Az új oktatási törvény sokakban riadalmat keltett

A japán kormányt bírálók úgy vélik, hogy az idei év egyik legnagyobb problémáját okozza az a törekvés, hogy a gyerekekre nacionalizmust er?ltetnek az iskolában.

A japán miniszterelnök együtt ebédel a menzán a gyerekekkel egy általános iskolában

A múlt hónapban a japán vezetés átalakította az oktatási alaptörvényt – el?ször azóta, hogy életbe lépett a második világháborút követ?en. A hivatalos indoklás szerint patriotizmusra szeretnék nevelni a gyerekeket.
Az új jogszabály életbe lépése óta egyre több kritikus hang fogalmazza meg kétségeit.
Szató Kacuo, a Tokió Egyetem professzora szerint a patriotizmusra utaló klauza problémás. A professzorn? úgy véli, hogy nacionalizmust fognak er?ltetni a gyerekekre, akik ezentúl minden elképzelhet? alkalommal a himnuszt fogják énekelni és tisztelegnek a nemzeti lobogó el?tt.
Szató szerint Abe Sinzó miniszterelnök megítélése rohamosan romlik. Látványos gy?zelemre volt szüksége a parlament f?ls? házában tartott új választások el?tt, ezért módosította ezt a jogszabályt. Úgy véli, több megel?z? egyeztetésre lett volna szükség a kormány és az oktatási szakért?k között.
Az akadémikusok és az oktatók, mint Szató azt mondják, hogy nem volt szükség ezekre a változásokra.
A japán tantermekben a legnagyobb gondot a kirívó viselkedés? gyerekek, a gyengébbeket zaklató osztálytársak és a másokra tekintettel nem lév? iskolások okozzák.
A jelenleg kormányzó koalíció politikusai szerint a korábbi alaptörvényben kihangsúlyozott individualizmust kellett megkurtítani, és mostantól az iskolák önzetlen gyerekeket nevelhetnek, megoldva számos problémát.
Az Új Japán N?egylet egyike azon csoportoknak, melyek ellenzik az új törvényt. Egyik vezet?jük kifejezte reményét, hogy a gyerekeket nem kényszerítik a himnusz folytonos éneklésére.
Szerintük a gyerekek hazaszeretetét nem azokkal a bevezetett értékel? kártyákkal kell megalapozni, melyen a viselkedésük alapján döntik el a pedagógusok, hogy mennyire patrióták.
Az ellenz?k f? kifogása, hogy az új törvény ütközik az alkotmánnyal. Attól tartanak, hogy a kormány máris megtette az els? lépést a kilencedik cikkely megváltoztatására, amely rögzíti, hogy Japán minden eszközzel a békére törekszik.
A kritikusok szerint azért kezdték az oktatási törvénnyel, mert az alkotmány sokkal keményebb dió lesz.
Mások attól félnek, hogy újjáéled a militarizmus, amely a szigetországot gyarmatosításba és háborúba hajszolta a huszadik század els? felében.
Több szervezet összefogott, hogy megpróbálják az új oktatási törvényt az év politikai kérdésévé tenni, majd megváltoztatni.