{"id":354,"date":"2004-02-22T00:00:00","date_gmt":"2004-02-22T00:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/szaku.kimochi.hu\/szumo-sorozat-2-szaku-4\/"},"modified":"2022-05-15T13:56:54","modified_gmt":"2022-05-15T13:56:54","slug":"szumo-sorozat-2-szaku-4","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/szaku.hu\/?p=354","title":{"rendered":"Szumo sorozat 2 (Szaku 4)"},"content":{"rendered":"

<\/p>\n

2. Szum\u00f3 az õsi Jap\u00e1nban<\/span> <\/p>\n

A III-­VI. sz\u00e1zadhoz kapcsol\u00f3dnak azok a r\u00e9g\u00e9szeti leletek, amelyek a szum\u00f3 sz\u00e9lesk\u00f6rû elterjed\u00e9s\u00e9t \u00e9s a sport \u00faj funkci\u00f3kkal val\u00f3 felruh\u00e1z\u00e1s\u00e1t tan\u00fas\u00edtj\u00e1k. Ezekben az idõkben a vezetõket magas s\u00edrhalmokba, \u00fagynevezett k\u00f3funokba temett\u00e9k. A tud\u00f3sok \u00fagy is nevezik ezt az idõszakot, hogy K\u00f3fun-­korszak. <\/p>\n

<\/div>\n

A s\u00edrdombok felt\u00e1r\u00e1sa sor\u00e1n tal\u00e1lt t\u00e1rgyak k\u00f6z\u00f6tt haniva agyagfigur\u00e1k is voltak, amelyek rikisiket (szum\u00f3birk\u00f3z\u00f3, sz\u00f3 szerint: erõs harcos) \u00e1br\u00e1zoltak, valamint olyan ritu\u00e1lis \u00e9s h\u00e9tk\u00f6znapi haszn\u00e1latra szolg\u00e1l\u00f3 ed\u00e9nyek, amelyeken m\u00e9g maradtak szum\u00f3m\u00e9rkõz\u00e9s­jeleneteket bemutat\u00f3 \u00e1br\u00e1k. <\/p>\n

<\/div>\n

Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a szum\u00f3m\u00e9rkõz\u00e9sek a temet\u00e9si szertart\u00e1s r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 is v\u00e1ltak. \u00c9rdekess\u00e9g az is, hogy az istens\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lt alap\u00edt\u00f3, Nomi no szukune a cs\u00e1sz\u00e1rok temet\u00e9sekor haszn\u00e1lt ritu\u00e1lis ed\u00e9nyeket k\u00e9sz\u00edtõ fazekasmesterek kl\u00e1nja alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak is sz\u00e1m\u00edt. <\/p>\n

<\/div>\n

Van m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s legenda is a cs\u00e1sz\u00e1rok jelenl\u00e9t\u00e9ben v\u00edvott szum\u00f3 m\u00e9rkõz\u00e9sekrõl, m\u00e9g az az elõtti idõkbõl, hogy Jap\u00e1n \u00e1tvette a k\u00ednai \u00edr\u00e1srendszert a VII. sz\u00e1zad k\u00f6r\u00fcl. <\/p>\n

<\/div>\n

Az elsõ, t\u00f6rt\u00e9netileg hiteles m\u00e9rkõz\u00e9s 642-­ben, a m\u00e1sodik h\u00f3nap m\u00e1sodik napj\u00e1n volt, amikor Kogjoku cs\u00e1sz\u00e1rnõ (642­45) \u00f6sszeh\u00edvta a palota testõreit \u00e9s az orsz\u00e1g v\u00e1logatott erõs vit\u00e9zeit (kondei), mutassanak be szum\u00f3t, hogy sz\u00f3rakoztass\u00e1k a koreai Paekcse (m\u00e1s forr\u00e1sok szerint Kudara) udvar k\u00f6veteit. Egyes t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek szerint akkoriban Jap\u00e1n ha nem is gyarmatnak, de mindenk\u00e9ppen a koreai cs\u00e1sz\u00e1rs\u00e1g kis\u00f6ccs\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott (a Koreai-­f\u00e9lszigeten az \u00e1llamis\u00e1g valamivel kor\u00e1bban alakult ki, mint a jap\u00e1n szigeteken), ez\u00e9rt fogadt\u00e1k a koreai k\u00f6veteket olyan nagy megbecs\u00fcl\u00e9ssel. <\/p>\n

<\/div>\n

A k\u00e9sõbbi feljegyz\u00e9sek szerint szum\u00f3t adtak elõ a cs\u00e1sz\u00e1ri udvar \u00f6sszej\u00f6vetelein, bele\u00e9rtve a koron\u00e1z\u00e1si szertart\u00e1sokat is. A tenran­zum\u00f3t (a cs\u00e1sz\u00e1r jelenl\u00e9t\u00e9ben elõadott szum\u00f3) ma is be szokt\u00e1k mutatni, hab\u00e1r m\u00e1s form\u00e1ban. <\/p>\n

<\/div>\n
<\/div>\n

3. Szum\u00f3 a korai k\u00f6z\u00e9pkorban<\/span> <\/p>\n

<\/div>\n

A Nara-­korszakban (710-­794) alakult ki a szum\u00f3­szeml\u00e9l\u00e9s (szumai­no­szecsie) udvari szertart\u00e1sa. A szum\u00f3torn\u00e1kat mag\u00e1ban a cs\u00e1sz\u00e1ri palot\u00e1ban tartott\u00e1k. Szertart\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt a cs\u00e1sz\u00e1rnak \u00e9s k\u00eds\u00e9ret\u00e9nek megjelen\u00e9se a d\u00edszhelyeken, a birk\u00f3z\u00f3k \u00e9s a b\u00edr\u00f3k bevonul\u00e1sa a k\u00fczdõt\u00e9rre. <\/p>\n

