{"id":345,"date":"2004-09-25T00:00:00","date_gmt":"2004-09-25T00:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/szaku.kimochi.hu\/dr-doergaotilde-sandor-altalanos-iskolas-also-tagozatos-koru-gyermekek-kuezdaotildesport\/"},"modified":"2022-05-15T13:57:27","modified_gmt":"2022-05-15T13:57:27","slug":"dr-doergaotilde-sandor-altalanos-iskolas-also-tagozatos-koru-gyermekek-kuezdaotildesport","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/szaku.hu\/?p=345","title":{"rendered":"Dr. D\u00f6rgõ S\u00e1ndor – \u00c1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s, als\u00f3 tagozatos kor\u00fa gyermekek k\u00fczdõsport"},"content":{"rendered":"

A rendszeres sportol\u00e1snak \u00e9s akt\u00edv fizik\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9gben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telnek t\u00f6bb jelentõs j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1s\u00e1t is ismerj\u00fck az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s \u00e9letkor\u00fa gyermekek eset\u00e9ben. Az egyik legjelentõsebb t\u00e9nyezõk\u00e9nt kiemelhetj\u00fck a rendszeres sportol\u00e1s elh\u00edz\u00e1s \u00e9s t\u00fals\u00faly elleni pozit\u00edv hat\u00e1s\u00e1t, hiszen a rendszeres fizik\u00e1lis aktivit\u00e1s a leghat\u00e9konyabb megelõzõ \u00e9s kezelõ tev\u00e9kenys\u00e9g az eml\u00edtett probl\u00e9m\u00e1k elleni k\u00fcz­delemben. A rendszeres \u00e9s akt\u00edv sport­tev\u00e9kenys\u00e9g hat\u00e1s\u00e1ra az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s kor\u00fa gyermekekn\u00e9l jelentõsen fejlõdnek az \u00fcgyess\u00e9gi \u00e9s fizik\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek, a sport \u00e1ltal fejlõdhet a gyermek \u00f6nuralma \u00e9s nõhet az \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se illetve \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9se is. A rend­szeres sportol\u00e1s kiv\u00e1l\u00f3an alkalmas a gyerme­kek \u00e9letre nevel\u00e9s\u00e9re is, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul megtan\u00edthat\u00f3, hogyan kell val\u00f3s c\u00e9lokat kitûzni \u00e9s azokat megval\u00f3s\u00edtani, illetve hogyan kell al\u00e1­ vagy fel\u00e9rendelt szerepet j\u00e1tszani a vezetõi ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sok tekintet\u00e9ben. A t\u00e1rsakkal val\u00f3 hat\u00e9kony egy\u00fcttmûk\u00f6d\u00e9s is tan\u00edthat\u00f3, mely \u00e1ltal a gyermekben megszil\u00e1rdulhat az emberi szoci\u00e1lis kapcsolatok helyes \u00e9rtelmez\u00e9se is. A t\u00e1vol­keleti k\u00fczdõsportok igaz\u00e1n alkalmasak mindezen t\u00e9nyezõk megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s t\u00f6k\u00e9letesen alkalmazhat\u00f3ak a gyermekek fizik\u00e1lis aktivit\u00e1s\u00e1t illetõ ig\u00e9nyek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

Ahhoz azonban, hogy a felsorolt t\u00e9nyezõket fel\u00f6lelje \u00e9s hat\u00e9konyan megval\u00f3s\u00edtsa az adott sportforma gyakorl\u00e1sa, j\u00f3 minõs\u00e9gû, prec\u00edzen megtervezett \u00e9s kivitelezett gyakorl\u00e1sokon, edz\u00e9seken kell a gyermekeknek r\u00e9szt venni\u00fck. A minõs\u00e9gi sportgyakorl\u00e1s illetve edz\u00e9s nagyban hasonl\u00edt a minõs\u00e9gi testnevel\u00e9shez, amelynek t\u00f6bb komponens\u00e9t is kiemelhetj\u00fck.<\/font> <\/p>\n

a. Az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s kor\u00fa gyermekeknek minimum heti 150 perc intenz\u00edv mozg\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fck megõrz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Ez a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõbb form\u00e1kb\u00f3l \u00e1llhat \u00f6ssze, bele\u00e9rtve a testnevel\u00e9s \u00f3r\u00e1kat \u00e9s az azokon kiv\u00fcli k\u00fczdõsport vagy m\u00e1s jellegû sportedz\u00e9seket.<\/p>\n

b. A sportedz\u00e9seken, \u00edgy a k\u00fczdõsport edz\u00e9seken is jelentõs fontoss\u00e1g\u00fa az, hogy az edz\u00e9sek \u00e9s az azokon elv\u00e9gzett feladatok line\u00e1risan egym\u00e1sra \u00e9p\u00fclõek legyenek, azaz a gyermek a m\u00e1r kor\u00e1bban megszerzett mozg\u00e1stapasztalatokra \u00e9p\u00edtve fejlõdhessen to­v\u00e1bb.<\/p>\n

