{"id":31699,"date":"2022-05-10T09:45:25","date_gmt":"2022-05-10T09:45:25","guid":{"rendered":"https:\/\/szaku.hu\/katakana-nevek-japanul\/"},"modified":"2022-05-10T11:25:18","modified_gmt":"2022-05-10T11:25:18","slug":"katakana-nevek-japanul","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/szaku.hu\/?p=31699","title":{"rendered":"Katakana – Nevek jap\u00e1nul"},"content":{"rendered":"
<\/div>\n

Ilyen t\u00e9m\u00e1nk van a f\u00f3rumban is, de ezt a cikket elolvasva \u00f6n\u00e1ll\u00f3an is ki tudj\u00e1tok tal\u00e1lni, hogy hogyan \u00edrj\u00e1k a neveiteket jap\u00e1nul.<\/p>\n

<\/div>\n

A katakana a jap\u00e1n \u00edr\u00e1s hangjel\u00f6l?, sz\u00f3tag\u00edr\u00f3 v\u00e1ltozata, melyet a j\u00f6vev\u00e9nyszavak \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi szavak \u00e1t\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lnak, \u00edgy a mi neveinket is ezzel kell \u00edrni.<\/p>\n

<\/div>\n

A cikkben az \\”alap katakana-t\u00e1bl\u00e1zatot\\” k\u00f6veti k\u00e9t m\u00e1sik, ezek ut\u00e1n konkr\u00e9t p\u00e9ld\u00e1k alapj\u00e1n n\u00e9zz\u00fck meg a katakana haszn\u00e1lat\u00e1t.<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n<\/p>\n

<\/div>\n

(A katakan\u00e1t haszn\u00e1ljuk akkor is, amikor egy \u00e1llatr\u00f3l vagy n\u00f6v\u00e9nyr?l, mint fajr\u00f3l van sz\u00f3 – ezeket a szavakat szint\u00e9n katakan\u00e1val \u00edrjuk le. Kandzsik\u00f6nyvek gyakran a sz\u00f3 k\u00ednai olvasat\u00e1t is ezzel \u00edrj\u00e1k, \u00e1m a f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek elker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett: ezt csak. megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9sk\u00e9pp haszn\u00e1lj\u00e1k, ha le\u00edrunk egy t\u00f6bbkandzsi sz\u00f3t, annak jap\u00e1n olvasat\u00e1t hiragan\u00e1val \u00edrjuk! )<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

A katakana teh\u00e1t sz\u00f3tag\u00edr\u00e1s. Alapvet?en a jap\u00e1n nyelv \u00f6t mag\u00e1nhangz\u00f3ja (a, i, u, e, o) el\u00e9 ker\u00fclnek a m\u00e1ssalhangz\u00f3k, \u00edgy alkotva egy sz\u00f3tagot (\u00e9pp ez\u00e9rt a t\u00e1bl\u00e1zatban \u00e9rdemes v\u00edzszintesen haladni).<\/p>\n

<\/div>\n

A jap\u00e1n hangok kiejt\u00e9s\u00e9r?l a Hiragana c\u00edm? cikkben holnap t\u00f6bbet olvashattok, de r\u00f6viden itt is \u00f6sszefoglaljuk:<\/p>\n

<\/div>\n

– az \\”a\\”-nak le\u00edrt hang r\u00f6vid, \u00fan. pal\u00f3c \\”\u00e1\\”<\/p>\n

<\/div>\n

– az \\”u\\”-nak le\u00edrt hang valahol az \\”u\\” \u00e9s az \\”\u00fc\\” k\u00f6z\u00f6tt ingadozik<\/p>\n

<\/div>\n

– az \\”r\\” \u00e9s az \\”l\\” k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a jap\u00e1nok nem igaz\u00e1n \u00e9rzik, le\u00edrva csak \\”r\\” hangjuk van, de azt n\u00e9ha \\”l\\”-nek ejtik<\/p>\n