<\/div>\n

A Heian-­korszakban (794-­1185) m\u00e1r rendszeresen folytak a torn\u00e1k, a cs\u00e1sz\u00e1ri udvarban t\u00f6bbet is tartottak egy \u00e9vben, de a 7. h\u00f3nap 7. napj\u00e1n (a mai napt\u00e1r szerint augusztus elej\u00e9n) volt a legfontosabb torna, ezt a Nomi no Szukune \u00e9s Taima no Kehaja k\u00f6z\u00f6tti m\u00e9rkõz\u00e9s eml\u00e9k\u00e9nek tisztelet\u00e9re rendezt\u00e9k meg ugyanis. Igaz, az idõ m\u00fal\u00e1s\u00e1val ezt a d\u00e1tumot m\u00e1r nem vett\u00e9k figyelembe olyan szigor\u00faan. <\/p>\n

<\/div>\n

A birk\u00f3z\u00f3kat, akiket akkor szumaibit\u00f3knak neveztek, szerte az eg\u00e9sz orsz\u00e1gb\u00f3l v\u00e1logatt\u00e1k. A toborz\u00f3k a cs\u00e1sz\u00e1ri g\u00e1rda legmagasabb rang\u00fa tagjai voltak, akik minden torna elõtt elutaztak Jap\u00e1n legt\u00e1volabbi szegleteibe is, hogy kiv\u00e1logass\u00e1k a legerõsebb harcosokat, a szumaibit\u00f3kat. <\/p>\n

<\/div>\n

Ebben az idõben m\u00e1r kialakult a torn\u00e1k rendje, a m\u00e9rkõz\u00e9sek \u00e9s a b\u00edr\u00e1skod\u00e1s szab\u00e1lyrendszere. <\/p>\n

<\/div>\n

A torna napj\u00e1n a birk\u00f3z\u00f3kat k\u00e9t r\u00e9szre osztott\u00e1k ­ jobb oldalra \u00e9s bal oldalra (a Cs\u00e1sz\u00e1r jobb \u00e9s bal keze fel\u00e9 esõ r\u00e9szre). Az elsõ szakaszban a jobbosok \u00e9s balosok csak egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt m\u00e9rkõztek. Minden egyes szumaibito k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 20 m\u00e9rkõz\u00e9st v\u00edvott a torna sor\u00e1n. <\/p>\n

<\/div>\n

Dohj\u00f3 (k\u00fczdõt\u00e9r) akkor m\u00e9g nem volt. A k\u00fczdelem egy semmivel sem hat\u00e1rolt t\u00e9rs\u00e9gben folyt, \u00e9s az volt a gyõztes, aki az ellenfel\u00e9t a f\u00f6ldre tudta k\u00e9nyszer\u00edteni. A birk\u00f3z\u00f3knak tilos volt az ellenf\u00e9l haj\u00e1t megragadni, \u00f6k\u00f6llel \u00fctni a fej\u00e9t vagy az ellenfelet megr\u00fagni. <\/p>\n

<\/div>\n

A tornagyõztes az volt, aki, ak\u00e1rcsak manaps\u00e1g, a legt\u00f6bb gyõzelmet tudta felmutatni. Ha k\u00e9t szumaibit\u00f3nak ugyanannyi gyõzelme volt, akkor egy d\u00f6ntõ m\u00e9rkõz\u00e9sen v\u00edvtak meg egym\u00e1ssal. <\/p>\n

<\/div>\n

A b\u00edr\u00f3kat akkoriban idzsinek h\u00edvt\u00e1k, \u00e9s õk voltak az egyed\u00fcli \u00e9s legfõbb d\u00f6ntn\u00f6k\u00f6k. Ugyanakkor, ha a Cs\u00e1sz\u00e1r \u00fagy l\u00e1tta, hogy a m\u00e9rkõz\u00e9s v\u00e9gkimenetele k\u00e9ts\u00e9ges, az õ jelz\u00e9s\u00e9re a g\u00e1rda parancsnoka utas\u00edt\u00e1st adhatott a m\u00e9rkõz\u00e9s \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1ra (torinaosi). <\/p>\n

<\/div>\n

M\u00e1r ekkor l\u00e9tezett a felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s, a startpoz\u00edci\u00f3 (neri­ai) \u00e9s a megism\u00e9telt kezd\u00e9s (sikiri­naosi) fogalma. A b\u00edr\u00f3 k\u00f6teles volt figyelemmel k\u00eds\u00e9rni a birk\u00f3z\u00f3k \u00f6sszehangolt startj\u00e1t, \u00e9s sikiri­naosit elrendelni, ha valaki t\u00e9ves kezd\u00e9st k\u00f6vetett el. <\/p>\n

<\/div>\n

Ebben az idõszakban \u00e1llt \u00f6ssze a torna ritu\u00e1l\u00e9ja is, \u00e9s szab\u00e1lyozt\u00e1k a szumaibit\u00f3k felszerel\u00e9s\u00e9t is. A m\u00e9rkõz\u00e9seken a birk\u00f3z\u00f3k \u00e1gy\u00e9kk\u00f6tõben jelentek meg (toszagi), igaz, az nem ismeretes, hogy \u00fagy k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k­e fel azt, mint ma, vagy egyszerûen csak a derekukra k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k. <\/p>\n

