Az eredeti cikk a Szaku 12-ben jelent meg.<\/EM><\/P><\/p>\n Tavaly szeptemberben Sopronban 85-en kezdtek tanulni jap\u00e1nul. Bel?l\u00fck nulla, azaz nulla ember pr\u00f3b\u00e1lkozott egy \u00e9v tanul\u00e1s ut\u00e1n letenni az alapfok\u00fa nyelvvizsg\u00e1t. <\/P> Ez m\u00e9g sz\u00e1zal\u00e9kosan sem t\u00fal nagy eredm\u00e9ny (a matektan\u00e1romat az ?r\u00fcletbe kergettem, mivel nem b\u00edrtam meg\u00e9rteni, hogy null\u00e1t oszthatunk kett?vel, de kett?t nem null\u00e1val), f?leg, hogy a tanfolyam ingyenes, r\u00e1ad\u00e1sul egy kedves jap\u00e1n h\u00f6lgy tartotta. Vajon mi lehet az oka, hogy ennyire eredm\u00e9nytelenek vagyunk? Sajnos fogalmam sincs, van azonban k\u00e9t tippem. Az els?, hogy a jap\u00e1n nyelv nem neh\u00e9z, hanem sok. Ez alatt azt \u00e9rtem, hogy sokkal t\u00f6bb sz\u00f3t kell ismerni ahhoz, hogy egy adott szinten. kommunik\u00e1lhassunk vele, mint p\u00e9ld\u00e1ul angolul vagy n\u00e9met\u00fcl. \u00c9s akkor ehhez j\u00f6n egy el\u00e9g z?r\u00f6s \u00edr\u00e1sm\u00f3d \u00e9s a nyelvtan sem a legegyszer?bbek k\u00f6z\u00fcl val\u00f3… Magyarul abban a percben, hogy kider\u00fcl: a szok\u00e1sosn\u00e1l is t\u00f6bbet kell magolni-gyakorolni, m\u00e1ris lankad az \u00e9rdekl?d\u00e9s. A m\u00e1sik probl\u00e9ma szerintem az elt\u00e9r? oktat\u00e1si m\u00f3dszerekben keresend?. Nem tudom, milyen egy nyelv\u00f3ra Jap\u00e1nban, de eddig h\u00e1rom bennsz\u00fcl\u00f6tt jap\u00e1nt volt alkalmam megfigyelni tan\u00edt\u00e1s k\u00f6zben. K\u00f6z\u00f6s jellemz?j\u00fck, hogy pont az ellenkez?j\u00e9t tett\u00e9k annak, amit der\u00e9k hazai pedag\u00f3gusaink m?velnek: nem al\u00e1ztak meg senkit, nem k\u00e9rt\u00e9k sz\u00e1mon az anyagot p\u00e1lc\u00e1val, nem feleltettek, nem \u00edrattak felm\u00e9r?ket, gyakorlatilag nem b\u00e1ntalmaztak senkit – sz\u00e9pen mosolyogtak mindenkire, \u00e9s v\u00e1rt\u00e1k, hogy magunkt\u00f3l r\u00e1j\u00f6jj\u00fcnk: \u00edgy a b\u00fcd\u00f6s \u00e9letbe nem tanulunk meg jap\u00e1nul. A di\u00e1kok t\u00f6bbs\u00e9ge – tavaly a soproniak 100%-a – a \\”b\u00fcd\u00f6s \u00e9letbe\\”-verzi\u00f3t v\u00e1lasztotta.<\/P> A most k\u00f6vetkez? sorok egyfajta szubjekt\u00edv ijeszteget\u00e9snek k\u00e9sz\u00fcltek. Ha v\u00e9gigolvasod, \u00e9s m\u00e9g mindig \u00fagy \u00e9rzed, hogy \u00e9rdekel az az alapfok\u00fa nyelvvizsga, akkor kezdj hozz\u00e1!