{"id":352,"date":"2003-07-23T00:00:00","date_gmt":"2003-07-23T00:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/szaku.kimochi.hu\/interju-ryo-sato-szobraszmvesszel\/"},"modified":"2022-05-15T13:56:31","modified_gmt":"2022-05-15T13:56:31","slug":"interju-ryo-sato-szobraszmvesszel","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/szaku.hu\/?p=352","title":{"rendered":"Interj\u00fa Ryo Sato szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sszel"},"content":{"rendered":"

  <\/p>\n

Sato<\/i> mûv\u00e9szete tal\u00e1n egy kiss\u00e9 furcsa, mint ahogy az \u00edzl\u00e9se is, de v\u00e9g\u00fclis egy mûv\u00e9sz \u00e9rt\u00e9ke \u00e9ppen att\u00f3l magas, hogy elt\u00e9r az \u00e1tlagos dolgokt\u00f3l. Ki\u00e9p\u00edtve ezzel egy saj\u00e1tos vil\u00e1got, amit azt\u00e1n vagy meg\u00e9rtenek az emberek, vagy nem. Ahogy õ mondja, rendszerint nem. Hiszen az emberek \u00e9pp az elõl menek\u00fclnek, amit mûveiben \u00e1br\u00e1zolni igyekszik. <\/p>\n

E riportot, amit vele k\u00e9sz\u00edtettem egy \u00e9tteremben kellemes hangulat k\u00f6zepette, \u00e1tny\u00fajtom a Szaku olvas\u00f3inak, b\u00e1r amit szavaival igaz\u00e1n ki akart fejezni, nem hiszem, hogy siker\u00fclhet \u00e9lethûen magyar nyelvre \u00e1t\u00fcltetni. Sato<\/i> ugyanis nem k\u00e9peket \u00e9s szobrokat k\u00e9sz\u00edt, b\u00e1r azt l\u00e1tjuk a szem\u00fcnk elõtt, hanem \u00e9rzelmeket, emberi belsõ tulajdons\u00e1gokat. Az \u00e9rz\u00e9seket pedig nehezebb szavakkal le\u00edrni. Mivel ilyen szavak le\u00edr\u00e1s\u00e1ra Sato<\/i> nem volt k\u00e9pes, szobrokba \u00f6nt\u00f6tte õket. Mûvei besz\u00e9lnek helyette…. ­ persze csak azoknak, akik \u00e9rezni tudj\u00e1k a mondanival\u00f3t. Akik egy k\u00e9pre puszt\u00e1n azt tudj\u00e1k mondani, hogy sz\u00e9p vagy cs\u00fanya, azok nem \u00e9rthetik a mûv\u00e9szet\u00e9t sem. <\/p>\n

<\/div>\n

­ Szobraid engem led\u00f6bbentenek. Bevallom, mikor elõsz\u00f6r megl\u00e1ttam, Hiroshima jutott az eszembe. Ehhez hasonl\u00f3 jeleneteket mutogattak az atombomba ledob\u00e1s\u00e1t k\u00f6vetõ pillanatokr\u00f3l. Van valami k\u00f6ze a szobraidnak ehhez a borzalomhoz? <\/i><\/p>\n

­ Nem, nincs semmi a vil\u00e1gon. Viszont egy\u00e1ltal\u00e1n nem csod\u00e1lkozom a k\u00e9rd\u00e9seden. Majd minden k\u00fclf\u00f6ldi ugyanezt k\u00e9rdezi tõlem a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon. A legt\u00f6bben azt hiszik, amit te is hitt\u00e9l, hogy mûveimben Hiroshim\u00e1t, az azt t\u00fal\u00e9lt embereket \u00e1br\u00e1zolom. Sõt, olyan k\u00fclf\u00f6ldi is volt, aki egyszerre h\u00e1rom k\u00e9pet is vett, mert szent\u00fcl meg volt arr\u00f3l gyõzõdve, hogy ezek a Hiroshimai visszaeml\u00e9kez\u00e9sekbõl fakadnak. Nem tudtam meggyõzni arr\u00f3l, hogy ez nem Hiroshima. Jap\u00e1n vagyok, ez\u00e9rt nem tudatosan is bel\u00e9m iv\u00f3dott m\u00e1r az akkori esem\u00e9ny, szerinte. Vitatkozni vele nem sok \u00e9rtelme volt. Egy kicsit persze kellemetlen \u00e9rz\u00e9s, hogy valahol a vil\u00e1g m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9n, valakinek a lak\u00e1s\u00e1ban az \u00e9n k\u00e9peim csak az\u00e9rt lettek felakasztva, mert abban Hiroshim\u00e1t v\u00e9li l\u00e1tni a gazd\u00e1ja. <\/p>\n