<\/div>\n

A torna elõtt a Cs\u00e1sz\u00e1r szeme l\u00e1tt\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9nõ bevonul\u00e1skor minden szumaibito \u00fcnnepi vad\u00e1szkimon\u00f3t (kariginu) \u00f6lt\u00f6tt, a fej\u00e9re pedig holl\u00f3sz\u00e1rnysz\u00ednû, hegyes v\u00e9gû fejfedõt (ebosi) tett. A j\u00f3val k\u00e9sõbbi idõkben a kariginu \u00e9s az ebosi az udvaroncok \u00fcnnepi \u00f6lt\u00f6z\u00e9k\u00e9nek , azt\u00e1n a szamur\u00e1jok rendj\u00e9nek k\u00f6znapi ruhaviselet\u00e9nek elemeiv\u00e9 v\u00e1lt. A modern \u00f3zum\u00f3ban pedig a b\u00edr\u00f3k (gj\u00f3dzsi) ruh\u00e1zat\u00e1nak alapeleme lett. <\/p>\n

<\/div>\n

A tov\u00e1bbiakban a katonai rend (busi) megerõsõd\u00e9se \u00e9s a cs\u00e1sz\u00e1ri hatalom meggy\u00f6ng\u00fcl\u00e9se az egyes torn\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti egyre nagyobb sz\u00fcnetekhez vezetett, \u00e9s a S\u00f3an­korszak negyedik \u00e9v\u00e9ben (1174) a szum\u00f3szeml\u00e9l\u00e9s mint udvari szertart\u00e1s utols\u00f3 alkalommal lett megtartva. A cs\u00e1sz\u00e1ri ritu\u00e1l\u00e9knak ez a fejezete n\u00e9gy \u00e9vsz\u00e1zadra le lett z\u00e1rva. <\/p>\n

<\/div>\n
<\/div>\n

4. Szum\u00f3 a feud\u00e1lis Jap\u00e1nban<\/span> <\/p>\n

<\/div>\n

Az elsõ kamakurai s\u00f3gun\u00e1tus (1185-­1392) megalap\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n a szum\u00f3 mindink\u00e1bb a harcosok \u00e1ltal gyakorolt harcmûv\u00e9szett\u00e9 v\u00e1lt. Minamoto no Joritomo (1148-­99), a korszak legh\u00edresebb s\u00f3gunja nagy szum
\n\u00f3rajong\u00f3 volt, aki a curugaokai Hacsimang\u00fa templomn\u00e1l (ma kedvelt kir\u00e1ndul\u00f3hely Kamakur\u00e1ban) egy\u00e9b hadgyakorlati form\u00e1k, mint p\u00e9ld\u00e1ul a lovas \u00edj\u00e1szok (jabuszame) versenye mellett a szum\u00f3t is figyelemmel k\u00eds\u00e9rte. Lehets\u00e9ges, hogy õ maga is r\u00e9szt vett ezeken a versenyeken. <\/p>\n

<\/div>\n

J\u00f3val ezut\u00e1n, m\u00e1r a Muromacsi­korszakban (1392-­1568), amikor az Asikaga s\u00f3gunok dinaszti\u00e1ja uralkodott, a Hacsimang\u00fa templom k\u00f6r\u00fcl m\u00e9g speci\u00e1lis papok, szum\u00f3sokuk is megjelentek. Õk feleltek a szum\u00f3torn\u00e1k megrendez\u00e9s\u00e9\u00e9rt. T\u00f6k\u00e9lesedtek a torna szertart\u00e1sai, a k\u00fczdelem \u00e9s a b\u00edr\u00e1skod\u00e1s szab\u00e1lyai \u00e9s tulajdonk\u00e9ppen ekkor kezdt\u00e9k el lerakni a professzion\u00e1lis szum\u00f3 alapjait. <\/p>\n

<\/div>\n

A birk\u00f3z\u00e1s ezen hadi fajt\u00e1j\u00e1val p\u00e1rhuzamosan orsz\u00e1gszerte terjedni kezdett a n\u00e9pies szum\u00f3, amely eredet\u00e9t a legõsibb ritu\u00e1lis m\u00e9rkõz\u00e9sekhez vezeti vissza, s amelyet az isteneknek mutattak be \u00e1ldozatul, h\u00e1l\u00e1b\u00f3l a j\u00f3 term\u00e9s\u00e9rt. <\/p>\n

<\/div>\n

Jap\u00e1n minden r\u00e9sz\u00e9ben rendeztek szum\u00f3torn\u00e1kat a betakar\u00edt\u00e1sok, \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek megkezd\u00e9se vagy h\u00eddavat\u00e1sok alkalm\u00e1b\u00f3l. Az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben ezek \u00fagynevezett szum\u00f3\u00e1ldozat­bemutat\u00e1sok voltak. A szumaibit\u00f3k k\u00fczdelmei a j\u00f3 term\u00e9s\u00e9rt foh\u00e1szkod\u00f3 ima r\u00e9szei voltak, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel ritu\u00e1lis h\u00e1laad\u00e1sok. K\u00e9sõbb j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi torn\u00e1kat is rendeztek, amelyeken \u00fat­ \u00e9s h\u00edd\u00e9p\u00edt\u00e9sre \u00e9s egy\u00e9b t\u00e1rsadalmi munk\u00e1kra gyûjt\u00f6ttek p\u00e9nzt. <\/p>\n

