Év: 2022

Pénteken emlékezett Japán a háború befejezésének 63. évfordulójára. Fukuda Jaszuo miniszterelnök ismét bocsánatot kért, amiért országa megtámadott több ázsiai nemzetet. A megemlékezést a tokiói Nippon Budókanban tartották hatezer ember – köztük az áldozatok családtagjai – részvételével. A kormány által szervezett megemlékezésen részt vett Akihito császár és Micsiko császárné is. Fukuda, aki els? alkalommal vett részt a megemlékezésen miniszterelnökként bocsánatot kért és Japán felel?sségér?l beszélt a szomszéd országokban bekövetkezett atrocitásokért. Határozottan kiállt amellett, hogy a szigetország mindig a vilábéke mellett foglal állást. Japán-szerte 34 megyében 46000 ember vett részt hasonló megemlékezéseken…

Bővebben

A szigetország részben feloldaná a gazdasági szanckiókat Észak-Koreával szemben, ha Fenjang ismét hajlandó megvizsgálni az elrabolt japánok ügyét, akiket a kommunista állam ügynökei hurcoltak el hazájukból, jelentette ki Komura Maszahiko külügyminiszter. „Kissé enyhítünk a szankciókon, ha megfelel? módszerekkel keresik a még él? elrabolt japánokat és konkrét ígéretet kapunk a vizsgálatok megindítására”, mondta az állami televízió egyik adásában a külügyminiszter. „Valami valamiért. A diplomácia nem ismer olyan megoldást, hogy neked úgy kell viselkedned, ahogy én akarom, nekem viszont nem kell betartanom az ígéreteim”, tette hozzá Komura. Az elrabolt japánokról szóló tárgyalásokat…

Bővebben

Fukuda Jaszuo nemrég átalakított kormányának megítélése 41,3 százalékosra javult, derült ki a Jomiuri simbun felméréséb?l. A megkérdezettek 47 százaléka még mindig elutasítja a kabinetet. A telefonos felmréés során 1745 választókorú japánt kérdeztek meg, akik közül 1007-en adtak értékelhet? választ. A legutóbbi hasonló felmérést nem lehet közvetlenül összehasonlítani a korábbiakkal, ám mindenképp érzékelhet? javulás mutatkozik: július közepén még csupán 26 százalék fogadta el a miniszterelnök politikáját, és 61 százalékos volt az elutasítottsága. A pártpreferenciák kevésbé változtak a júliusi felmérés óta. Akkor 27,2 százalékos volt a Liberáldemokrata Párt elfogadottsága, most pedig 35%-os.…

Bővebben

Fél évszaázad óta el?ször fontolgatják a japánok, hogy az egekbe szök? üzemanyagárak miatt törölnek egy tengeri hadgyakorlatot. Az évente megrendezett gyakorlat a legnagyobb a szigetországban: 90 hadihajó és 170 repül?gép venne rajta részt. 1954 óta minden esztend?ben megtartották, még a 70-es évek olajválsága idején is. Az idei hadgyakorlatot novemberre tervezték, bár hivatalos dátumot még nem közöltek. – Ahhoz, hogy az esetleges vészhelyzetekben elegend? tartalék üzemanyag maradjon, kisebb gyakorlatokat tervezük, ám természetesen van egy alsó határ – nyilatkozta az önvédelmi er?k egyik névtelenséget kér? tisztje. – Jelenleg azt fontolgatjuk, hogy lemondjuk…

Bővebben

A japán miniszterelnök bejelentette, hogy Tokió nem küld katonákat Afganisztánba, mivel a döntéshez szükséges lenne az ellenzék beleegyezésére is. Az Indiai-óceánon végzett utánpótlási m?veleteket ugyanakkor folytatni fogják. Jaszuo Fukuda miniszterelnök még júliusban értesítette a döntésr?l az amerikai elnököt Hokkaidón, a G-8-as találkozó idején. Japán az egyik legfontosabb ázsiai szövetségesként sokáig fontolgatta, hogy csapatokat helyez Afganisztánba, ahol békés m?veletekben vettek volna részt. Egy vizsgálócsoport a helyszínre utazott és jelentést tett a biztonsági helyzetr?l a kormánynak. Az Új Komeitó párt a bizonytalan helyzetre hivatkozva szintén kifogást emelt a csapatküldés ellen. A párt…

