Az aktivisták nem viccelnek: a nem honos halaknak annyi
A pisztrángsügér napjai meg vannak számolva – legalábbis az Izunuma-Ucsinuma lápvidék vizeiben. Legalábbis ezt szeretnék azok a környezetvédők, akik azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a környéken kiirtanak minden olyan halat, amely nem őshonos arrafelé. Az ikrák és a halak megszámlálása után több, mint négymillió pisztrángsügeret fogtak ki hálóval és csalival.
A micropterus salmoides elszaporodása teljesen felborította az ökoszisztémát. Miattuk már a vándormadarak is kerülik a környéket, mert a falánk halak felzabálják az ivadékot, amivel a szárnyasok táplálkoznak. Már eddig is óriási károkat okoztak – állítják szakértők.
1985-ben a mocsárvidéket nemzetközi fontosságú helynek választották, mivel rengeteg vándormadár fordult meg arrafelé. A 90-es évek közepétől azonban egyre kevesebb madár áll meg a mocsárnál, épp azóta, mióta valaki illegálisan pisztrángsügeret telepített a vizekbe.
Az Idegen Fajok Inváziója Elleni Megállapodás értelmében – amely június 1-én lépett életbe – az észak-amerikai pisztrángsügér importja, nevelése vagy akár szállítása is illegális Japánban.
A környezetvédők mesterséges ikrázóhelyekkel is harcolnak a halak ellen. Ezek olyan tálcák, amit növénnyel borítanak. A sügér boldogan odaikrázik, amit aztán az emberek eltávolítanak a vízből. Ez az „izunuma-módszer”.
– Ez a módszer forradalminak bizonyult, mivel a sáros vízben nagyon nehéz a halakat kifogni – mondta Nakai Kacuki, a Siga prefektúrában található Biva-tó Múzeum főkurátora. A Biva-tó is szenved a pisztrángsügértől.
A környezetvédők – arrafelé csak sügérvadászként emlegetik őket – helyi környezetvédő alapítványok tagjaival, horgászokkal és tóhokui diákokkal álltak össze.
Idén már négyszáz helyre tettek ki ál-ikrázó helyeket. Május óta már kétszáznál is több tálcára ikráztak a halak – ezeket mind eltávolították a vizekből, gyakran a kikelt ivadékkal, sőt, az ikrát védő állatokkal együtt.
Asahi