c. Az edz\u00e9seken \u00e9s a sportfoglalkoz\u00e1sokon az elt\u00f6lt\u00f6tt idõ minimum 50%­\u00e1nak kell k\u00f6zepes vagy intenz\u00edv fizik\u00e1lis aktivit\u00e1s\u00fanak lennie. Azok a sportedz\u00e9sek, amelyeken a gyermek a foglalkoz\u00e1s t\u00f6bb mint fel\u00e9n inakt\u00edv, rosszul fel\u00e9p\u00edtettnek minõs\u00edthetõek.<\/p>\n

d. Rendk\u00edv\u00fcli fontoss\u00e1g\u00fa a gyermekek kezdeti sportedz\u00e9s tapasztalat\u00e1ban a rendszeres siker\u00e9lm\u00e9ny \u00e1t\u00e9l\u00e9se. A rendszeresen megtapasztalt pozit\u00edv \u00e9lm\u00e9ny \u00faj lend\u00fcletet ad a gyermeknek a sportol\u00e1s folytat\u00e1s\u00e1ra illetve a m\u00e9g magasabb szintû gyakorl\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

e. A siker\u00e9lm\u00e9ny t\u00e1pl\u00e1l\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben igen nagy fontoss\u00e1g\u00fa, hogy az adott oktat\u00f3 kellõk\u00e9ppen t\u00e1pl\u00e1lja a gyermeket pozit\u00edv visszajelz\u00e9ssel (vagyis d\u00edcs\u00e9rettel), illetve a pozit\u00edv visszajelz\u00e9s nagyobb s\u00fallyal szerepeljen a kisgyermekek sportedz\u00e9s\u00e9ben, mint a jav\u00edt\u00f3 jellegû, illetve negat\u00edv t\u00f6ltetû visszajelz\u00e9s. Az \u00e1lland\u00f3 negat\u00edv visszajelz\u00e9s ugyanis vissza­vetheti a gyermeket a sportmozg\u00e1s ir\u00e1nti ig\u00e9­ny\u00e9ben, illetve az adott edz\u00e9sforma gyakorl\u00e1­s\u00e1nak \u00e9lvez\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

f. A fentiekbõl k\u00f6vetkezõleg az oktat\u00f3nak az altal\u00e1nos iskol\u00e1s \u00e9letkor\u00fa gyermekeket felvonultat\u00f3 edz\u00e9seket \u00fagy kell fel\u00e9p\u00edtenie, hogy azok v\u00e1ltozatosak \u00e9s m\u00f3k\u00e1sak legyenek, ezzel emelve az edz\u00e9sek \u00e9lvezhetõs\u00e9g\u00e9t. Az \u00e9lvezhetõ edz\u00e9st elv\u00e9gzõ gyermek izgatottan v\u00e1rja a k\u00f6vetkezõ alkalmat, \u00e9s vid\u00e1man vesz r\u00e9szt a sportmozg\u00e1sban, m\u00e9g ha az f\u00e1rads\u00e1ggal is j\u00e1r.<\/p>\n

g. Fontos annak \u00e1tl\u00e1t\u00e1sa \u00e9s elfogad\u00e1sa is, hogy a sportedz\u00e9sekkel a gyermek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõ k\u00e9pess\u00e9gi ter\u00fcletei egyidejûleg fejleszthetõk. Ezek alapj\u00e1n besz\u00e9lhet\u00fcnk pszichomotorikus, kognit\u00edv \u00e9s szoci\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gfejleszt\u00e9srõl. A k\u00fczdõsportedz\u00e9sek term\u00e9szet\u00fckn\u00e9l fogva a pszichomotorikus (azaz fizik\u00e1lis) k\u00e9pess\u00e9g­form\u00e1kat erõs\u00edtik legink\u00e1bb. Ezek mellett azonban fontos az is, hogy az oktat\u00f3 tudatosan fejlessze a tan\u00edtv\u00e1nyok kognit\u00edv, azaz gondol­kod\u00e1si \u00e9s elm\u00e9leti k\u00e9pess\u00e9geit is, azaz biztos\u00edtson olyan feladatokat amelyek nemcsak fizik\u00e1lisan, de intellektu\u00e1lisan is kih\u00edv\u00e1st jelentenek a gyermekek sz\u00e1m\u00e1ra. A k\u00fczdõ­sportok ilyen szempontb\u00f3l igen j\u00f3l felhaszn\u00e1l­hat\u00f3ak, ugyanis az idegen kult\u00far\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 mozg\u00e1srendszer, a kombinat\u00edvan \u00f6ssze\u00e1ll\u00edthat\u00f3 gyakorlatok, illetve a nem magyarul adott instrukci\u00f3k eleve is kognit\u00edv aktivit\u00e1sra k\u00e9sztetik az edz\u00e9seken r\u00e9sztvevõ gyermekeket.<\/font><\/p>\n

 <\/p>\n

A harmadik fontos ter\u00fclet a pozit\u00edv szoci\u00e1lis k\u00f6rnyezet biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9s a t\u00e1rsas kapcsolatok erõs\u00edt\u00e9se is jelentõs szerepet kell, hogy kapjon a minõs\u00e9gi sportfoglalkoz\u00e1sokon.<\/p>\n