– a sz\u00f3v\u00e9gi \\”n\\”-nek le\u00edrt hang naz\u00e1lis lesz, m\u00edg ha ut\u00e1na z\u00f6ng\u00e9s hang j\u00f6n (pl. \\”b\\”, \\”g\\”), \\”m\\”-szer?v\u00e9 v\u00e1lik (n\u00e9ha lehet l\u00e1tni olyat, hogy \\”m\\”-nek is \u00edrj\u00e1k \u00e1t, p\u00e9ld\u00e1ul a ????-t (kisbolt, \u00e9jjel-nappali) kombininek a konbini helyett).<\/p>\n

<\/div>\n

– a sz\u00f3k\u00f6zbeni \\”g\\” hang naz\u00e1lis lesz<\/p>\n

-a \\”ni\\”-t f?leg \\”nyi\\”-nek vagy n\u00e9hol \\”ni\\”-nek ejtik<\/p>\n

<\/div>\n

– a \\”z\\”-nek le\u00edrt hang ink\u00e1bb \\”dz\\”<\/p>\n

(A Hasznos linkek kezd?knek c\u00edm? cikk\u00fcnkben \u00f6sszegy?jt\u00f6tt\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny vide\u00f3t a YouTube-r\u00f3l, amiken elmondj\u00e1k a jap\u00e1n abc-t.)<\/p>\n

<\/div>\n

\u00a0<\/p>\n

???? Katakana<\/strong><\/p>\n

1. <\/strong><\/p>\n

A (v)o-t m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n


<\/strong><\/p>\n\n<\/table>\n
\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
? a<\/td>\n? i<\/td>\n? u<\/td>\n? e<\/td>\n? o<\/td>\n<\/tr>\n
? ka<\/td>\n? ki<\/td>\n? ku<\/td>\n? ke<\/td>\n? ko<\/td>\n<\/tr>\n
? sza<\/td>\n? si<\/td>\n? szu<\/td>\n? sze<\/td>\n? szo<\/td>\n<\/tr>\n
? ta<\/td>\n? csi<\/td>\n? cu<\/td>\n? te<\/td>\n? to<\/td>\n<\/tr>\n
? na<\/td>\n? n(y)i<\/td>\n? nu<\/td>\n? ne<\/td>\n? no<\/td>\n<\/tr>\n
? ha<\/td>\n? hi<\/td>\n? fu<\/td>\n? he<\/td>\n? ho<\/td>\n<\/tr>\n
? ma<\/td>\n? mi<\/td>\n? mu<\/td>\n? me<\/td>\n? mo<\/td>\n<\/tr>\n
? ja<\/td>\n<\/td>\n? ju<\/td>\n<\/td>\n? jo<\/td>\n<\/tr>\n
? ra<\/td>\n? ri<\/td>\n? ru<\/td>\n? re<\/td>\n? ro<\/td>\n<\/tr>\n
? va<\/td>\n<\/td>\n? (v)o<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
? n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

2.<\/strong><\/p>\n

A m\u00e1sodik t\u00e1bl\u00e1zatban azok a hangok tal\u00e1lhat\u00f3ak meg, amik l\u00e9teznek a m\u00e1sik jap\u00e1n abc-ben, a hiragan\u00e1ban is. Az \\”i\\”-oszlopban szerepl? katakan\u00e1k (ki, gi, si, csi, n(y)i, hi, bi, pi, mi, ri) jobb als\u00f3 sark\u00e1ba kicsi ja, ju, jo-t t\u00e9ve kapjuk meg a kja, kju, kjo stb. mor\u00e1kat. Ez az oszlop m\u00e1r tartalmazza a z\u00f6ng\u00e9s m\u00e1ssalhangz\u00f3val kezd?d? sz\u00f3tagokat is (amik \u00f6n\u00e1ll\u00f3an a harmadik t\u00e1bl\u00e1zatban szerepelnek). Ha a katakana jobb fels? sark\u00e1ba tesz\u00fcnk egy z\u00f6ng\u00e9s\u00edt?jelet (amit dakutennek vagy csoncsonnak h\u00edvnak) , a \\”k\\” hangb\u00f3l \\”g\\” lesz, a \\”h\\”-b\u00f3l \\”b\\” vagy \\”p\\”, stb. (mintha n\u00e1th\u00e1san besz\u00e9ln\u00e9nk), kiv\u00e9tel a \\”si\\”-t \u00e9s a \\”csi\\”-t, mert azokb\u00f3l nem \\”sja\\” \u00e9s \\”csja \\” stb. lesz, hanem \\”sa\\” \u00e9s \\”csa\\” stb.<\/p>\n