<\/P> A jap\u00e1n nyelv elt\u00e9r? logik\u00e1ra \u00e9p\u00fcl, amely nem hasonl\u00edt egyetlen indoeur\u00f3pai nyelvhez sem. Ha valamihez nyomokban hasonl\u00edt, akkor az \u00e9pp a magyar – persze nem annyira, hogy hasznunkra v\u00e1ljon a tanul\u00e1s sor\u00e1n. Mind\u00f6ssze n\u00e9gy h\u00f3napos intenz\u00edv szlov\u00e1k-tanul\u00e1s ut\u00e1n m\u00e1r k\u00e9pes voltam elk\u00e9redzkedni az iskola igazgat\u00f3j\u00e1t\u00f3l az ? anyanyelv\u00e9n – m\u00e1rmint Pozsonyb\u00f3l, ahov\u00e1 a nyelvi el?k\u00e9sz\u00edt\u00e9s ut\u00e1n egyetemre j\u00e1rtam. Az iskola el?tt ugyanis rendszeress\u00e9 v\u00e1ltak a szocializmus-v\u00e9gi t\u00fcntet\u00e9sek, mivel pont vel\u00fcnk szemben volt a szlov\u00e1k bel\u00fcgyminiszt\u00e9rium. K\u00f6zben a t\u00e9v\u00e9 \u00e9s a r\u00e1di\u00f3 azt ism\u00e9telgette, hogy az eg\u00e9sz tiltakoz\u00e1si hull\u00e1m csup\u00e1n magyar provok\u00e1ci\u00f3. 1989-et \u00edrtunk, n\u00e1lunk m\u00e1r \\”imperializmus\\” volt, ahogy azt Gustav Hus\u00e1k arck\u00e9p\u00e9vel a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt tan\u00edt\u00f3 tan\u00e1rn?mt?l megtudhattam. Az oszt\u00e1lyban a falon kis tabl\u00f3, benne r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3 a nagy szlov\u00e1k k\u00f6lt?, Alexander Petrovics \u00e9let\u00e9r?l (a Vlk Kempelen-ismertet?t?l kicsit balra, az ?sszlov\u00e1k Komensky \u00e9s M\u00f3r Benyovszky k\u00f6z\u00f6tt), alatta egy h\u00edres uhor(!) kir\u00e1ly, valami Matyej Korvin arck\u00e9pe. Nos, ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt rendszerellenes t\u00fcntet\u00e9sen \u00e1tverekedni magam minden reggel az iskol\u00e1ig (magyar \u00fatlev\u00e9llel a zsebemben) nem t?nt j\u00f3 \u00f6tletnek – az els? igazoltat\u00e1s ut\u00e1n garant\u00e1ltan hazazavartak volna minket, \u00e9s most \u00e9n lehetn\u00e9k a nagysz\u00e1j\u00fa ellen\u00e1ll\u00f3 meg minden… Ennek persze semmi k\u00f6ze Jap\u00e1nhoz, hacsak az nem, hogy m\u00edg a szlov\u00e1k nyelv – annak ellen\u00e9re, hogy zmrzlin\u00e1nak h\u00edvja a fagyit, stvrtoknak a cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6t \u00e9s nyelvtanilag helyes mondat a \\”sztrcs prszt szkrsz krk\\” (na j\u00f3, ez cseh\u00fcl van, de a kett? igen k\u00f6zel \u00e1ll egym\u00e1shoz, m\u00e1rmint a cseh \u00e9s a szlov\u00e1k nyelv) -, t\u00e9nyleg megtanulhat\u00f3 alapszinten f\u00e9l-egy \u00e9v alatt, addig a jap\u00e1n eset\u00e9ben f\u00e9l \u00e9v \u00e1ltal\u00e1ban arra el\u00e9g, hogy meg tudjuk k\u00e9rdezni az els? szembej\u00f6v?t?l: \\”merre van a posta\\”. A v\u00e1laszt viszont m\u00e1r csak akkor \u00e9rtj\u00fck meg, ha az illet? angolul v\u00e1laszol… (Jap\u00e1nban nyelvet tanulni pedig csak Gazdag G\u00e9za k\u00e9pes, vagy azok a m\u00e1zlist\u00e1k, akik ilyen-olyan \u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal ki tudnak jutni egy id?re. Egy\u00e9bk\u00e9nt 2000-ben m\u00e1r t\u00f6bb, mint 60000 k\u00fclf\u00f6ldi egyetemista tanult Jap\u00e1nban, ergo egyre k\u00f6nnyebb megcs\u00edpni egy j\u00f3 kis \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat, csak kicsit ut\u00e1na kell j\u00e1rni.)