Rózsa és Búzás útban a világelit felé

A magyar könnyűsúlyban eredményesnek lenni amúgy sem egyszerű feledat, de a Hungarian Openre három nagyon komoly moszkvai fighter is nevezett. Mivel hárman voltak, így várható volt, hogy akárhogy csűrjük-csavarjuk a sorsolást, előbb vagy utóbb mindkét fiúnak szembe kell néznie az oroszokkal. De kik is valójában ezek harcosok?

Viktor Karasyuk, a „LÉGY” neve ismerős lehet már számunkra, hiszen a nevezések beérkezte idején jóelőre beharangoztuk Őt. A 180cm (!!!) magas fiú igen jelentős nemzetközi eredményekkel rendelkezik (Vb. 8., VK. 2., orosz open bajnok stb.), s bár 5 évet kihagyott, joggal számoltunk vele és vártuk érmes helyre a nyílt magyaron. Karasyuk az elődöntőben találkozott Rózsával, de erről majd később.

„Munka” közben a Búzás team

Búzás nem túl nagy szerencséjére már az első körben kénytelen volt szembenézni a másik két kevésbé ismert orosz harcos egyikével, Daud Nakhastoyevvel. Az, hogy mi magyarok nem ismertük az oroszt, nem jelentett semmit. A sziklakemény, 34 esztendős Nakhastoyev 1999 óta szinte minden esztendőben a legjobb nyolcban volt a súlycsoport nélküli orosz bajnokságon. Sőt! 2003-ban, Denis Grigoryev mögött a második helyen végzett. 2000-ben csak a világklasszis Vasily Khudiakov tudta őt megállítani a súlycsoportos nemzeti bajnokságon és így lett ismét ezüstérmes. Elmondható tehát, hogy Búzás a négy legjobb könnyűsúlyú orosz fighter egyikét győzte le egy igen kemény csatában, hét perc alatt. Ehhez képest a döntőig vezető út szinte sétagalopp volt számára.

Ha Búzás nagyot teljesített, akkor elmondható, hogy Rózsa Gabi erre még ráduplázott. Második küzdelmét Novruzov Aidynnal vívta. Novruzovval már találkoztunk az elmúlt évi világkupán. Egy nagyon harcos – bár ez olyan általánosság, ami minden orosz küzdőről elmondható -, ugyanakkor technikás versenyző. Eredményeit tekintve orosz bajnoki ezüstérmes 2004-ben. Számos alkalommal volt dobogós mind open, mind súlycsoportos nemzeti versenyeken. Még meglehetősen elevenen élt emlékeinkben, hogy Novruzovot a világkupán a bolgár Európa-bajnok Popov chudan tsuki ipponnal verte. A mérkőzés előtt erre fel is hívtuk sensei Bencze figyelmét – egy ideje már Tóni sensei irányítja Gabi szakmai munkáját -, úgy tűnik, nem eredménytelenül. Rendkívül parázs csata közepette Gabi egy hajlított karú ütéssel pontosan azon a helyen – lengőborda – ütötte ki az oroszt, ahol Popov is megfogta a világkupán.

Búzás Gábor gedan ushiro-mawashival támad

Az elődöntőben aztán a legnagyobb favorit, a „LÉGY” várt Gáborunkra. Szokásához híven Gabi olyan nagy iramot diktált rögtön az első percben, amivel igencsak meglepte Karasyukot. Látszott, hogy nem ízlenek neki azok a testütések, amivel körbebombázza a magyar fiú. Aztán az utolsó percben beleerősített, kihasználva, hogy Gabi egy kissé kiütötte magát és elindította a Karasyuk-féle leválásokat és támadásokat. Gábor erre nem nagyon találta a választ, így a három perc egyértelmű döntetlent hozott. Bencze sensei arra utsította tanítványát, hogy változtasson taktikát, kezdjen lazábban, hiszen a „LÉGY” kifejezetten a menetidő végére tartalékolja energiáit. Ez a taktika be is vált, így a két hosszabítást is sima döntetlenre hozta Gábor. Ekkor már tudni lehetett, hogy Rózsa az este legnagyobb diadalát könyvelheti el, hiszen töréseredménye jobb volt, mint Karasyuké.

A könnyűsúlyú döntőről csak szuperlativuszokban lehet szólni. Rózsa és Búzás is igen kemény párharcok után került a fináléba, de ez elsősorban Rózsán látszott meg. Búzás rendkívüli elánnal állt neki a kemecsei fiúnak.

A csata után azt mondta, hogy a vereség ellenére sem boldogtalan, mert szinte minden olyan taktikai és technikai elemet meg tudott valósítani a küzdelemben, amire előzőleg készült. Rózsa viszont minden fáradtsága ellenére iszonyatosan keményen ellenállt Búzás parádés támadásainak. Mindig tudott annyit nyújtani, hogy egálra hozza a hosszabításokat. Az első hosszabításban Búzás megtalálta ellenfele jobb belső combját és irgalmatlan vehemenciával támadta, de Rózsa így is képes volt kihúzni a maradék négy percet. A súlykülönbség nem döntött, így a tört deszkák alakították ki a végeredményt. A hét perc letelte után Búzás csapata már tudta, hogy a deszkaszám nem nekik kedvez, ennek ellenére vastapssal jutalmazták versenyzőjük teljesítményét. Miután Búzás lejött a tatmiról, nagy lelkesedés közepette dobálták a levegőbe.

Rózsa Gábor megszerezte első magyar bajnoki címét a felnőttek között

A magunk részéről legszívesebben két első helyet osztottunk volna, de a versenyszabály már csak azért van, hogy eldöntse az érmek helyét. Mind a két magyar fiú joggal várhatja tehát, hogy a válogatott tagja legyen a májusi Európa-bajnokságon.

Schmidt Péter