A fejlõd\u00e9si szint figyelembe v\u00e9tele<\/b><\/p>\n

A gyermekek sikeres sportfoglalkoztat\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l kiemelt fontoss\u00e1g\u00fa az, hogy az edzõ \u00e9rtse azt az alapkoncepci\u00f3t, miszerint a gyermekek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõ fejlõd\u00e9si szinten \u00e1llnak, \u00e9s ez a fejlõd\u00e9si szint nem felt\u00e9tlen\u00fcl \u00e1ll \u00f6sszhangban a gyermekek \u00e9letkor\u00e1val.<\/p>\n

A gyermekek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõ m\u00e9rt\u00e9kben fejlõdnek fizik\u00e1lisan, ebbõl k\u00f6vetkezõen k\u00e9t ugyanolyan \u00e9letkor\u00fa gyermek k\u00f6z\u00f6tt igen jelentõs fizik\u00e1lis \u00e9s \u00fcgyess\u00e9gbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g lehet. Ha a fizik\u00e1lis \u00e9s \u00fcgyess\u00e9gi fejletts\u00e9gi szint az \u00e9letkort\u00f3l f\u00fcggõ lenne, akkor minden egyes felnõtt embernek kiv\u00e1l\u00f3 adotts\u00e1ggal rendelkezõ sportol\u00f3nak kellene lennie. Ebbõl ad\u00f3d\u00f3an nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a fizik\u00e1lis \u00e9s \u00fcgyess\u00e9gi fejlõd\u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl az \u00e9letkor hatv\u00e1nya, hanem a m\u00e1r megl\u00e9võ mozg\u00e1stapasztalat\u00e9 vagy sportm\u00falt\u00e9. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen fontos az, hogy az edzõk \u00e9rtve eme te\u00f3ri\u00e1t, a sporttapasztalat \u00e9s fizik\u00e1lis fejletts\u00e9gi szint alapj\u00e1n ossz\u00e1k csoportokba illetve adjanak feladatokat a gyermekeknek, ne pedig \u00e9letkor alapj\u00e1n. T\u00f6bb t\u00e1vol­keleti k\u00fczdõsportban p\u00e9ld\u00e1ul k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõ \u00f6vfokozatokkal vagy rangokkal k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetik meg a gyakorl\u00f3k fejletts\u00e9gi szintj\u00e9t, a gyerme­kek eset\u00e9ben azonban az edzõk m\u00e9gis gyakran az \u00e9letkor alapj\u00e1n jel\u00f6lnek ki csoportokat vagy adnak ki feladatokat, helytelen\u00fcl.<\/p>\n

Fontos annak ismerete \u00e9s \u00e9rt\u00e9se is, hogy a sz\u00fcletett sportol\u00f3 m\u00edtosz nem l\u00e9tezik. Senki sem sz\u00fcletik m\u00e1r megl\u00e9võ fizik\u00e1lis \u00e9s \u00fcgyess\u00e9gbeli k\u00e9pess\u00e9gekkel, mindamellett, hogy a genetikai adotts\u00e1gok term\u00e9szetesen szerepet j\u00e1tszhatnak. Az \u00fcgyess\u00e9gi \u00e9s fizik\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek a kor elõrehaladt\u00e1val fejlõdnek ki. Az \u00fcgyesebbnek \u00e9s fizik\u00e1lisan fejlettebbnek mutatkoz\u00f3 gyermekek a kor\u00e1bbi mozg\u00e1stapasz­talatukra \u00e9p\u00edtv\u00e9n emelkednek ki a csoportb\u00f3l. Ezek a gyermekek val\u00f3sz\u00ednûleg t\u00f6bbet j\u00e1tszot­tak a sz\u00fcleikkel vagy idõsebb gyermekekkel, vagy egyszerûen nagyobb ig\u00e9nyt \u00e9s \u00e9rdeklõd\u00e9st mutatnak a fizik\u00e1lis aktivit\u00e1sra.<\/p>\n

Ez jelentheti k\u00e9t ugyanolyan \u00e9letkor\u00fa gyermek k\u00f6z\u00f6tt az \u00fcgyess\u00e9gi szintk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, amelyeket az edzõk sokszor \u00e9rt\u00e9kelnek \u00fagy, mint õstehets\u00e9g vagy sz\u00fcletett sportol\u00f3.<\/p>\n

Ha egy gyermek m\u00e1r kisgyermek korban r\u00e1 van szoktatva a sportmozg\u00e1sra, vagy m\u00e1r kor\u00e1n fizik\u00e1lis feladatokat v\u00e9gez el, illetve j\u00e1t\u00e9
\nkos mozg\u00e1sform\u00e1kban vesz r\u00e9szt, az adott gyermek nagy val\u00f3szinûs\u00e9ggel jobb k\u00e9pess\u00e9gekkel fog rendelkezni a k\u00e9sõbbi \u00e9letkorokban, mint m\u00e1s gyermekek az ilyen jellegû lehetõs\u00e9gek hi\u00e1ny\u00e1ban.<\/p>\n

A gyermekeket \u00edgy \u00e9rdemes az \u00fcgyess\u00e9gi szintj\u00fck alapj\u00e1n csoportos\u00edtani, melyhez egy \u00e1ltal\u00e1nos \u00fcgyess\u00e9gi szint kategoriz\u00e1l\u00e1s jelenthet seg\u00edts\u00e9get (Graham, Hale \u00e9s Parker, 2001). Ez a tematikus felbont\u00e1s alkalmas arra, hogy az adott edzõ egy nagyobb gyermekcsoportb\u00f3l is tiszt\u00e1n el tudja k\u00fcl\u00f6n\u00edteni a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõ fejlõd\u00e9si szinten \u00e1ll\u00f3 gyermekeket.<\/p>\n