­ M\u00e9gis, akkor mit \u00e1br\u00e1zolnak a szobraid? Mert amit \u00e9n l\u00e1tok, az torz alakok, f\u00e1jdalmas arcok, csont \u00e9s bõr testek, s\u00edr\u00f3 gyerekek, egysz\u00f3val a vid\u00e1ms\u00e1gnak semmi nyoma. <\/i><\/p>\n

­ Pedig \u00e9n elsõsorban az \u00f6r\u00f6met fejezem ki szobraimban. Tudom, hogy ez furcs\u00e1n hangzik, de \u00edgy van. Az \u00f6r\u00f6m kifejez\u00e9s\u00e9re n\u00e1lam nem egy nevetõ arc \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa a legide\u00e1lisabb. Hiszen csak az tudhat sz\u00edvbõl \u00f6r\u00fclni, aki a szomor\u00fas\u00e1got is ismeri. Az \u00f6r\u00f6m \u00e9lm\u00e9nye a szomor\u00fas\u00e1g felismer\u00e9s\u00e9bõl fakad. Tudjuk, mi az ami szomor\u00fas\u00e1ggal t\u00f6lti el a sz\u00edv\u00fcnket, ez\u00e9rt tudunk \u00f6r\u00fclni annak a m\u00e1siknak. Ha csak a m\u00e1sik van, az m\u00e1r nem lehet õszinte \u00f6r\u00f6m. <\/p>\n

­ Ezek szerint a szenvedõ emberi alakokkal val\u00f3j\u00e1ban annak ellenkezõjet k\u00edv\u00e1nod kifejezni? <\/i><\/p>\n

­ Sz\u00f3 sincs r\u00f3la. A szenvedõ t\u00e9m\u00e1k a szenved\u00e9s meg\u00e9rt\u00e9se v\u00e9gett k\u00e9sz\u00fclnek. Egy ember, aki mondhatni j\u00f3l\u00e9tben \u00e9l, l\u00e1tsz\u00f3lag semmi gondja, amikor a szobrom el\u00e9 l\u00e9p, tulajdonk\u00e9ppen \u00f6nmag\u00e1t ismeri fel benne. K\u00edv\u00fcl ugyanis azon igyekszenek az emberek, hogy magukat sz\u00e9pnek, vonz\u00f3nak mutass\u00e1k m\u00e1sok elõtt, mik\u00f6zben k\u00f6nnyû kital\u00e1lni, hogy lelkileg gy\u00f6trõdnek \u00e9s szenvednek. Az emberek becsapni igyekszenek \u00f6nmagukat. Mintha j\u00f3l \u00e9ln\u00e9nek, mintha j\u00f3l\u00e9tben \u00e9ln\u00e9nek. \u00c9n azt \u00e1br\u00e1zolom teh\u00e1t, ami a l\u00e9lek m\u00e9ly\u00e9n van. Nem szobrok ezek, hanem \u00e9rz\u00e9sek, egy megfoghat\u00f3 alakba \u00f6ntve. <\/p>\n

Ha pontosan akarn\u00e1m kifejezni, akkor \u00e9ppen, hogy az \u00e9letet \u00e1br\u00e1zolom vele. Hogy mi az \u00e9let \u00e9s mitõl \u00e9let az, azt csak olyan ember tudhatja, aki szenved\u00e9seken ment m\u00e1r \u00e1t. Aki gy\u00f6trelmes \u00e9letet \u00e9lt meg, az az \u00e9let val\u00f3s \u00f6r\u00f6m\u00e9t, jobban mondva igaz \u00e9rt\u00e9k\u00e9t is tudja. Aki m\u00e9g \u00e9lete sor\u00e1n nem \u00e9lt \u00e1t keserves idõszakot, annak nincs, aki meg tudn\u00e1 mondani, hogy az \u00e9let mitõl sz\u00e9p. Az \u00e9letet ugyanis csak \u00f6nmag\u00e1n kereszt\u00fcl \u00e9rt\u00e9kelve l\u00e1tja. A j\u00f3l\u00e9tben \u00e9lõ ember ez\u00e9rt elfelejtette m\u00e1r azt, hogy az emberi \u00e9rt\u00e9kek miben rejlenek. Aki ezt elfelejti, mert b\u00e9k\u00e9s helyen, j\u00f3m\u00f3d\u00fa csal\u00e1dba sz\u00fcletett, az emberi tulajdons\u00e1gk\u00e9nt az \u00f6nz\u00e9st \u00e9s saj\u00e1t \u00e9rdekek\u00e9rt val\u00f3 k\u00fczdelm\u00e9t hordja mag\u00e1ban, m\u00e1sban sem l\u00e1that m\u00e1st, mint ellenfelet, idegent, akit nincs mi\u00e9rt szeretni… ­ hiszen az egy m\u00e1sik ember, akit nem \u00e9rdemes szeretni. <\/p>\n