<\/P> Magyarul sem k\u00f6nny? tanulni, vizsg\u00e1zni m\u00e9g nehezebb; val\u00f3sz\u00edn?leg pszichi\u00e1ter-konferenci\u00e1t lehetne rendezni arr\u00f3l az emberr?l, aki a k\u00f6vetkez? vizsgak\u00e9rd\u00e9st tette fel a n\u00e1lunk magyarul tanul\u00f3 di\u00e1koknak:<\/P> Uborka – 200,- Ft<\/P> Z\u00f6ldalma – 300,- Ft<\/P> Eper – 400,- Ft<\/P> K\u00e9rd\u00e9s (figyelem, nyelvi tesztr?l van sz\u00f3!): milyen h\u00f3napban l\u00e1ttuk a fenti \u00e1rakat a budapesti piacon?<\/P> A jap\u00e1n nyelvr?l sok t\u00e9vhit kering. Ott van mindj\u00e1rt Bacs\u00f3 \u00e9s F\u00e1bry felejthetetlen Megint tan\u00fa-ja (nem a megv\u00e1gott, kiher\u00e9lt filmr?l besz\u00e9lek, hanem a k\u00f6nyvr?l), ahol a hong-kongi \u00fczletembernek jap\u00e1n neve van (Hakamicu)… Gyakori jelens\u00e9g, hogy \u00f6sszekeverik a jap\u00e1nt a t\u00f6bbi t\u00e1vol-keleti inton\u00e1ci\u00f3s nyelvvel, pedig a jap\u00e1nban sz\u00f3 sincs a jelent\u00e9sm\u00f3dos\u00edt\u00f3 hangmagass\u00e1gokr\u00f3l (legal\u00e1bbis nem \u00fagy, mint mondjuk a k\u00ednai vagy vietn\u00e1mi nyelvben). \u00cdgy fordulhatott el? az a vil\u00e1grasz\u00f3l\u00f3 sz\u00e9gyen, hogy Hars\u00e1nyi G\u00e1bor k\u00ednaiul motyogott a South Parkban, mikor k\u00e9t jap\u00e1nt szinkroniz\u00e1lt.<\/P> Persze az\u00e9rt a szake jelenthet rizsbort \u00e9s lazacot is, att\u00f3l f\u00fcgg?en, hogy hogyan hajl\u00edtjuk a hangot, \u00e9s az \\”A\\” v\u00e1ltozat\u00fa \\”mosi-mosi\\” azt jelenti a telefonban, hogy \\”hall\u00f3, r\u00e1\u00e9rek\\”, m\u00edg a \\”B\\” hanglejt\u00e9s? \\”mosi-mosi\\” azt, hogy \\”hall\u00f3, rosszkor zavarsz\\”… Egyszer egy vietn\u00e1mi ismer?s\u00f6m ritka ?szintes\u00e9gi roham\u00e1ban el\u00e1rulta, hogy maguk k\u00f6z\u00f6tt nem gy?znek r\u00f6h\u00f6gni a magyar nyelven, hiszen az pont olyan, mint a kutyaugat\u00e1s. ?k meg a szavakra p\u00f6tty\u00f6ket rajzolnak, mutatva, hogy hol kell le\/fel vinni a hangs\u00falyt, mert att\u00f3l lesz a \\”bambusz\\”-b\u00f3l \\”tengeri akv\u00e1rium\\” vagy mi… A jap\u00e1nban nincs sok ilyen (van helyette ezer m\u00e1s buktat\u00f3), a magyar akcentus sem jelent\u00e9szavar\u00f3, meg fogj\u00e1k \u00e9rteni, amit mondasz. Legal\u00e1bbis bizonyos hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt:<\/P> Kiot\u00f3t a k\u00ednai cs\u00e1sz\u00e1rv\u00e1rosok mint\u00e1j\u00e1ra szab\u00e1lyos ter\u00fcletekre osztja kilenc sug\u00e1r\u00fat. A negyedik (\\”sidzs\u00f3\\”) k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 a Gion v\u00e1rosr\u00e9sz, mi pedig a hetedikn\u00e9l (\\”sicsidzs\u00f3\\”) laktunk. Egy nap besz\u00e1lltunk a taxiba, \u00e9s mondtam a sof?rnek:<\/P> – Sidzs\u00f3-e itte kudaszai,<\/P> ami kb. azt jelenti: vigyen el a Sidzs\u00f3ra, k\u00e9rem.