<\/div>\n

Ezeken a torn\u00e1kon parasztok, k\u00e9zmûvesek, kereskedõk \u00e9s egy\u00e9b k\u00f6zn\u00e9pek vettek r\u00e9szt. A m\u00e9rkõz\u00e9seket gyakran a v\u00e1rosok \u00e9s falvak utc\u00e1in \u00e9s terein rendezt\u00e9k meg, \u00e9s ezek megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlan b\u00e1m\u00e9szkod\u00f3t vonzottak. Ezeken a m\u00e9rkõz\u00e9seken nem volt sem dohj\u00f3, sem b\u00edr\u00f3, a birk\u00f3z\u00f3k sem viseltek ritu\u00e1lis \u00f6lt\u00f6z\u00e9ket. A gyõztes kil\u00e9t\u00e9t a legdemokratikusabb m\u00f3dszerrel \u00e1llap\u00edtott\u00e1k meg, az lett a gyõztes, aki a f\u00f6ldre d\u00f6nt\u00f6tte ellenfel\u00e9t, vagy a n\u00e9zõk k\u00f6z\u00e9 kil\u00f6kte azt. <\/p>\n

<\/div>\n

Az Asikaga­s\u00f3gun\u00e1tus uralkod\u00e1s\u00e1nak m\u00e1sodik fel\u00e9ben, az \u00fagynevezett Szengoku Dzsidai (h\u00e1bor\u00faz\u00f3 tartom\u00e1nyok idõszaka, 1467-­1568) idej\u00e9n v\u00e1lt a szum\u00f3 igazi t\u00f6megl\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gg\u00e1. Vir\u00e1gzott mind a lovagi, mind a n\u00e9pies szum\u00f3. A nagy f\u00f6ldesurak, a daimj\u00f3k igyekeztek egym\u00e1son, de m\u00e9g a s\u00f3gunon is t\u00faltenni, f\u00e9nyûzõ, nagyszab\u00e1s\u00fa szum\u00f3torn\u00e1kat rendeztek v\u00e1raikban, ezeken t\u00f6bb sz\u00e1z szum\u00f3tori vett r\u00e9szt egyszerre. Egyed\u00fcl 1568­-ban k\u00e9t hatalmas torn\u00e1t rendeztek, az egyiken, Omie tartom\u00e1nyban 300, a m\u00e1sikon, Kiot\u00f3ban 1500 szumaibito gyûlt \u00f6ssze. <\/p>\n

<\/div>\n

A birk\u00f3z\u00f3k nemcsak nagylelkû adom\u00e1nyokat kaptak, de szamur\u00e1j rangot is. Tov\u00e1bb\u00e1 \u00fcnnepi k\u00f6t\u00e9nyt viseltek, amelyre a nagy\u00far nev\u00e9t h\u00edmezt\u00e9k Egy ilyen t\u00e1mogat\u00e1s j\u00f3l\u00e9tet biztos\u00edtott, \u00edgy sok \u00edg\u00e9retes rikisi k\u00fczd\u00f6tt az\u00e9rt, hogy egy daimj\u00f3 felfigyeljen r\u00e1juk. A ranglista ink\u00e1bb a hûb\u00e9rbirtok nev\u00e9t t\u00fcntette fel, mint a rikisik val\u00f3di sz\u00fclet\u00e9si hely\u00e9t. <\/p>\n

<\/div>\n

A korszak v\u00e9g\u00e9n megjelentek a szum\u00f3torik elsõ hivat\u00e1sos egyes\u00fcletei, ezek a mai hivat\u00e1sos klubok (hej\u00e1k) elõfut\u00e1rai voltak. Saj\u00e1t szab\u00e1lyzataik is voltak, de m\u00e9g alacsony volt a l\u00e9tsz\u00e1muk, 8­10 ember tartozott egy egyes\u00fclethez, \u00e9s anyagilag nagyban f\u00fcggtek a helyi daimj\u00f3k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t\u00f3l. <\/p>\n

<\/div>\n
<\/div>\n

5. A szum\u00f3 aranykora<\/span> <\/p>\n

<\/div>\n

Tov\u00e1bbi fejlõd\u00e9s\u00e9hez a szum\u00f3 az Edo­-korszakban (1603-­1868) kapott \u00faj lend\u00fcletet, amikor a Tokugava Iejaszu s\u00f3gun \u00e1ltal v\u00e9ghezvitt orsz\u00e1gegyes\u00edt\u00e9s ut\u00e1n Jap\u00e1nban \u00faj politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi­gazdas\u00e1gi helyzet \u00e1llt elõ, amely elõseg\u00edtette a kereskedelem, k\u00e9zmûvess\u00e9g, a mûv\u00e9szetek fejlõd\u00e9s\u00e9t. <\/p>\n

<\/div>\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hevesen terjedt ebben az idõszakban a n\u00e9pies szum\u00f3. Paraszti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, k\u00e9zmûves \u00e9s kereskedõ c\u00e9hek rendszeresen szerveztek m\u00e9rkõz\u00e9seket \u00e9s nagy torn\u00e1kat. A tiszta, lovagi szum\u00f3 eltûn\u00e9s\u00e9nek vesz\u00e9lye miatt agg\u00f3d\u00f3 s\u00f3gun\u00e1tus a XVIII. sz\u00e1zad elej\u00e9n k\u00fcl\u00f6n rendeletekkel igyekezett betiltani az utcai szum\u00f3t. Ez term\u00e9szetesen sikertelennek bizonyult, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva a rendeleteket gyakorlatilag visszavont\u00e1k. Egy \u00faj rendelettel j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi torn\u00e1knak k\u00fcl\u00f6n erre a c\u00e9lra l\u00e9trehozott helysz\u00edneken val\u00f3 megtart\u00e1s\u00e1t szorgalmazt\u00e1k. <\/p>\n

