A koreai negyed segít megismerni a történelmet
Egy forró nyári napon 18 középiskolás japán sétál a pikáns kimcsi aromájában úszó utcán, ahol sertésfejet és -lábat, valamint csima-csogori ruhákat árulnak.
Itt, a koreai negyedben, vagyis az oszakai Ikuno negyed forgalmas bevásárlóutcáján fordulnak elő egyre nagyobb számban japán diákok, akik első kézből próbálják megismerni a szomszéd ország életét, kultúráját – és Japán viharos múltját a Koreai-félszigeten.
A 18 diák lassan fedezi fel a Momodani negyed 500 méteres környékét, ami a koreai negyedet jelenti: beszélgetnek az emberekkel, vásárolnak és nem győznek csodálkozni, miért van minden ajtón két név egymás mellett. A 120 itteni bolt kétharmadát koreaiak üzemeltetik.
Kísérőjük Kwak Jin Ung, egy harmadik generációs koreai, aki születése óta Oszakában él.
– Mit gondoltok, ezek az emberek miért használnak japán és koreai nevet is? – kérdi a diákokat a 38 éves Kwak.
A tanulók ezen és a többi, útjuk során felmerülő kérdésen rágódnak, miközben a negyedben sétálnak.
A túra célja az, hogy tanítsa, és talán még meg is lepje a diákokat azzal, hogy megmutatja: más háttérrel is élnek emberek Japánban.
Egyre több tanuló vesz részt hasonló túrán, 2004-ben például 8000-nél is több japán nebuló volt kiváncsi, hogyan élnek koreai honfitársaik.
– Óriási lépés ez, a minket meglátogató diákok sokkal több megértést mutatnak irántunk, sőt, Korea is érdekelni kezdi őket – mindez csupán azért, mert végigsétáltak a negyeden – mondja egy tanár, aki nemrég vezette ide tanítványait.
A koreai negyed akkor került a köztudatba, amikor 2002-ben Japán és Dél-Korea közösen rendezett labdarúgó világbajnokságot. Ezt követően a japán tv-ket elárasztották a koreai showműsorok, filmek és zene.
Ráérezve a lehetőségre, két oszakai csoport diáktúrákat kezdett szervezni a negyedbe.
1910 és 1945 között a koreai félsziget japán gyarmat volt. Ezalatt rengeteg koreait hurcoltak Oszakába dolgozni. Sokan közülük Ikuno negyed kis gyáraiba kerültek, ahol gumi- és acéltermékeket állítottak elő. A városrész 140000 lakosából 32000-nek van koreai állampolgársága.
Kwak, akinek nagyapja még a félszigeten élt elmeséli a látogatóknak, hogy azután vett fel japán nevet, hogy elvégezte a középiskolát.
Amikor egyetemre kezdett járni, visszavette régi koreai nevét, mivel azt tapasztalta, hogy japán barátait egyáltalán nem zavarta az ő „etnikai” neve.
Ettől függetlenül a koreaiak számos problémával kénytelenek szembenézni életük során. Állásinterjúkon gyakran megkérdezik őket, nincs-e kedvük japán nevet felvenni.
Kwak azt reméli, hogy a negyedben tett látogatások új kérdéseket vetnek fel a diákokban.
– Remélem, megtanuljátok, hogy milyen sokan élnek Japánban eltérő kulturális gyökerekkel és történelemmel – mondja a tanulóknak. Némelyik diák úgy tűnik, sikeresen szívta magába a leckét.
– Eleinte meglepett, milyen folyékonyan beszélnek a koreaiak japánul – mondja egyikük. – Később rájöttem, hogy ez a természetes.
Egy másik eképp vélekedett:
– Megismertem a problémákat a két nép között. Többet szeretnék tudni erről.
A koreai negyed lakói örülnek a látogatóknak. A 70 éves Kang Ahn Ja, aki 55 éve érkezett egy Csedzsu nevű szigetről széles mosollyal üdvözli őket kis élelmiszerboltjában.
– Egészen a közelmúltig egyetlen iskolást sem láttam a koreai negyedben – mondja Kang. – Hát nem szép, ahogy a gyerekek meglepődnek az itt tanultakon?
Asahi