Néhány gondolat a nátrium-glutamátról
Rettenetes neve van, sokkal jobban jártunk volna, ha a japán „adzsi no moto” fordítása kerül be a köztudatba, ami nagyjából „az ízek eredetét” jelenti.
A nátrium-glutamát (angolul monosodium glutamat, MSG) a kínai vendéglők szinte minden fogásában ott található, hatása ugyanaz, mint a sóé (az állaga is, bár a konyhasónál „kristályszerűbb”). A probléma csupán az, hogy a lakosság néhány százaléka allergiás rá, náluk a nátrium-glutamát fogyasztása verejtékezést, szívdobogást okozhat.Ha komolyabb baleset és a fenti tünetek nélkül megúsztál egy kínai vendéglőben fogyasztott ebédet, bízhatsz benne, hogy a többséghez tartozol. Ez esetben bátran használd, szójaszósszal és ezzel teljesen kiválthatod a sót a konyhában.
A legtöbb japán szósz és fűszer cimkéjéről is kiderül, hogy tartalmazza a szóban forgó ízfokozót, és mivel arrafelé híresen kényesek az egészséges étkezésre, talán mi bizalommal fordulhatunk a glutamátos ételek felé… Ha mégis el szeretnéd kerülni, keress a hozzávalók között E621-es kódot. (Mellesleg nem tudom, ki volt az a *****, aki kitalálta, hogy E számok mögé kell bújtatni a tartósító- és egyéb szereket. Mióta a jó öreg nátrium-benzoát is E számot kapott, a kertévéken szocializálódott plázacicák azt hiszik, veszélyesebb lett tőle a mustár…)