<\/div>\n

Ezt a fajta szum\u00f3t kandzsin­zum\u00f3nak h\u00edvt\u00e1k, utalva arra, hogy az\u00e9rt tartott\u00e1k, hogy adom\u00e1nyokat gyûjtsenek a templomok, hidak karbantart\u00e1s\u00e1ra, \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s egy\u00e9b k\u00f6zmunk\u00e1kra. Term\u00e9szetesen a p\u00e9nz egy r\u00e9sz\u00e9t a rikisik javadalmaz\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtott\u00e1k, akik k\u00f6z\u00fcl akkoriban sokan r\u00f3ninok (gazd\u00e1tlan szamur\u00e1jok) voltak. Idõvel az \u00f6sszegyûjt\u00f6tt p\u00e9nzt elsõsorban a szum\u00f3torik fizet\u00e9s\u00e9re ford\u00edtott\u00e1k. <\/p>\n

<\/div>\n

Az utcai szum\u00f3ban ugyanakkor korl\u00e1toz\u00e1sokat vezettettek be, mert a v\u00e1rosok terein \u00e9s utc\u00e1in megrendezett k\u00fczdelmek gyõzteseinek eld\u00f6nt\u00e9se mindenf\u00e9le b\u00edr\u00e1skod\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s ilyenkor gyakran fordult elõ t\u00f6megvereked\u00e9s, sõt, fegyveres \u00f6sszecsap\u00e1sok is a polg\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt. <\/p>\n

<\/div>\n

(Ez ut\u00f3bbit furcs\u00e1llom, hiszen fegyvere csak a szamur\u00e1joknak lehetett. Vagy vajon õk csaptak \u00f6ssze egym\u00e1ssal? ­ valaki, aki hangosan gondolkodik…) <\/i><\/p>\n

<\/div>\n

Jap\u00e1n h\u00e1rom legnagyobb v\u00e1ros\u00e1ban, Oszak\u00e1ban, Kiot\u00f3ban \u00e9s az \u00faj fõv\u00e1rosban, Ed\u00f3ban (Toki\u00f3) a XVIII. sz\u00e1zadban m\u00e1r l\u00e9teztek a rikisik professzion\u00e1lis szervezetei, amelyeket a k\u00e9zmûvesc\u00e9hek mint\u00e1j\u00e1ra hoztak l\u00e9tre. Ugyanakkor a szum\u00f3toriknak nagyobb t\u00e1rsadalmi poz\u00edci\u00f3ja volt, mint a kereskedõknek \u00e9s az iparosoknak. Mivel t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck katonai k\u00f6rnyezetbõl \u00e9rkezett, a birtok n\u00e9lk\u00fcli szamur\u00e1jokkal tett\u00e9k õket egyenlõv\u00e9. <\/p>\n

<\/div>\n

A s\u00f3gun\u00e1tus enged\u00e9keny int\u00e9zked\u00e9sekkel kezdte szab\u00e1lyozni a rikisik szervezeteinek mûk\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi torn\u00e1in m\u00e1r csak ezeknek a szervezeteknek a tagjai vehettek r\u00e9szt. Ezektõl a torn\u00e1kt\u00f3l m\u00e1r k\u00f6zvetlen\u00fcl vezet a t\u00f6rt\u00e9net a modern szum\u00f3hoz. <\/p>\n

<\/div>\n

Ezidõt\u00e1jt megjelennek a szum\u00f3m\u00e9rkõz\u00e9sek megtart\u00e1s\u00e1ra kijel\u00f6lt k\u00fcl\u00f6n helysz\u00ednek. Ezek elõsz\u00f6r n\u00e9gysz\u00f6g alak\u00faak voltak, k\u00e9sõbb f\u00f6lddel t\u00f6lt\u00f6tt zs\u00e1kokkal ker\u00edtett\u00e9k k\u00f6rbe a m\u00e9rkõz\u00e9s hely\u00e9t. \u00cdgy sz\u00fcletett meg a dohj\u00f3, amely ennek az õsi sport\u00e1gnak saj\u00e1tos l\u00e1tv\u00e1nyt adott. <\/p>\n

<\/div>\n

V\u00e9glegesen meghat\u00e1rozt\u00e1k a k\u00fczdelem elõ\u00edr\u00e1sait, a szab\u00e1lyzatot \u00e9s a torn\u00e1k ritu\u00e1l\u00e9j\u00e1t, megerõs\u00edtett\u00e9k a b\u00edr\u00e1skod\u00e1s rendszer\u00e9t, ezek kis v\u00e1ltoztat\u00e1sokkal a mai napig is \u00e9rv\u00e9nyesek. Ugyanekkor kezdt\u00e9k el kialak\u00edtani \u00e9s \u00f6sszehangolni a szum\u00f3 rangok rendszer\u00e9t, \u00e9s megjelent a legmagasabb c\u00edm, a jokozuna is. <\/p>\n

