Eszedbe ne jusson Japánban meghalni – nem éri meg

  Veterán gajdzsinként – 28. évemet taposom a felkelő nap országában – lenne egy egyszerű tanácsom az idelátogató turisták számára: semmi pénzért ne halj meg itt! Egyáltalán nem élveznéd. Persze nem a végső úticélra vagy az örök vizekre evezésre céloztam. Ha jobban belegondolunk, Tokió vagy Oszaka éppoly jó hely a meghalásra, mint Tahiti vagy Maui. Azokban a percekben az ember úgyis a pillanattal lesz elfoglalva, a környék bizonyára kevésbé izgatja. Ami miatt én óvni próbállak az egzitusz japonicától, az a számla. Igaz ugyan, hogy én még egyszer sem haltam meg…

Olvass tovább

Kórházak, temetkezési vállalkozók és papok osztoznak a holttesteken

  Egy átlagos japán temetés – a Japán Fogyasztók Szövetsége szerint – átlagosan 2,3 millió jenbe kerül (kb. 4,1 millió Ft). Ez az ár különösen a mai nehéz gazdasági helyzetben óriási teret ró a családokra. – A japán temetés egyszerűen túl sokba kerül. Ennek oka, hogy egy egész iparág szakosodott a gyászolók kizsigerelésére – mondta Nakagava Takajuki, aki egy olyan céget vezet, amely esküvőket, temetéseket és más családi rendezvényeket szervez – alacsony áron. – Egy temetés nem kerülhetne többe, mint egymillió jen – tette hozzá. – Azért megy a számla…

Olvass tovább

Egyre több japán választ nem hagyományos temetést

A japánok egyre inkább megtervezik saját temetésüket, a buddhista hagyományt az ősökkel együtt eltemetve.A 63 éves Junko Haszunuma asszony például évekkel ezelőtt gondolkodni kezdett saját temetésén. Amikor férje egy éve elhunyt, szokatlan lépésreszánta el magát. Még három évvel ezelőtt elhatározták, hogy nem fognak sírt építeni maguknak, mert szerintük ez csak károsítaná a környezetet. Hitük szerint nem tartozunk e világhoz. Lelkünk a természetbe tér vissza halálunk után. Amikor a férje meghalt, hamvait az óceánba szórta.Haszunuma asszony döntése nem általános Japánban, de azok közé tartozik, akik – egyre növekvő számban – a…

Olvass tovább

A legeslegutolsó tisztelettétel

Két nappal később a gyászoló otthonában jöttünk össze, ott, ahol a hideg szoba közepén egy dobozban ott feküdt maga az elhunyt is. A ceremónia után mind fogtunk egy virágot és a test köré helyeztük őket, utolsó tiszteletet adva a halottnak. Koporsóhordozók nem voltak, csupán egy szem fehér kesztyűs férfi, aki elektromos dobozemelőjével helyettesítette a teljes kiszolgálószemélyzetet. Ahogy az elektromos szerkezet a halottaskocsira emelte a testet, mindenki még egyszer meghajolt az elhunyt felé… Szómagyarázat •bucudan – Az elhunytak emlékének tiszteletére emelt kis szentély a lakásban. Gyakran találjuk az oltár előtt a…

Olvass tovább