Bővebben

A japán Diéta könyvtárában letiltották az ott állomásozó amerikai hadsereg katonái által elkövetett b?ncselekmények dokumentációjához való hozzáférést. Szató Takao újságíró nemrég olyan dokumentumokba szeretett volna betekinteni, melyek azt fogalmazzák meg, hogyan kell kezelni a Japánban b?ncselekményt elkövet? amerikai katonák ügyeit. Szaito kérését elutasították azzal az indoklással, hogy a „kormányzat úgy véli, ezek a dokumentumok nem tartoznak a nyilvánosságra”. A Nemzeti Diéta Könyvtárában dolgozó hivatalnokok elmondása szerint májusban érkezett hozzájuk egy kérés a Védelmi Minisztériumtól, ezért az intézet úgy döntött, hogy június 11-t?l nem adja ki a dokumentumokat. A minisztérium munkatársai…

Bővebben

Tokió enyhít a gazdasági szankciókon Észak-Koreával szemben, ha a kommunista állam hajlandó ismét kivizsgálni az elrabolt japán állampolgárok ügyét. Az áldozatok családtagjai sajtótájékoztatón adtak hangot kétségeiknek, mondván, hogy „reméljük, a japán kormány nem veszi be vakon, amivel az észak-koreaiak etetik ?ket”. A nemrég leköszönt Fukuda Jaszuo miniszterelnököt hivatala idején többen támadták, mivel sokak szerint már így is túl sok engedményt tett a szomszédos ázsiai országoknak.

Bővebben

A régi id?kben egyes japánok között rendkívül népszer? volt az „örrökké tartó most” kifejezés. Az emberek hajlamosak lebecsülni a régmúlt eseményeit, mondván, hogy ezek a dolgok öregek és inkább a jelenlegieket dicsérik. Persze ha a ma újdonsága valóban új, akkor az újdonságnak is maradandónak kell lennie – örökké. Tízezer évvel ezel?tt az emberek ugyanazt a napot nézték, amit mi látunk ma. Nincs régi hullám a tengerparton – minden egyes hullám vadonatúj. Az örökké új Isze-szentély, amely az ?si id?k óta változatlanul áll a régmúlt és a ma embere számára is…

Bővebben

Kim Dzsong Il halott? Igen, Észak-Korea teljhatalmú vezet?je 2003 ?szén meghalt, azóta egy másik ember szerepel helyette a nyilvánosság el?tt, állítja Sigemura Tosimicu professzor a Vaszeda egyetemr?l. A valaha Szöulban újságíróskodó Sigemurát a Koreai félsziget egyik legnevesebb szakért?jeként tartják számon. Legutóbbi, pár hete megjelent könyvének címe „Kim Dzsong Il igazi arca”. Ha igazak a könyv megállapításai, az rendkívüli hatással lehet a régióra. Az író szerint Koizumi Dzsunicsiro 2002-es és 2004-es fenjani látogatása során a japán miniszterelnököt nem a kommunista vezet?, hanem egy dubl?r fogadta, aki már öt éve helyettesíti az…

Bővebben

Zászló öt egymásba fonódó karikával – az olimpiai játékok jelképe, melyet a modern olimpiák atyjaként tisztelt Pierre de Coubertin báró tervezett. Az öt karika az öt földrész egységét jelképezi, a karikák színeivel pedig szinte minden nép lobogóját le lehetne rajzolni. Ez a zászló de Coubertin jobb, békés világba vetett hitének szimbóluma, valamint az olimpia idején egymáshoz közelebb kerül? embereké. Ha visszatekintünk a modern olimpiák évszázados történelmére, látjuk, hogy a játékokat kétszer is félbe kellett szakítani a világháborúk idején. A hidegháború korszakában a nyugati államok bojkottálták a moszkvai rendezvényt, a keleti…

Bővebben