1. Az elõkontroll vagy kezdõ szintû gyermek nem k\u00e9pes tudatosan kontroll\u00e1lni vagy sz\u00e1nd\u00e9kosan megism\u00e9telni egy adott mozdulatot vagy mozg\u00e1sform\u00e1t. Az ezen a szinten l\u00e9võ gyermek k\u00e9ptelen a sorozatos sikeres mozg\u00e1sv\u00e9grehajt\u00e1sra, az esetleges sikeres v\u00e9grehajt\u00e1s teljesen v\u00e9letlenszerû. A sikeres v\u00e9grehajt\u00e1sra tett k\u00eds\u00e9rletek m\u00e9g v\u00e9letlen\u00fcl sem hasonl\u00edtanak egym\u00e1sra. Az ezen a szinten \u00e1ll\u00f3 gyermek rendk\u00edv\u00fcli erõfesz\u00edt\u00e9seket tesz a mozg\u00e1s v\u00e9grehajt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben, t\u00falzott energi\u00e1t fektet a mozg\u00e1sba, illetve felesleges mozdulatok jellemzik a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1st. A gyermek mozg\u00e1sa szakszemmel n\u00e9zve esetlennek, nem \u00f6sszehangoltnak, \u00e9rtelmetlennek tûnik. Sokszor nem a gyermek kontroll\u00e1lja a mozdulatokat, hanem a mozdulatok ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a gyermeket. A legt\u00f6bb \u00f3vod\u00e1s \u00e9s kisiskol\u00e1s kor\u00fa gyermek az elõkontrol szinten \u00e1ll, n\u00e9h\u00e1ny azonban m\u00e1r el\u00e9rheti a kontroll szintet.<\/p>\n

2. A kontrol szinten \u00e1ll\u00f3 gyermek mozg\u00e1s\u00e1t m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 jellemzik a v\u00e9letlenszerû mozdulatok, a gyermek k\u00fclsõleg m\u00e1r uralja saj\u00e1t mozdulatait. Azonban a kontroll szinten \u00e1ll\u00f3 gyermek mozdulatai m\u00e9g nem automatikusak, ez\u00e9rt igencsak nagy odefigyel\u00e9s \u00e9s koncentr\u00e1ci\u00f3 \u00e1r\u00e1n k\u00e9pes v\u00e9grehajtani az adott mozdulat­sort vagy feladatot, amely nagy energia­befektet\u00e9st ig\u00e9nyel \u00e9s k\u00f6nnyen elf\u00e1rasztja a gyermeket. A gyermek k\u00e9pes az adott mozdulatsort vagy feladatot ism\u00e9tlõdõen sikeresen v\u00e9grehajtani, teljes\u00edtm\u00e9nye kie­gyens\u00falyozotts\u00e1got mutat. Azonban a kontroll szinten \u00e1ll\u00f3 gyermek m\u00e9g nem k\u00e9pes a mozdulatok vagy feladatok kombin\u00e1l\u00e1s\u00e1ra, illetve a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6r\u00fcl­m\u00e9nyekhez val\u00f3 igazod\u00e1s (mint pl. a k\u00fczdelemben megnyilv\u00e1nul\u00f3 \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltoz\u00f3 helyzet) t\u00falzott kih\u00edv\u00e1st jelent a sz\u00e1­m\u00e1ra.<\/p>\n

3. A k\u00f6vetkezõ szintet a mozdulatok k\u00f6nnyû \u00e9s automatikus felhaszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1ga jellemzi. A felhaszn\u00e1l\u00e1si szinten \u00e1ll\u00f3 gyermek m\u00e1r k\u00e9pes mozdulatokat \u00e9s feladatokat automatikusan v\u00e9grehajtani, mely imm\u00e1ron nem ig\u00e9nyel nagym\u00e9rt\u00e9kû koncentr\u00e1ci\u00f3t \u00e9s energiabefektet\u00e9st. A gyermek szint\u00e9n k\u00e9pes a mozdulatokat a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõbb helyzetekben is alkalmazni, illetve azokat kombin\u00e1lni. Az \u00e1ltal\u00e1nos iskola als\u00f3 tagozatos kor\u00fa gyermekek k\u00f6z\u00fcl csak kevesen k\u00e9pesek eljutni erre a fejletts\u00e9gi szintre, ez ink\u00e1bb az 5. \u00e9s 6. oszt\u00e1lyos kor\u00fa gyermekekre jellemzõ az \u00e1ltal\u00e1nos sportmozg\u00e1sok tekintet\u00e9ben.<\/font><\/p>\n