<\/div>\n

Az Edo­korszakot m\u00e9lt\u00e1n nevezik a szum\u00f3 kialakul\u00e1sa \u00e9s fejlõd\u00e9se aranykor\u00e1nak. A hivat\u00e1sos rikisik torn\u00e1it (baso) a XVIII. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9tõl rendszeresen, \u00e9vente k\u00e9tszer rendezt\u00e9k meg. <\/p>\n

<\/div>\n

A jap\u00e1n n\u00e9p \u00e9let\u00e9nek elv\u00e1laszthatatlan r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt szum\u00f3 komoly befoly\u00e1ssal b\u00edrt az orsz\u00e1g kult\u00far\u00e1j\u00e1ra \u00e9s mûv\u00e9szet\u00e9re. Olyan irodalmi alkot\u00e1sok jelennek meg, amelyekben szum\u00f3torn\u00e1kat \u00edrnak le, a hagyom\u00e1nyos jap\u00e1n sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1sban, a kabukiban n\u00e9pszerû rikisik a darabok fõszereplõi. A vil\u00e1gszerte ismert sz\u00ednes jap\u00e1n metszetek (ukijoe) modor\u00e1ban kialakul egy \u00faj mûfaj, a szumoe. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g kedvenceinek sz\u00ednes portr\u00e9i vagy a m\u00e9rkõz\u00e9seket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pek m\u00e9g az alacsony j\u00f6vedelmû jap\u00e1nok sz\u00e1m\u00e1ra is el\u00e9rhetõk voltak, \u00e9s abban az idõben \u00f3ri\u00e1sinak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban terjedtek Jap\u00e1n­szerte. A ukijo\u00e9nak ez a mûfaja a modern \u00f3zum\u00f3ban is \u00e9l \u00e9s vir\u00e1gzik. <\/p>\n

<\/div>\n
<\/div>\n

6. Szum\u00f3 az \u00faj- \u00e9s leg\u00fajabb korban<\/span> <\/p>\n

<\/div>\n

A jap\u00e1n szum\u00f3nak nagyon neh\u00e9z idõszakot kellett \u00e1t\u00e9lnie az 1868­-as Meidzsi­restaur\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n, amikor a s\u00f3gun\u00e1tus hatalma megdõlt, \u00e9s vissza\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a cs\u00e1sz\u00e1r egyeduralm\u00e1t, \u00e9s a politikai sz\u00ednt\u00e9rre felemelkedett a fiatal burzso\u00e1zia. <\/p>\n

<\/div>\n

Majdnem h\u00e1rom \u00e9vsz\u00e1zadnyi bez\u00e1rk\u00f3z\u00e1s ut\u00e1n Jap\u00e1n az amerikai hadiflotta fegyvereinek fenyeget\u00e9se alatt k\u00e9nytelen volt megny\u00edlni a k\u00fclvil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s moh\u00f3n sz\u00edvott mag\u00e1ba minden \u00fajdons\u00e1got, minden nyugati dolgot. <\/p>\n

<\/div>\n

Jap\u00e1n lend\u00fcletes moderniz\u00e1ci\u00f3ja \u00f3ri\u00e1si hat\u00e1st gyakorolt a sz\u00fcletõben l\u00e9võ t\u00e1rsadalmi gondolkod\u00e1sra. Az orsz\u00e1g kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e9let\u00e9ben megjelenõ saj\u00e1tos \u00e9s tõsgy\u00f6keres jap\u00e1n jelens\u00e9gek t\u00e1mogat\u00f3it nagy hangon retorgr\u00e1doknak \u00e9s reakci\u00f3snak ki\u00e1ltott\u00e1k ki. A szum\u00f3 is heves t\u00e1mad\u00e1sok \u00f6sszt\u00fcz\u00e9be ker\u00fclt. A halad\u00e1s legbuzg\u00f3bb jap\u00e1n h\u00edvei egyenesen azt k\u00f6vetelt\u00e9k, hogy t\u00f6rv\u00e9nyi \u00faton tilts\u00e1k be a szum\u00f3t, mint a feud\u00e1lis korszak cs\u00f6kev\u00e9ny\u00e9t. <\/p>\n

<\/div>\n

A szum\u00f3 elvesz\u00edtette mec\u00e9n\u00e1sai t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t. A hivat\u00e1sos klubok (hej\u00e1k) \u00e9s a rikisik eg\u00e9sz hada meg\u00e9lhet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl maradt. A legn\u00e9pszerûbb birk\u00f3z\u00f3k arra k\u00e9nyszer\u00fcltek, hogy kieg\u00e9sz\u00edtõ j\u00f6vedelem ut\u00e1n n\u00e9zzenek. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul, a Toki\u00f3v\u00e1 \u00e1tkeresztelt Ed\u00f3ban a szum\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g hat\u00e1rozata alapj\u00e1n \u00f6n\u00e1ll\u00f3 tûzolt\u00f3egys\u00e9g alakult, amelyben 56 rikisi dolgozott hõsiesen. <\/p>\n

