A sikeres francia modellt vennék át

Franciaország sikeresen tornászta fel 2,005-re a termékenységi arányt, ezzel felkeltve a japánok figyelmét, ahol ez az adat kétségbeejt?en alacsony maradt 2007-ben is.

Nézzük, milyen lépéseket tettek a franciák, hogy több baba szülessen, mint Japánban:

A 37 éves Fudzsii Szeiko, aki 35 éves francia férjével és két fiával él Párizs külvárosában, elmondta: „Csak azért tudtam vállalni a második gyereket, mert ebben az országban élek. Ez lehetetlen lett volna Japánban.”

Fudzsii akkor hagyta abba a munkát, amikor 2002-ben megszületett els? kisfia. Ekkor egyetemre kezdett járni Párizsban. Második fia 2004 júniusában született, amikor a disszertációját írta.

Ekkor férje, aki egyetemi óraadóként dolgozott szintén a doktoriját készítette.

A pár éves bevétele ekkor 42,000 euró volt (nagyjából tízmillió forint).

2003-ban, amikor a párnak egy gyereke volt, 1500 eurós jövedelmi adót fizettek. 2004-ben, második fiuk születése után az összeg csaknem a felére, 840 euróra csökkent.

Franciaország kiterjedt szociális rendszere az aránylag magas adózáson alapszik. Az ÁFA 19,6 százalékos, a jövedelemadó is jóval magasabb, mint Japánban.

Franciaországban ugyanakkor az adórendszer figyelembe veszi a család nagyságát – minél nagyobb, annál kisebb az adó.

Fudzsii családja további el?nyöket is élvez a francia rendszerben. Egy háromgyerekes család még ennél is több kedvezményre számíthat.

Fudzsiiék jövedelmi szintjén egy család egy gyerekkel 700, kett?vel pedig már 1400 euróval kevesebb adót fizet, mint az egyedülálló adózók. Három gyerek esetén ez az összeg 2300 euró.

Hasonló kedvezmények járnak más adók, például az ingatlanadó esetében is. Ha a szül?k óvodába adják a gyerekeket vagy gondozót hívnak hozzá, a költség leírható az adóból.

Fudzsii heti négy alkalommal fizet egy bebiszitternek, havonta összesen 510 euróért. A kormányzat beszáll a költségekbe. A díj felét adóvisszatérítés formájában kapják meg.

Fudzsii elmondása szerint rengeteget számított, hogy akkor kapott támogatást, amikor a legnagyobb szüksége volt rá – gyereke születésekor, amely egybeesett új munkájával is.

Minden tizedik francia pár úgy dönt, hogy nem vállal gyereket. Ennek ellenére sikerült a termékenységi arányt kett? fölé vinni.

Ez annak köszönhet?, hogy a n?k tíz százalékának négy vagy annál is több gyereke van, a párok ötöde pedig három vagy több gyereket nevel.

Az adókedvezmények arra bátorították a francia párokat, hogy több gyereket vállaljanak.

Az els? világháború idején a termékenységi arány 1,2-re esett Franciaországban. Amikor a második világháborúban Németország lerohanta ?ket, az ország vezet?i a gyengeség egyik okának az alacsony születésszámot találták.

Azóta Franciaország politikai és üzleti vezet?i számos lépést tettek, hogy támogassák a családokat.

– Ha a kedvezmények és a támogatások fixek, a közép- és fels?osztály tagjai nem érzik, hogy el?nyük származna a több gyerek vállalásából. Az adókedvezmény bevezetése a legfontosabb – fogalmazott a japán szakminisztérium egyik hivatalnoka.

Jomiuri

Related posts

Kommentelj