<\/font><\/p>\n

<\/p>\n

4. A legmagasabb fejletts\u00e9gi szint a k\u00e9szs\u00e9g szintje, amikor is az automatikuss\u00e1 v\u00e1lt mozdulatok v\u00e9grehajt\u00e1sa m\u00e1r teljesen k\u00f6nnyednek \u00e9s erõfesz\u00edt\u00e9smentesnek tûnik. Ezen a szinten a gyermek m\u00e1r k\u00e9pes a mozdulatokat tetsz\u00e9s szerint kombin\u00e1lni \u00e9s felhaszn\u00e1lni b\u00e1rmilyen v\u00e1ltoz\u00f3 szitu­\u00e1ci\u00f3ban, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00fczdelemben is. A k\u00e9szs\u00e9g szinten \u00e1ll\u00f3 gyermek k\u00e9pes adapt\u00e1l\u00f3dni az adott szitu\u00e1ci\u00f3hoz, kiv\u00e1lasztani a leghelyesebb \u00e9s legsz\u00fck­s\u00e9gszerûbb mozdulatot vagy mozdulatsort, \u00e9s azt sikeresen v\u00e9grehajtani. Az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s \u00e9letkor\u00fa gyermekek csak kiv\u00e9teles esetben k\u00e9pesek erre a szintre jutni, ez ink\u00e1bb k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s korban lehet jellemzõ.<\/p>\n

Edzõi vagy oktat\u00f3i szempontb\u00f3l fontos ezen fejletts\u00e9gi szintek ismerete \u00e9s a gyermekek fejletts\u00e9gi szintj\u00e9nek helyes meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa. Az edzõnek azt is \u00e9rtenie kell, hogy egy adott gyermek \u00e1llhat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõ \u00fcgyess\u00e9gi szinteken a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõ sportmozg\u00e1sokat illetõleg, illetve m\u00e9g egy adott sportmozg\u00e1son bel\u00fcl is.<\/p>\n

<\/font> <\/p>\n

\\\"Image\\\"<\/div>\n

A gyermekek fejlõd\u00e9si szintj\u00e9nek megfelelõ sportoktat\u00e1s<\/b><\/p>\n

A gyermekek motorikus fejlõd\u00e9s\u00e9nek ismeret\u00e9ben a sportmozg\u00e1sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõ szintû \u00e9s c\u00e9l\u00fa oktat\u00e1s\u00e1nak \u00e9letkor szerinti legmegfelelõbb f\u00e1zisait az 1­es \u00e1bra szeml\u00e9lteti, melyet fejlõd\u00e9si gy\u00e9m\u00e1nt formul\u00e1nak nevez\u00fcnk (a NASPE krit\u00e9riumok alapj\u00e1n, 1995). A fent eml\u00edtett egy\u00e9ni \u00fcgyess\u00e9gi szintek term\u00e9szetesen itt is meghat\u00e1roz\u00f3ak lehetnek, \u00edgy ettõl az \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtott formul\u00e1t\u00f3l elt\u00e9rõen egyes gyermekek gyorsabban vagy lassabban is fejlõdhetnek. Az \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott elvek alapj\u00e1n az \u00f3vod\u00e1s \u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos iskola als\u00f3 tagozatos kor\u00fa gyermekek eset\u00e9ben a mozg\u00e1s­ \u00e9s sporttapasztalatok megalapoz\u00e1sa a fõ c\u00e9l. Ebben az \u00e9letkorban a gyermeknek a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõbb \u00e9s legsz\u00e9lesebb sk\u00e1l\u00e1n mozg\u00f3 sport­ \u00e9s mozg\u00e1s\u00e9lm\u00e9nyeket kell megtapasz­talniuk. Az ilyen jellegû mozg\u00e1soktat\u00e1s jelenti a k\u00e9sõbbi sportk\u00e9pess\u00e9gek megalapoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

Ahogy a gyermek fejlõdik, egyre t\u00f6bb \u00fcgyess\u00e9gi \u00e9s fizik\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gform\u00e1t illetve mozg\u00e1skoncepci\u00f3t ismer meg, saj\u00e1t\u00edt el vagy szil\u00e1rd\u00edt meg, melyek j\u00f3 alapot jelenthetnek a k\u00e9sõbbiekben a specifikus sportform\u00e1k elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Az alapjaiban egyre sz\u00e9lesedõ gy\u00e9m\u00e1nt forma kifejezi azt is, hogy a gyermek a kezdeti idõszakban m\u00e1r megszerzett \u00fcgyess\u00e9gi \u00e9s fizik\u00e1lis tapasztalatokra \u00e9p\u00edtve egyre sz\u00e9lesebb kor\u00fa \u00e9s szil\u00e1rdabb k\u00e9pess\u00e9gekre tesz szert. Az \u00f3vod\u00e1s illetve als\u00f3 tagozatos \u00e9letkor\u00fa gyermekek k\u00fczdõsport tapasztalata is ezt az elvet kell k\u00f6vesse. Fontos, hogy az adott k\u00fczdõsportot oktat\u00f3 szem\u00e9ly az \u00f3vod\u00e1s illetve als\u00f3 tagozatos kor\u00fa gyermekekbõl ne azonnal k\u00fczdõsportol\u00f3t vagy harcmûv\u00e9szt pr\u00f3b\u00e1ljon edzeni vagy nevelni, hanem egy \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s \u00e1tfog\u00f3 mozg\u00e1srendszert biztos\u00edtson, amely alapot adhat a gyermeknek nemcsak az adott k\u00fczdõsport, de m\u00e1s mozg\u00e1s­rendszerek illetve sport\u00e1gak elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1hoz is.<\/p>\n