<\/div>\n

A v\u00e1ls\u00e1got az \u00f6sszn\u00e9pi szeretet \u00e9s maguk a szum\u00f3torik erõfesz\u00edt\u00e9sei k\u00fczd\u00f6tt\u00e9k le. A sz\u00f6vets\u00e9get \u00e1talak\u00edtott\u00e1k Toki\u00f3i Szum\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gg\u00e9, amely az \u00e1ltal\u00e1nos demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s befoly\u00e1sa alatt n\u00e9h\u00e1ny halad\u00f3 v\u00e1ltoztat\u00e1st vittek a torn\u00e1k szab\u00e1lyzat\u00e1ba. 1873-­ban megengedt\u00e9k a nõknek, hogy l\u00e1togass\u00e1k a m\u00e9rkõz\u00e9seket. A nõk azonnal lelkes szurkol\u00f3kk\u00e1 v\u00e1ltak, \u00e9s seg\u00edtettek vissza\u00e1ll\u00edtani a szum\u00f3 elm\u00falt dicsõs\u00e9g\u00e9t. <\/p>\n

<\/div>\n

A legõsibb jap\u00e1n k\u00fczdõsport j\u00f6võj\u00e9\u00e9rt folytatott harcnak a Cs\u00e1sz\u00e1r vetett v\u00e9get. Az õ legmagasztosabb enge­d\u00e9ly\u00e9vel, 1885-­ben az Enrjokan csarnokban Õfels\u00e9ge jelenl\u00e9t\u00e9ben bemutat\u00f3 szum\u00f3torn\u00e1t rendeztek. Ily m\u00f3don a Cs\u00e1sz\u00e1r alattval\u00f3i eml\u00e9kezet\u00e9be id\u00e9zte a szum\u00f3szem­l\u00e9l\u00e9s szertart\u00e1s\u00e1t \u00e9s vil\u00e1gosan \u00e9rt\u00e9sre adta, hogy a szum\u00f3 az õ \u00e9rdeklõd\u00e9si k\u00f6r\u00e9be tartozik. <\/p>\n

<\/div>\n

Eg\u00e9szen a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kezdet\u00e9ig a szum\u00f3 mindenf\u00e9le v\u00e1ls\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl fejlõdhetett, v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen kiv\u00edvta az eg\u00e9sz nemzet szeretet\u00e9t \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, a cs\u00e1sz\u00e1rt\u00f3l a legegyszerûbb emberig. <\/p>\n

<\/div>\n

Ebben az idõszakban t\u00f6bb fontos esem\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9nt. Toki\u00f3 Rj\u00f3goku nevû ker\u00fclet\u00e9ben 1909­-ben szum\u00f3csarnok \u00e9p\u00fclt. Ettõl kezdve minden toki\u00f3i bas\u00f3t itt, a Kokugikanban rendeznek meg. 1927­-ben a ter\u00fcleti szum\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gek egyes\u00fcltek, l\u00e9trej\u00f6tt Nagy­Jap\u00e1n Szum\u00f3sz\u00f6vets\u00e9ge, amely kereskedelmi szervezett\u00e9, vagyis kifejezetten professzion\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt. <\/p>\n

<\/div>\n

Az \u00f3zum\u00f3 legn\u00e9pszerûbb alakja ekkor Hitachiyama<\/i> jokozuna volt, aki a legfelsõ ­ makuucsi ­ oszt\u00e1lyban val\u00f3 szerepl\u00e9sekor kimagasl\u00f3 eredm\u00e9nyt \u00e9rt el: gyõzelmeinek \u00e9s veres\u00e9geinek ar\u00e1nya 150­-15 volt. Az õ erõfesz\u00edt\u00e9seinek k\u00f6sz\u00f6nhetõen \u00faj szab\u00e1lyzat sz\u00fcletett, ami a rikisik t\u00e1rsadalombeli viselked\u00e9s\u00e9t \u00edrta elõ. Ennek megfelelõen a szum\u00f3torik a nyilv\u00e1noss\u00e1g elõtt k\u00f6telesek voltak mindig szigor\u00faan \u00e9s sz\u00e9pen fel\u00f6lt\u00f6zve, rangjuknak megfelelõ kimon\u00f3ban megjelenni \u00e9s lovaghoz m\u00e9lt\u00f3 fegyelemmel \u00e9s udvariass\u00e1ggal viselkedni. Hitachiyama sz\u00e9lesk\u00f6rû felvil\u00e1gos\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9get is folytatott, minden lehets\u00e9ges m\u00f3don n\u00e9pszerûs\u00edtette a szum\u00f3t, nemcsak Jap\u00e1nban, hanem a hat\u00e1rokon t\u00fal is. 1907­-ben l\u00e1togat\u00e1st tett az USA­ban, ahol Theodore Roosevelt eln\u00f6k is fogadta. A jokozuna sz\u00e1mos bemutat\u00f3t tartott itt. <\/p>\n

<\/div>\n

A szum\u00f3 fejlõd\u00e9s\u00e9nek jelentõs m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6ve volt 1928, amikor megkezdõdtek a torn\u00e1k \u00e9lõ r\u00e1di\u00f3k\u00f6zvet\u00edt\u00e9sei. A m\u00e9rkõz\u00e9sek lefolytat\u00e1s\u00e1ban hoztak n\u00e9h\u00e1ny \u00faj szab\u00e1lyt: a dohj\u00f3ra felfestettek k\u00e9t feh\u00e9r cs\u00edkot, avagy startvonalat (sikiri­szen), mag\u00e1t a k\u00f6rt pedig egy kicsit megn\u00f6velt\u00e9k: 13-­r\u00f3l 15 sakura (kb. 4 m\u00e9terrõl 4,55 m\u00e9terre). A b\u00edr\u00f3k l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t megn\u00f6velt\u00e9k: a dohj\u00f3n \u00e1ll\u00f3 b\u00edr\u00f3, a gj\u00f3dzsi \u00e9s a n\u00e9gy oldalb\u00edr\u00f3, azaz simpan mell\u00e9 adtak egy fõb\u00edr\u00f3t, a simpancs\u00f3t. Ezeknek az \u00faj\u00edt\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhetõen a szum\u00f3torn\u00e1k j\u00f3val dinamikusabbak \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyosabbak lettek. <\/p>\n