Az emberszeretet \u00fcres sz\u00f3k\u00e9nt \u00e9lhet ott, ahol j\u00f3l\u00e9tben \u00e9lõ emberek gyûlnek \u00f6ssze. J\u00f3l hangzik, ez\u00e9rt szeretik hangoztatni. Val\u00f3j\u00e1ban fogalmuk sem lehet r\u00f3la, mit is kellene \u00e9rteni emberszeretet alatt. Az ember ir\u00e1nt \u00e9rzett szeretet ugyanis azokban fejlõdik ki tisztess\u00e9gesen, akik szenved\u00e9seket \u00e9ltek \u00e1t. <\/p>\n

A szenved\u00e9st \u00e1t\u00e9lt emberek tudj\u00e1k, mi az: \u00e9lni, \u00e9s hogy \u00e9lni mennyire fontos dolog. Aki tudja, mi az: \u00e9lni, az m\u00e1sok \u00e9let\u00e9t is becsben tudja tartani, mert tudja… \u00e9rzi, hogy m\u00e1snak is mi a legfontosabb ­ \u00e9lni! <\/p>\n

Tudhatja­e valaki, mi az: \u00e9lni, ha az \u00e9let nem k\u00ednozta meg soha? Tudhatja­e az \u00e9let gy\u00f6ny\u00f6rûs\u00e9g\u00e9t \u00e9lvezni az, aki nem \u00e9lt m\u00e9g \u00e1t hal\u00e1los pillanatokat? E v\u00e9lem\u00e9nyem l\u00e1tsz\u00f3dik szobraimon. \u00dagy gondolom, a kegyetlens\u00e9ggel csak a szeretet veheti fel a harcot. Szeretni viszont csak az tud­hat, akit m\u00e1r kegyetlen\u00fcl megk\u00ednoztak. A szomor\u00fas\u00e1ggal szemben csak az \u00f6r\u00f6m veheti fel a harcot \u00e9s v\u00e1ltoztathat rajta. De \u00f6r\u00f6met \u00e1tny\u00fajtani is csak az tudhat, akinek szomor\u00fas\u00e1ga m\u00e1r foly\u00f3kat t\u00f6lt\u00f6tt fel valamikor. A mindezeket m\u00e1r egyszer \u00e1t\u00e9lt emberek azok, akik az \u00e9letet nagyra tartj\u00e1k, emberekben t\u00e1rsakat l\u00e1tnak, akiken seg\u00edteni akarnak, ezek az emberek tiszta sz\u00edvbõl tudnak \u00f6r\u00fclni is… a l\u00e1tsz\u00f3lag apr\u00f3 dolgoknak. <\/p>\n

Az \u00e9let teh\u00e1t v\u00e9lem\u00e9nyem szerint a szenved\u00e9sben rejtõzik. Mert szenved\u00e9seket \u00e9l\u00fcnk \u00e1t, ez\u00e9rt \u00f6r\u00fcl\u00fcnk annyira az \u00e9letnek. Az ember alapvetõen szenved\u00e9sre sz\u00fcletett. Az \u00e9lvezetek hajszol\u00e1sa, a viszonylagos \u00f6r\u00f6m\u00f6k keres\u00e9se csup\u00e1n ennek elrejt\u00e9se v\u00e9gett t\u00f6rt\u00e9nik. \u00c9lni f\u00e1jdalom. F\u00e1jdalmat \u00e1t\u00e9rezni az \u00e9let, a l\u00e9tezes \u00e1t\u00e9rz\u00e9se. \u00c9lni a f\u00e1jdalmon kereszt\u00fcl lehet. <\/p>\n

A f\u00e1jdalom az, ami arra eml\u00e9keztet, hogy az \u00e9let\u00e9rt k\u00fczdeni kell. Ahhoz, hogy boldogs\u00e1g legyen a r\u00e9sze, az\u00e9rt k\u00fczdeni kell, az \u00f6r\u00f6m\u00e9rt valamit tenni kell. Boldogs\u00e1g \u00e9s \u00f6r\u00f6m nincs \u00f6nmag\u00e1ban, nem l\u00e9tezik az emberek k\u00f6z\u00f6tt. Ezt az embereknek maguknak kell megalkotniuk, az\u00e9rt sz\u00fcntelen harcolniuk. Mivel gazdags\u00e1g is csak a nyomorg\u00f3k h\u00e1t\u00e1n sz\u00fclethet, ez\u00e9rt a p\u00e9nz \u00e9rt\u00e9k\u00e9t is a nyomorg\u00f3k \u00e9rzik jobban. Mivel boldogs\u00e1g is csak a szomor\u00fa emberek sors\u00e1n sz\u00fclethet, a boldogs\u00e1g \u00e9rt\u00e9k\u00e9t is a szomor\u00fa sors\u00fa emberek \u00e9rzik jobban. Akik mindezt jobban \u00e9rzik m\u00e1sokn\u00e1l, azok ellenben mindennek nem adnak hangot. \u00c9rz\u00e9seiket ki sem k\u00e9pesek fejezni olyan m\u00f3don, mint ahogy megteszik helyett\u00fck azok, akik sohasem \u00e9lt\u00e9k \u00e1t ezeket. Akik \u00e1t\u00e9lt\u00e9k, nem lehetnek k\u00e9pesek kifejezni magukat, fõleg nem \u00fagy, hogy azt m\u00e1sok is meg\u00e9rthess\u00e9k. Ezeket az \u00e9rz\u00e9seket nem is lehet m\u00e1sk\u00e9ppen kifejezni, mint tapint\u00e1ssal. <\/p>\n

