyel, akinek az adatai rajta vannak a listán. Az is rendkívül fontos, hogy büntetés járjon, ha valaki visszaél a begy?jtött információkért.
A minisztériumnak meg kellene fogalmaznia egy hosszú távú víziót is arról, hogyan kívánják javítani a Japánban dolgozó külföldiek helyzetét, különös tekintettel a szekképesítés nélküliekre. Japánt számos kritika érte, amiért megalázó fizetésekkel és komoly visszaélésekkel foglalkoztatják a külföldieket. A munkáltatók ráadásul el?szeretettel alkalmaznak vízum nélküli külföldieket. Ha szigorítanak a bevándorlási szabályokon, akkor arról is gondoskodni kell, hogy mindez nem vezet tisztességtelen diszkriminációhoz és biztosítania kell a szigetországban dolgozó külföldiek védelmét.
Ha a kormány nem tulajdonít fontosságot a Japánba érkez? külföldiek helyzetére vagy nem kap nemzetközi támogatást a b?nüldözés ezen módjához, akkor az emberek nem fogják széles körben elfogadni az új rendszert.
A Mainicsi szerkeszt?ségi cikke nyomán