<\/strong><\/p>\n\n<\/table>\n
\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
?? kja<\/td>\n?? kju<\/td>\n?? kjo<\/td>\n<\/tr>\n
?? gja<\/td>\n?? gju<\/td>\n?? gjo<\/td>\n<\/tr>\n
?? sa<\/td>\n?? su<\/td>\n?? so<\/td>\n<\/tr>\n
?? dzsa<\/td>\n?? dzsu<\/td>\n?? dzso<\/td>\n<\/tr>\n
?? csa<\/td>\n?? csu<\/td>\n?? cso<\/td>\n<\/tr>\n
?? nja<\/td>\n?? nju<\/td>\n?? njo<\/td>\n<\/tr>\n
?? hja<\/td>\n<\/td>\n?? hjo<\/td>\n<\/tr>\n
?? bja<\/td>\n?? bju<\/td>\n?? bjo<\/td>\n<\/tr>\n
?? pja<\/td>\n?? pju<\/td>\n?? pjo<\/td>\n<\/tr>\n
?? mja<\/td>\n?? mju<\/td>\n?? mjo<\/td>\n<\/tr>\n
?? rja<\/td>\n?? rju<\/td>\n?? rjo<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

3.<\/strong><\/p>\n

A t\u00e1bl\u00e1zat <\/strong>fels? r\u00e9sz\u00e9ben <\/strong>(a \\”pa\\”-sorig) <\/strong>az alapt\u00e1bl\u00e1zatban lev? katakan\u00e1k z\u00f6ng\u00e9s v\u00e1ltozatai tal\u00e1lhat\u00f3ak. Ezeket hiragan\u00e1val is le tudn\u00e1nk \u00edrni. A t\u00e1bl\u00e1zat m\u00e1sodik fel\u00e9ben viszont olyan hangok tal\u00e1lhat\u00f3ak, amiket csak katakan\u00e1val \u00edrhatunk. Ezek nem tartoznak bele a hagyom\u00e1nyos jap\u00e1n hang- \u00e9s sz\u00f3k\u00e9szletbe, az\u00e9rt tal\u00e1lt\u00e1k ki ?ket, hogy min\u00e9l pontosabban le tudj\u00e1k \u00edrni a k\u00fclf\u00f6ldi szavak kiejt\u00e9s\u00e9t. Ugyanakkor gyakori, hogy m\u00e9gsem ezekkel a speci\u00e1lis katakan\u00e1kkal \u00edrj\u00e1k le (\u00e9s ejtik ki) a szavakat, hanem olyann\u00e1 alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t, ami m\u00e9giscsak jobban hasonl\u00edt az eredeti jap\u00e1n hang- \u00e9s sz\u00f3k\u00e9szletre. Gyakori, hogy a \\”v\\”-b?l \\”b\\” lesz, a \\”szi\\” helyett pedig ink\u00e1bb \\”si\\”.<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul: .<\/em><\/p>\n

Vietnam<\/em>: ???? Be-to-na-mu,<\/p>\n

season<\/em> (\u00e9vszak, \u00e9vad): ???? s\u00ed-zu-n,<\/p>\n

sexy <\/em>(szexi): ???? sze-ku-s\u00ed.<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
? ga<\/td>\n? gi<\/td>\n? gu<\/td>\n? ge<\/td>\n? go<\/td>\n<\/tr>\n
? za<\/td>\n? dzsi<\/td>\n? zu<\/td>\n? ze<\/td>\n? zo<\/td>\n<\/tr>\n
? da<\/td>\n(?)<\/td>\n(?)<\/td>\n? de<\/td>\n? do<\/td>\n<\/tr>\n
? ba<\/td>\n? bi<\/td>\n? bu<\/td>\n? be<\/td>\n? bo<\/td>\n<\/tr>\n
? pa<\/td>\n? pi<\/td>\n? pu<\/td>\n? pe<\/td>\n? po<\/td>\n<\/tr>\n
?? va<\/td>\n?? vi<\/td>\n<\/td>\n?? vu<\/td>\n?? ve<\/td>\n<\/tr>\n
?? wa<\/td>\n?? wi<\/td>\n<\/td>\n?? wu<\/td>\n?? we<\/td>\n<\/tr>\n
?? fa<\/td>\n?? fi<\/td>\n<\/td>\n?? fe<\/td>\n?? fo<\/td>\n<\/tr>\n
?? ca<\/td>\n?? ci<\/td>\n<\/td>\n?? ce<\/td>\n?? co<\/td>\n<\/tr>\n
<\/td>\n.?? ti<\/td>\n?? tu<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n
<\/td>\n.?? di<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

