![\\\"Image\\\"](\\\"images\/stories\/lapszemle\/szakura1.jpg\\\" "\\\\"Image\\\\"")
<\/p>\nA Jap\u00e1n k\u00f6zep\u00e9n fekv\u0151 Obara falucsk\u00e1ban (Aicsi prefekt\u00fara) sikizakura, vagyis \u0151sszel vir\u00e1gz\u00f3 cseresznyefa vonzza turist\u00e1k t\u00f6megeit okt\u00f3ber \u00e9s december k\u00f6z\u00f6tt a hegyekbe. Az egyik turista \u00edgy fogalmazott: \u00fagy t\u0171nik, \u0151sz \u00e9s tavasz egy\u00fctt van jelen, ahogy a s\u00e1rgul\u00f3 levelek k\u00f6z\u00f6tt cseresznyeszirmokat f\u00faj a sz\u00e9l.<\/p>\n
<\/p>\n
A faluban 1972 ut\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a sikizakur\u00e1val helyre\u00e1ll\u00edtani a kis telep\u00fcl\u00e9s gazdas\u00e1g\u00e1t egy hatalmas \u00e1rv\u00edz \u00e9s f\u00f6ldcsuszaml\u00e1s-sorozat ut\u00e1n. A 72-es katasztr\u00f3fa 260 h\u00e1zat d\u00f6nt\u00f6tt romba \u00e9s 30-n\u00e1l t\u00f6bb ember\u00e9letet k\u00f6vetelt.<\/p>\n
Az el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet ford\u00edtanak arra a n\u00e9h\u00e1ny tucat sikizakura f\u00e1ra, amit m\u00e9g az Edo-kor idej\u00e9n hoztak a faluba, valamikor k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tt. A v\u00e1ros parkjaiban megkezdt\u00e9k a cseresznyef\u00e1k beolt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n
Harminc \u00e9v telt el az\u00f3ta, most m\u00e1r 6000, \u0151sszel vir\u00e1gz\u00f3 cseresznyefa d\u00edsz\u00edti a v\u00e1rosk\u00e1t. A l\u00e1tv\u00e1nyra minden \u00e9vben 100000 turista kiv\u00e1ncsi.<\/p>\n
– Az \u00faj szirmok k\u00e9thavonta jelennek meg a f\u00e1n. Hossz\u00fa\u00e9let\u0171ek, er\u0151sek, j\u00f3l b\u00edrj\u00e1k m\u00e9g a viharos szeleket is – mondja Mizuno Jaszue az Obara Falusi Turizmus Sz\u00f6vets\u00e9gt\u0151l.<\/p>\n
<\/p>\n
![\\\"Image\\\"](\\\"images\/stories\/lapszemle\/szakura4.jpg\\\" "\\\\"Image\\\\"")
<\/p>\n
A Jap\u00e1n Vir\u00e1gkedvel\u0151k T\u00e1rsas\u00e1ga besz\u00e1mol\u00f3ja szerint a felkel\u0151 nap orsz\u00e1g\u00e1ban 350 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 cseresznyefa v\u00e1ltozatot termesztenek. K\u00f6z\u00fcl\u00fck csup\u00e1n 9 vadcseresznye, a t\u00f6bbi m\u00e1r tudatos nemes\u00edt\u00e9s m\u0171ve.<\/p>\n
A cseresznyefa \u0151shaz\u00e1ja Nep\u00e1l. A f\u00e1k a magas vid\u00e9keken \u0151sszel vir\u00e1gzanak, \u00e1m ahogy Jap\u00e1n \u00e9szaki ter\u00fcletei fel\u00e9 is terjeszkedni kezdtek, kialakult az a v\u00e1ltozat, amely \u00e1taludta a telet \u00e9s csak tavasszal vir\u00e1gzott – mondta Szomego Maszakata professzor, a Toki\u00f3i Agr\u00e1regyetem volt munkat\u00e1rsa. Ogava Kazuszuke irodalomkritikus szerint m\u00e1r a Nara-korszak idej\u00e9n (710-794) \u00fcltettek a nemesek \\”jamazakur\u00e1t\\”, vagyis hegyi csereszny\u00e9t, amely szabadon n\u0151tt kertjeikben. \\”A cseresznyeszirom a n\u0151 tiszta \u00e9let\u00e9t jelk\u00e9pezi\\” – tette hozz\u00e1.<\/p>\n
A Heian-korszak (794-1185) v\u00e9g\u00e9re kialakultak a fejlett olt\u00e1si technik\u00e1k, \u00e9s a Muromacsi korra (1333-1568) m\u00e1r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajt\u00e1j\u00fa f\u00e1kkal tal\u00e1lkozunk.<\/p>\n