­ M\u00e9gis, hogyan sz\u00fcletik meg egy­egy mû? Mibõl mer\u00edted az ihletet? <\/i><\/p>\n

­ A zen\u00e9bõl. <\/p>\n

M\u00e9g mielõtt f\u00e9lre\u00e9rten\u00e9l, nem pop-­ vagy rockzen\u00e9rõl van sz\u00f3, hanem eleve valami õrj\u00edtõ, szomor\u00fa, \u00e9letet kiolt\u00f3 hanghat\u00e1sokr\u00f3l. Ilyen zene is l\u00e9tezik, \u00e9s \u00e9n ezekbõl mer\u00edtem a gondolataimat. Zenehallgat\u00e1s k\u00f6zben megjelennek elõttem az alakok, akik ahogy a zene is sugallja, futnak, menek\u00fclnek, szenvednek s keresik a kiutat, a rem\u00e9nyt. Ilyenkor teh\u00e1t a zene eg\u00e9szen a bensõmig hatol, olyan m\u00e9lyre megy, ahol azok az \u00e9rzelmeim lakoznak, amiket k\u00fcl\u00f6nben nem mutatn\u00e9k ki soha senkinek, olyan m\u00e9lyen, hogy m\u00e9g magam ir\u00e1nt is sz\u00e1nalmat \u00e9rzek. Mivel ilyenkor kider\u00fcl, hogy val\u00f3j\u00e1ban egy szomor\u00fa \u00e9s let\u00f6rt ember vagyok. Tehetetlen ember, akit mag\u00e1val sodor az emberi kegyetlens\u00e9g \u00e9s ridegs\u00e9g. Tenni akarok ellene, szeretetet akarok kapni, szeretni szeretn\u00e9k m\u00e1sokat, de nem engedi meg a k\u00f6rnyezet, hogy lelki gondjaimmal foglalkozzam. <\/p>\n

T\u00f6rtetni kell,
t\u00f6rtetni.
T\u00f6rtetni kell
\u00e9s t\u00f6rtetni,
Letaposnak. <\/p>\n

M\u00e1rpedig \u00e9n harcolni akarok az \u00e9let\u00e9rt, a szeretet\u00e9rt, ak\u00e1rmilyen \u00e9rtelmetlennek is l\u00e1tszik mindez azok szem\u00e9ben, akik t\u00f6rtetnek, csak elõre, m\u00e1sokon \u00e1t, m\u00e1sokat nem k\u00edm\u00e9lve soha. M\u00e1rpedig \u00e9n akkor is ki k\u00edv\u00e1nom fejezni az \u00e9rz\u00e9sem, kifejezni az emberek lelk\u00e9nek legm\u00e9ly\u00e9n guggol\u00f3 kegyetlens\u00e9get. <\/p>\n

… hogy \u00e9rtelmet nyerjen a szeretet. <\/p>\n

 <\/p>\n

ford\u00edtotta: Kiliti Joruto <\/p>\n

<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  Sato mûv\u00e9szete tal\u00e1n egy kiss\u00e9 furcsa, mint ahogy az \u00edzl\u00e9se is, de v\u00e9g\u00fclis egy mûv\u00e9sz \u00e9rt\u00e9ke \u00e9ppen att\u00f3l magas, hogy elt\u00e9r az \u00e1tlagos dolgokt\u00f3l. Ki\u00e9p\u00edtve ezzel egy saj\u00e1tos vil\u00e1got, amit azt\u00e1n vagy meg\u00e9rtenek az emberek, vagy nem. Ahogy õ mondja, rendszerint nem. Hiszen az emberek \u00e9pp az elõl menek\u00fclnek, amit mûveiben \u00e1br\u00e1zolni igyekszik. E… Continue reading Interj\u00fa Ryo Sato szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sszel<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[14],"tags":[],"class_list":["post-352","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-interjuk","entry"],"gutentor_comment":0,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/352","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=352"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/352\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=352"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=352"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=352"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}