A katakana haszn\u00e1lata<\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

A jap\u00e1nok, amikor egy sz\u00f3t \u00e1tvesznek, \u00fagy alak\u00edtj\u00e1k \u00e1t, hogy az eredeti sz\u00f3 kiejt\u00e9s\u00e9hez min\u00e9l jobban hasonl\u00edtson. \u00c1ltal\u00e1ban (lsd. fent v-b ).Persze csak a saj\u00e1t hangk\u00e9szlet\u00fckb?l tudnak v\u00e1logatni, \u00edgy \\”\u00f6-?\\”, \\”gy\\”, \\”ty\\”, \\”zs\\” hangot nem tudnak el?\u00e1ll\u00edtani. \u00cdgy ha Zsuzsa, Gy?z?, Zs\u00f3fi vagy, sz\u00e1m\u00edts r\u00e1, hogy a neved teljesen m\u00e1sk\u00e9pp fog hangzani jap\u00e1nul, mint amit a sz\u00fcleid adtak neked.<\/p>\n

– Az \\”\u00f6\\”-t \\”e\\”-re szokt\u00e1k alak\u00edtani,<\/p>\n

– A \\”gy\\”-t \u00e9s a \\”zs\\”-t \\”dzs\\”-re,<\/p>\n

– a \\”ty\\”-t \\”cs\\”-re.<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul:<\/p>\n

Zsuzsa (Dzsu-dzsa): ????<\/p>\n

Gy?z? (Dzs\u00f3-z\u00f3): ?????<\/p>\n

Zs\u00f3fi (dzs\u00f3-fi): ?????<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Hossz\u00fa mag\u00e1nhangz\u00f3k:<\/strong><\/p>\n

Ha olyan sz\u00f3t szeretn\u00e9k \\”katakan\u00e1zni\\”, amiben hossz\u00fa mag\u00e1nhangz\u00f3 van, a mag\u00e1nhangz\u00f3kat a katakan\u00e1n\u00e1l ezzel a vonallal hosszabb\u00edtjuk: ?. Az \\”a\\”-b\u00f3l (r\u00f6vid \\”\u00e1\\”-b\u00f3l ) hossz\u00fa \\”\u00e1\\”, az \\”e\\”-b?l \\”\u00e9\\”, az \\”o\\”-b\u00f3l \\”\u00f3\\” stb. lesz.<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul:<\/p>\n

B\u00e1r\u00f3 B\u00e9la (Ba- ?-ro?. Be- ? -ra): ???? ???. Ba-ro- Be-ra.<\/p>\n

……… P\u00e9ter (P\u00e9-te-ru): ????<\/p>\n

. . . . . S\u00e1ri (S\u00e1-ri): ????. ……..<\/p>\n

……… L\u00e1szl\u00f3 (R\u00e1-szu-r\u00f3): ?????<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Dupla m\u00e1ssalhangz\u00f3k:<\/strong><\/p>\n

A m\u00e1ssalhangz\u00f3kat egy kicsi \\”cu\\”-val dupl\u00e1zzuk, melyet a dupl\u00e1zni k\u00edv\u00e1nt m\u00e1ssalhangz\u00f3s katakana el\u00e9 tesz\u00fcnk (kiv\u00e9ve az \\”n\\”-t, mert akkor egy szimpla \\”n\\”-t tesz\u00fcnk be).<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul:<\/p>\n