Az Edo-kor (1600-1868) idej\u00e9n a feud\u00e1lis urak tov\u00e1bb nemes\u00edtett\u00e9k a cseresznyefajt\u00e1kat, a fajt\u00e1k sz\u00e1m\u00e1t akkoriban 1000-re tett\u00e9k.<\/p>\n
A 18. sz\u00e1zad k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n v\u00e1lt az ember szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1.<\/p>\n
A kabuki sz\u00edndarabokban a szirmok hull\u00e1sa a dics\u0151s\u00e9ges hal\u00e1lt jelk\u00e9pezte – l\u00e1sd a mond\u00e1st: \\”A vir\u00e1g a szakura, az ember a busi (szamur\u00e1j)\\”.<\/p>\n
Az Edo-kor v\u00e9g\u00e9n kezdt\u00e9k \u00e1rulni a josino cseresznyef\u00e1t, amely a Meidzsi-kor egyik legkedveltebb fajt\u00e1j\u00e1nak bizonyult, v\u00e9g\u00fcl nemzeti szimb\u00f3lumm\u00e1 v\u00e1lt. Josino f\u00e1kat \u00fcltettek az iskolaudvarokon, a katonai b\u00e1zisokn\u00e1l \u00e9s a h\u0151si eml\u00e9km\u0171vekn\u00e9l – hamarosan az \u00f6sszes cseresznyefa nyolcvan sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t ez a v\u00e1ltozat tette ki.<\/p>\n
Emiko Onuki, az amerikai Wisconsin Egyetem antropol\u00f3gia-professzora \u00edgy fogalmaz: <\/p>\n
\\”A cseresznyvir\u00e1g a modern Jap\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra a nacionalizmus eszk\u00f6ze volt. Katonai \u00e9s tenger\u00e9szeti jelk\u00e9pp\u00e9 v\u00e1lt, \u00e9s ak\u00e1rcsak a szirmok, a katon\u00e1k is hamar elpusztulhattak. A mai cseresznyevir\u00e1g k\u00e9pe folyamatosan v\u00e1ltozik, m\u00e1r sl\u00e1gerek is sz\u00fclettek r\u00f3la. V\u00e9get \u00e9rt az id\u0151szak, amikor az \u00e1llam a saj\u00e1t c\u00e9ljaira haszn\u00e1lta ezt a szimb\u00f3lumot. A fiataloknak m\u00e1r m\u00e1st jelentenek. \u00c9s ez igaz\u00e1n j\u00f3 h\u00edr, nem igaz?<\/em>\\”<\/p>\n Kyodo<\/strong><\/p>\n <\/p>\n <\/p>\n A Jap\u00e1n k\u00f6zep\u00e9n fekv\u0151 Obara falucsk\u00e1ban (Aicsi prefekt\u00fara) sikizakura, vagyis \u0151sszel vir\u00e1gz\u00f3 cseresznyefa vonzza turist\u00e1k t\u00f6megeit okt\u00f3ber \u00e9s december k\u00f6z\u00f6tt a hegyekbe. Az egyik turista \u00edgy fogalmazott: \u00fagy t\u0171nik, \u0151sz \u00e9s tavasz egy\u00fctt van jelen, ahogy a s\u00e1rgul\u00f3 levelek k\u00f6z\u00f6tt cseresznyeszirmokat f\u00faj a sz\u00e9l. A faluban 1972 ut\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k a sikizakur\u00e1val helyre\u00e1ll\u00edtani a kis telep\u00fcl\u00e9s… Continue reading A cseresznyevir\u00e1gok l\u00e1tv\u00e1nya gy\u00f3gy\u00edtja a f\u00f6ldreng\u00e9s okozta sebeket<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[170],"tags":[],"class_list":["post-655","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hirek","entry"],"gutentor_comment":0,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/655","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=655"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/655\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=655"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=655"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=655"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\\\"Image\\\"](\\\"images\/stories\/lapszemle\/szakura2.jpg\\\" "\\\\"Image\\\\"")
<\/p>\n![\\\"Image\\\"](\\\"images\/stories\/lapszemle\/szakura3.jpg\\\" "\\\\"Image\\\\"")
<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"