Term\u00e9szetesen az adott k\u00fczdõsport mozg\u00e1srendszer\u00e9nek elemei sulykolhat\u00f3k \u00e9s kihangs\u00falyozhat\u00f3k, de ebben az \u00e9letkorban m\u00e1s, nem felt\u00e9tlen\u00fcl az adott k\u00fczdõsport mozg\u00e1srendszer\u00e9hez tartoz\u00f3 \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gek oktat\u00e1sa is szerepet kell, hogy kapjon. A c\u00e9l a leg\u00e1ltal\u00e1nosabb \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gek fejleszt\u00e9se, mely h\u00e1rom specifikus \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gform\u00e1t foglal mag\u00e1ba, illetve az \u00e1ltal\u00e1nos mozg\u00e1skoncepci\u00f3k megtan\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n

Az \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gform\u00e1k egyik csoportj\u00e1t a lokomotorikus k\u00e9pess\u00e9gek alkot­j\u00e1k, (pl: helyv\u00e1ltoztat\u00f3 mozg\u00e1sok, fut\u00e1s, ugr\u00e1s, sz\u00f6kken\u00e9s), melyekhez a k\u00fczdõsportok ese­t\u00e9ben az adott k\u00fczdõsportra jellemzõ helyv\u00e1l­toztat\u00e1sokat (l\u00e9p\u00e9sek, sz\u00f6kken\u00e9sek, fordu­latok), illetve t\u00e1rssal vagy ellenf\u00e9llel szembeni mozg\u00e1sokat (az ellenf\u00e9l k\u00f6vet\u00e9se, elkap\u00e1sa, elmozg\u00e1s az ellenf\u00e9l elõl, cselez\u00e9sek) sorolhatjuk. Az \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gek m\u00e1sodik fajt\u00e1j\u00e1t a manipulat\u00edv (kezelõ) k\u00e9pess\u00e9gek jelentik. Ezen k\u00e9pess\u00e9gek nagym\u00e9rt\u00e9kben \u00e9p\u00fclnek a gyermek koordinat\u00edv k\u00e9pess\u00e9geire, \u00edgy fontos a k\u00e9z­szem illetve a l\u00e1b­szem koordin\u00e1ci\u00f3, azaz, hogy a gyermek k\u00e9pes legyen a vizu\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kel\u00e9snek megfelelõen koordin\u00e1lni a k\u00e9zzel \u00e9s l\u00e1bbal v\u00e9grehajtott mozdulatokat. Ebbe a kateg\u00f3ri\u00e1ba az olyan mozg\u00e1sform\u00e1k tartoznak, mint a t\u00e1rgyak dob\u00e1sa \u00e9s elk
\nap\u00e1sa, labdavezet\u00e9s, r\u00fag\u00e1s, \u00fctõkkel val\u00f3 mozdulatok, stb.<\/p>\n<\/p>\n

<\/font><\/p>\n

A k\u00fczdõsportok eset\u00e9ben az \u00fct\u00e9s­, v\u00e9d\u00e9s­ \u00e9s r\u00fag\u00e1sfajt\u00e1k is valamilyen szinten a koordi­n\u00e1ci\u00f3t ig\u00e9nylõ \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gek k\u00f6z\u00e9 sorolhat\u00f3k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha azok valamilyen eszk\u00f6z vagy szer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel c\u00e9lra ir\u00e1nyulnak, ezzel fektetve nagyobb hangs\u00falyt a sz\u00fcks\u00e9ges koordin\u00e1ci\u00f3ra. Az \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gek harmadik csoportj\u00e1t a nem­manipulat\u00edv t\u00edpus\u00fa k\u00e9pess\u00e9gek alkotj\u00e1k, \u00edgy pl. a fordul\u00e1sok, gurul\u00e1sok, tests\u00faly \u00e1thelyez\u00e9sek, egyen­s\u00falyoz\u00e1sok. A k\u00fczdõsportokra jellemzõ egyen­s\u00falyoz\u00e1st ig\u00e9nylõ k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõ \u00e1ll\u00e1sform\u00e1k, az es\u00e9sek \u00e9s dob\u00e1sok sor\u00e1n sz\u00fcks\u00e9ges testhelyzet­v\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e9s tests\u00faly \u00e1thelyez\u00e9sek is ebbe a csoportba tartozhatnak.<\/p>\n