<\/div>\n

A h\u00e1bor\u00fa elõtti \u00e9vekben jelent meg az \u00f3zum\u00f3 legf\u00e9nyesebb csillaga, a Nagy Jokozuna, Futabayama<\/i>. A szum\u00f3 cs\u00facs\u00e1ra 1936­-ban felkapaszkodva, Futabayama<\/i> h\u00e1rom \u00e9v folyam\u00e1n nem tal\u00e1lt legyõzõre. 69 egym\u00e1s ut\u00e1ni m\u00e9rkõz\u00e9sen gyõz\u00f6tt \u00e9s sorozatban \u00f6t torn\u00e1t nyert meg. 1939 m\u00e1rcius\u00e1ban, a h\u00e1rom diadalmas \u00e9vet k\u00f6vetõ elsõ, Akinoumit\u00f3l elszenvedett veres\u00e9g m\u00e1snapj\u00e1n minden jap\u00e1n \u00fajs\u00e1g k\u00fcl\u00f6nsz\u00e1mot jelentetett meg \u00e9s ezek hatalmas p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban fogytak Jap\u00e1n­szerte. Ez egy \u00f6ssznemzeti \u00fcgy volt, sokkal jelentõsebb az emberek sz\u00e1m\u00e1ra, mint a kabinet lemond\u00e1sa. <\/p>\n

<\/div>\n

1941­-ben megkezdõd\u00f6tt a csendes­\u00f3ce\u00e1ni h\u00e1bor\u00fa, \u00e9s az \u00f3zum\u00f3, ak\u00e1rcsak sok minden m\u00e1s Jap\u00e1nban, \u00f6t hossz\u00fa \u00e9vre megszûnt l\u00e9tezni. <\/p>\n

<\/div>\n

A h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vetõ \u00e9vekben a szum\u00f3nak megint neh\u00e9z megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokon kellett \u00e1tesnie. A demokratiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s \u00faj hull\u00e1m\u00e1nak cs\u00facs\u00e1n az orsz\u00e1g moderniz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak leghevesebb h\u00edvei ki akart\u00e1k ebrudalni a jap\u00e1n n\u00e9p õsi kincs\u00e9t. De, mint egy \u00e9vsz\u00e1zaddal ezelõtt is, az emberek ragaszkod\u00e1sa, szeretete
\n \u00e9s a jap\u00e1n t\u00e1rsadalom felsõ k\u00f6reinek figyelme megmentett\u00e9k a szum\u00f3t. <\/p>\n

<\/div>\n

M\u00e1r 1946 tavasz\u00e1n megrendezt\u00e9k az elsõ torn\u00e1t Toki\u00f3ban, 1947­-ben pedig a demokratikus halad\u00e1s befoly\u00e1s\u00e1ra az \u00f3zum\u00f3ban egy sor \u00e1tszervez\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt. N\u00e9h\u00e1ny v\u00e1ltoztat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt a bas\u00f3k megrendez\u00e9s\u00e9ben, sz\u00e1mukat h\u00e1romr\u00f3l hatra n\u00f6velt\u00e9k (\u00e9s \u00edgy m\u00e1r nem csak Toki\u00f3ban rendeznek torn\u00e1kat, hanem Oszak\u00e1ban, Nagoj\u00e1ban \u00e9s Fukuok\u00e1ban is). <\/p>\n

<\/div>\n

A hatvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9tõl a Jap\u00e1n Szum\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g k\u00fclf\u00f6ldre is szervez bemutat\u00f3 torn\u00e1kat, legut\u00f3bb 1998­-ban j\u00e1rtak a k\u00e9t felsõ oszt\u00e1ly tagjai, a szekitorik Ausztr\u00e1li\u00e1ban \u00e9s Kanad\u00e1ban, \u00e9s most m\u00e1r igencsak aktu\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt egy \u00fajabb eur\u00f3pai turn\u00e9 is.<\/p>\n

Bandey<\/span><\/p>\n

<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2. Szum\u00f3 az õsi Jap\u00e1nban A III-­VI. sz\u00e1zadhoz kapcsol\u00f3dnak azok a r\u00e9g\u00e9szeti leletek, amelyek a szum\u00f3 sz\u00e9lesk\u00f6rû elterjed\u00e9s\u00e9t \u00e9s a sport \u00faj funkci\u00f3kkal val\u00f3 felruh\u00e1z\u00e1s\u00e1t tan\u00fas\u00edtj\u00e1k. Ezekben az idõkben a vezetõket magas s\u00edrhalmokba, \u00fagynevezett k\u00f3funokba temett\u00e9k. A tud\u00f3sok \u00fagy is nevezik ezt az idõszakot, hogy K\u00f3fun-­korszak. A s\u00edrdombok felt\u00e1r\u00e1sa sor\u00e1n tal\u00e1lt t\u00e1rgyak k\u00f6z\u00f6tt haniva agyagfigur\u00e1k… Continue reading Szumo sorozat 2 (Szaku 4)<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15],"tags":[],"class_list":["post-354","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-cikkek","entry"],"gutentor_comment":0,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/354","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=354"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/354\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=354"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=354"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=354"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}