Ott\u00f3 (O-tt\u00f3): ????,<\/p>\n

Anna (A-n-na): ???.<\/p>\n

…………………..<\/p>\n

Egy\u00e9b:<\/strong><\/p>\n

A sz\u00f3v\u00e9gi m\u00e1ssalhangz\u00f3kat \u00e1ltal\u00e1ban \\”u\\”-s v\u00e9g? katakan\u00e1ra \u00edrjuk \u00e1t, kiv\u00e9tel a \\”t\\” \u00e9s \\”d\\” v\u00e9g? szavakn\u00e1l, mert azokat (dupl\u00e1zott) \\”to\\”-ra \u00e9s \\”do\\”. Ez \u00e9rv\u00e9nyes a sz\u00f3k\u00f6zi, eredetileg \\”egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3\\” m\u00e1ssalhangz\u00f3kra(amiket szint\u00e9n m\u00e1ssalhagz\u00f3 k\u00f6vet) is.<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul:<\/p>\n

S\u00e1ndor<\/strong> (S\u00e1-n-do-ru): ??????<\/strong><\/p>\n

Tam\u00e1s<\/strong> (Ta- m\u00e1- su): ?????<\/strong><\/p>\n

Gosz<\/strong>tola R\u00f3ber<\/strong>t (Go-szu-to-ra R\u00f3-be-ru-to):??<\/strong>?? ????<\/strong>?<\/p>\n

M\u00e1r<\/strong>ta (M\u00e1-ru-ta): ???<\/strong>?<\/p>\n

Kor<\/strong>n\u00e9l<\/strong> (Ko-ru-n\u00e9-ru):??<\/strong>???<\/strong><\/p>\n

…….. Edit<\/strong> (E-di-tto): ?????<\/strong><\/p>\n

D\u00e1vid<\/strong> (D\u00e1-vi-ddo):.. ??????<\/strong><\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

A \\”v\\”-vel \u00edrt nevekn\u00e9l. a ??: \\”nagy u+csoncson+kicsi a vagy m\u00e1s\\”-kombin\u00e1ci\u00f3t haszn\u00e1ljuk, az eredetileg \\”w\\”-vel le\u00edrt szavakat \\”nagy u-nagy i vagy m\u00e1s\\”-kombin\u00e1ci\u00f3t, kiv\u00e9ve a \\”wa\\”-t, amire a rendes. \\”alap va\\”-t haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul: .<\/strong><\/p>\n

Vi<\/strong>r\u00e1g: ?????, .<\/strong><\/p>\n

Wi<\/strong>en (B\u00e9cs):????.<\/p>\n

Wa<\/strong>gner ?????.<\/p>\n

??? (wine<\/em>, bor: \\”w\\”a<\/strong>-i-n)…………..<\/p>\n

???(wa<\/strong>gon, vagon: \\”w\\”a-go-n)<\/p>\n

????? (waiter<\/em>, pinc\u00e9r: \\”w\\”\u00e9<\/strong>-t\u00e1-)…………………<\/p>\n

????(we<\/strong>st, nyugat: \\”w\\”e-szu-to)<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Ha k\u00e9rd\u00e9setek van, \u00edrj\u00e1tok meg a f\u00f3rumon! :)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ilyen t\u00e9m\u00e1nk van a f\u00f3rumban is, de ezt a cikket elolvasva \u00f6n\u00e1ll\u00f3an is ki tudj\u00e1tok tal\u00e1lni, hogy hogyan \u00edrj\u00e1k a neveiteket jap\u00e1nul. A katakana a jap\u00e1n \u00edr\u00e1s hangjel\u00f6l?, sz\u00f3tag\u00edr\u00f3 v\u00e1ltozata, melyet a j\u00f6vev\u00e9nyszavak \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi szavak \u00e1t\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lnak, \u00edgy a mi neveinket is ezzel kell \u00edrni. A cikkben az \\”alap katakana-t\u00e1bl\u00e1zatot\\” k\u00f6veti k\u00e9t m\u00e1sik, ezek… Continue reading Katakana – Nevek jap\u00e1nul<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[46],"tags":[],"class_list":["post-31699","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-japan-nyelv-kezdknek","entry"],"gutentor_comment":0,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31699","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=31699"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31699\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=31699"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=31699"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=31699"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}