Mozg\u00e1skoncepci\u00f3n azokat az \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gform\u00e1kat befoly\u00e1sol\u00f3 t\u00e9nyezõket \u00e9rtj\u00fck, amelyek megv\u00e1ltoztatj\u00e1k, illetve kisz\u00e9les\u00edtik az \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gek v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1nak lehetõs\u00e9geit. M\u00edg az \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gek valamilyen mozg\u00e1sra utalnak (fut\u00e1s, sz\u00f6kken\u00e9s, \u00fctes, fordul\u00e1s), addig a mozg\u00e1skoncepci\u00f3k a kivitelez\u00e9st hat\u00e1rozz\u00e1k meg (pl. gyorsan­lassan, magasan­alacsonyan, elõre­h\u00e1tra, k\u00f6zel­t\u00e1vol, erõsen­laz\u00e1n). Am\u00edg ezek a fogalmak a m\u00e1r fejlettebb gyermekek \u00e9s felnõttek sz\u00e1m\u00e1ra trivi\u00e1lisnak tûnnek, addig a kisgyermekeknek ezt is meg kell tanulniuk. Az \u00f3vod\u00e1s \u00e9s als\u00f3 tagozatos kor\u00fa gyermekekkel foglalkoz\u00f3 szakemberek p\u00e9ld\u00e1ul gyakran tapasztalhatj\u00e1k, hogy a gyermekek mennyire nem \u00e9rtik a gyorsan vagy lassan fut\u00e1s fogalm\u00e1t, \u00e9s a fut\u00e1s vez\u00e9nysz\u00f3ra teljes sebess\u00e9gû v\u00e1gt\u00e1ba fognak, amely gyorsan felem\u00e9szti az energi\u00e1jukat. Az adott edzõnek, oktat\u00f3nak tan\u00edtania, szeml\u00e9ltetnie kell, mit is \u00e9rt a gyors vagy lass\u00fa fogalmakon. Az ilyen kor\u00fa gyermekekn\u00e9l hasznos lehet a hasonlatok alkalmaz\u00e1sa, mint p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõ \u00e1llatok mozg\u00e1s\u00e1t jelk\u00e9pezõ hasonlatok (pl. fuss gyorsan, mint egy gep\u00e1rd, j\u00e1r\u00e1s k\u00f6zben ny\u00fajt\u00f3zkodj magasra mint egy zsir\u00e1f stb).<\/p>\n

Term\u00e9szetesen a fent elemzett h\u00e1rom \u00fcgyess\u00e9gi alapk\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s az \u00f6sszes mozg\u00e1s koncepci\u00f3 legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zõbb kombin\u00e1ci\u00f3i is l\u00e9trej\u00f6hetnek, \u00e9s ez a k\u00fczdõsportokban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gyakran fordulhat elõ (pl. helyv\u00e1ltoztat\u00f3 mozg\u00e1sb\u00f3l gyorsan v\u00e9grehajtott magas r\u00fag\u00e1s c\u00e9lra, amely mindh\u00e1rom \u00fcgyess\u00e9gi alapk\u00e9pess\u00e9get ig\u00e9nybe veszi). Fontos hogy a kezdõ, tapasztalatlan illetve korl\u00e1tozott sportm\u00falttal rendelkezõ gyermek elõsz\u00f6r izol\u00e1ltan \u00e9s kis l\u00e9p\u00e9sekben ismerkedjen meg eme \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gfajt\u00e1kkal, \u00e9s l\u00e9p\u00e9srõl l\u00e9p\u00e9sre k\u00f6zeledjen a bonyolultabb, kombinat\u00edv k\u00e9pess\u00e9gform\u00e1kat ig\u00e9nylõ feladatok fel\u00e9. Mindezen felsorolt \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9geket eleinte szigor\u00faan j\u00e1t\u00e9kos form\u00e1ban \u00e9s csak a k\u00e9sõbbiekben, bizonyos alapok megszerz\u00e9se ut\u00e1n lehet komolyabb, korl\u00e1tozottabb, jobban szab\u00e1lyok k\u00f6z\u00e9 szor\u00edtott feladatokkal tan\u00edtani. Az elõbbiek alapj\u00e1n j\u00f3l l\u00e1that\u00f3, hogy a k\u00fczdõsportok igen alkalmasak az \u00fcgyess\u00e9gi alapk\u00e9pess\u00e9gek oktat\u00e1s\u00e1ra, \u00edgy j\u00f3 eszk\u00f6zt jelentenek a gyermekek \u00e1ltal\u00e1nos \u00fcgyess\u00e9g\u00e9nek fejleszt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

A k\u00fczdõsportokban megszerzett alapok j\u00f3l \u00e1t\u00e9p\u00edthetõk m\u00e1s sportokra is, \u00e9s ez m\u00e9g az olyan sportokra is \u00e9rv\u00e9nyes, amelyek specifikusabb vagy teljesen elt\u00e9rõ \u00fcgyess\u00e9gi alapform\u00e1t ig\u00e9nyelnek, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a labdaj\u00e1t\u00e9kok, hiszen ez esetben a m\u00e1r megszerzett lokomotorikus \u00e9s nem­manipulat\u00edv \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gek elõnyt jelentenek \u00e9s leszûk\u00edtik a sz\u00fcks\u00e9ges, \u00fajonnan elsaj\u00e1t\u00edtand\u00f3 \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gek sz\u00e1m\u00e1t.<\/p>\n

\u00c1ltal\u00e1nos iskola felsõ tagozata a sport­lehetõs\u00e9gek felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9t jelenti. Ebben az \u00e9ltkorban a hangs\u00falyt m\u00e1r nem az alapok lefektet\u00e9se jelenti, hanem a m\u00e1r megl\u00e9võ alapokra t\u00e1maszkodva a specifikus sport­form\u00e1k megismer\u00e9s\u00e9re. A k\u00fczdõsportokkal ebben a korban is meg lehet ismerkedni, ekkor a specifikus k\u00fczdõsport forma oktat\u00e1sa felgyors\u00edthat\u00f3, hiszen a gyermek m\u00e1r feltehetõen rendelkezik valamilyen szinten az \u00fcgyess\u00e9gi alapk\u00e9pess\u00e9gekkel, azaz m\u00e1r nem kell helyesen futni, sz\u00f6kkenni, ugrani, f\u00f6ldre \u00e9rkezni, egyens\u00falyozni, stb. megtan\u00edtani. A m\u00e1r megl\u00e9võ, testnevel\u00e9ssel vagy m\u00e1s sportokkal megszerzett alapokra t\u00e1maszkodva lehet a k\u00fczdõsport specifikus \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9geket oktatni. Term\u00e9szetesen meg kell \u00e1llap\u00edtani \u00e9s figyelembe kell venni az adott gyermek \u00e9retts\u00e9gi \u00e9s fejletts\u00e9gi szintj\u00e9t, \u00e9s az esetleges hi\u00e1nyoss\u00e1gokat p\u00f3tolni kell (pl. gyakori, hogy egy felsõ tagozatos kor\u00fa gyermek kiv\u00e1l\u00f3 alapokkal rendelkezik a helyv\u00e1ltoztat\u00f3 mozg\u00e1sokat illetõleg, azonban igen gyeng\u00e9n teljes\u00edt az egyens\u00faly gyakorlatok ter\u00e9n, feltehetõen az ilyen jellegû tapasztalatszerz\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1ban).<\/p>\n

K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1s korban m\u00e1r az egyre specifikusabb sportforma elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa, azaz a szakosod\u00e1s kell, hogy jelentõs hangs\u00falyt kapjon. Ekkor m\u00e1r nyomat\u00e9kosabban lehet a sport\u00e1gspecifikus \u00e9s bonyolultabb \u00fcgyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9geket sulykolni, illetve a fizik\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gekre is hangs\u00falyt kell fektetni. Ebben az \u00e9letkorban v\u00e1lhat a gyermek az adott k\u00fczdõsport szakosodott gyakorl\u00f3j\u00e1v\u00e1, \u00e9s \u00e9p\u00fclhet az be a gyermek \u00e9letform\u00e1j\u00e1ba.<\/p>\n

\u00d6sszegz\u00e9s<\/b><\/p>\n

A fent eml\u00edtett alapelvek seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajthatnak az \u00f3vod\u00e1s \u00e9s als\u00f3 tagozatos kor\u00fa gyermekek sportfoglalkoztat\u00e1s\u00e1hoz. Az \u00fc­gyess\u00e9gi k\u00e9pess\u00e9gek \u00e1tl\u00e1t\u00e1sa \u00e9s azok line\u00e1ris tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9rt\u00e9se alapvetõ elv\u00e1r\u00e1s minden kisgyermekkel foglalkoz\u00f3 szakemberrel szemben.<\/p>\n

Fenti \u00edr\u00e1sunk nem t\u00e9r ki azonban a fizik\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gek fejleszt\u00e9s\u00e9re (\u00fagy mint erõ, gyorsas\u00e1g, \u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9g, \u00e9s \u00edz\u00fcleti lazas\u00e1gfejleszt\u00e9s kisgyermek korban), mely szint\u00e9n k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet \u00e9s szaktud\u00e1st ig\u00e9nyel az adott sportoktat\u00f3t\u00f3l. Ezzel \u00e9s m\u00e1s kapcsol\u00f3d\u00f3 t\u00e9m\u00e1kkal rem\u00e9lhetõleg a k\u00e9sõbbiekben m\u00e9g fogunk tudni foglalkozni.<\/p>\n

Dr. D\u00f6rgõ S\u00e1ndor<\/b><\/div>\n

Referenci\u00e1k:<\/b><\/p>\n

Graham, G., Holt\/Hale, S., & Parker, M. (2001). Children moving: A reflective approach to teaching physical education (5th ed.). Mountain View, CA: Mayfield.<\/p>\n

National Association for Sport and Physical Education. (1995). Moving into the future: National standards for physical education. St. Louis, MO: Mosby.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A rendszeres sportol\u00e1snak \u00e9s akt\u00edv fizik\u00e1lis tev\u00e9kenys\u00e9gben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telnek t\u00f6bb jelentõs j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1s\u00e1t is ismerj\u00fck az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s \u00e9letkor\u00fa gyermekek eset\u00e9ben. Az egyik legjelentõsebb t\u00e9nyezõk\u00e9nt kiemelhetj\u00fck a rendszeres sportol\u00e1s elh\u00edz\u00e1s \u00e9s t\u00fals\u00faly elleni pozit\u00edv hat\u00e1s\u00e1t, hiszen a rendszeres fizik\u00e1lis aktivit\u00e1s a leghat\u00e9konyabb megelõzõ \u00e9s kezelõ tev\u00e9kenys\u00e9g az eml\u00edtett probl\u00e9m\u00e1k elleni k\u00fcz­delemben. A rendszeres \u00e9s akt\u00edv… Continue reading Dr. D\u00f6rgõ S\u00e1ndor – \u00c1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s, als\u00f3 tagozatos kor\u00fa gyermekek k\u00fczdõsport<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[15],"tags":[],"class_list":["post-345","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-cikkek","entry"],"gutentor_comment":0,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/345","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=345"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/345\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=345"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=345"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=345"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}