<\/P> Mire a taxis:<\/P> – Sicsidzs\u00f3?<\/P> Erre \u00e9n:<\/P> – Iie, Sidzs\u00f3! (Nem, Sidzs\u00f3!)<\/P> A taxis:<\/P> – Sicsidzs\u00f3?<\/P> Feladtam:<\/P> – Gion corner, please…<\/P> Toki\u00f3ban valahogy k\u00f6nnyebben meg tudtam \u00e9rtetni magam – tal\u00e1n arrafel\u00e9 jobban hozz\u00e1 vannak szokva a borzaszt\u00f3 kiejt\u00e9s? turist\u00e1khoz? Ki tudja… <\/P> Mindenesetre az is kider\u00fclt, hogy Oszak\u00e1ban megint csak m\u00e1sk\u00e9pp ejtenek szinte mindent. Olyannyira, hogy egy legend\u00e1ban \u00fagy bukik le a v\u00e1rba lop\u00f3z\u00f3 k\u00e9m, hogy meg kell sz\u00f3lalnia \u00e9s \\”fertelmes\\” t\u00e1jsz\u00f3l\u00e1sa azonnal el\u00e1rulja. Jap\u00e1nban nincsenek igaz\u00e1n nagy f\u00f6ldrajzi t\u00e1vols\u00e1gok, m\u00e9gis el?fordul, hogy az arigat\u00f3t (k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m) maido \u00f3kini-nek ejtik a Kanszai vid\u00e9ken; az irassaimasz\u00e9b?l – \u00fcdv\u00f6zl\u00f6m – meg oidejaszu lesz (gondolom a hasonl\u00f3 hangz\u00e1s miatt).. <\/P> Jap\u00e1n emberrel magyarul besz\u00e9lgetni k\u00fcl\u00f6n \u00e9lm\u00e9ny: ott van p\u00e9ld\u00e1ul a \\”h\u00fagom\\” sz\u00f3, amely kimond\u00e1sa el?tt egyik jap\u00e1n. ismer?s\u00f6m (aki egy\u00e9bk\u00e9nt nagyon j\u00f3l besz\u00e9lt magyarul) mindig nagy l\u00e9legzetet vett, majd nekiv\u00e1gott: \\”f\u00fagom\\”… A jap\u00e1n nyelv legkisebb \u00e9p\u00edt?k\u00f6vei ugyanis nem a bet?k, mint n\u00e1lunk, hanem a sz\u00f3tagok. Nincs teh\u00e1t \\”k\\” bet?, van viszont \\”ka\\”, \\”ki\\”, \\”ku\\”, \\”ke\\”, \\”ko\\” sz\u00f3tag. Ezeket a sz\u00f3tagokat egy sz\u00fcletett jap\u00e1n egyetlen egys\u00e9gk\u00e9nt hallja, nem pedig k\u00e9t hang p\u00e1rosak\u00e9nt. R\u00e1ad\u00e1sul a sz\u00f3tagok sz\u00e1ma ar\u00e1nylag kev\u00e9s, nincs p\u00e9ld\u00e1ul \\”szi\\” sz\u00f3tag, sem pedig \\”hu\\”. R\u00e1ad\u00e1sul a jap\u00e1n \\”r\\” bet? csak egyet p\u00f6r\u00f6g, vagyis majdnem olyan, mint a mi \\”l\\” bet?nk. Az \\”n\\” viszont teljes \u00e9rt\u00e9k? sz\u00f3tag, dalokban ki is szokt\u00e1k.\u00e9nekelni.<\/P> Egy k\u00fclf\u00f6ldi sz\u00f3t teh\u00e1t ezzel a korl\u00e1tozott k\u00e9szlettel kell le\u00edrni. \u00cdgy lesz Budapestb?l Budapeszuto, Sopronb\u00f3l Sopuron (a jap\u00e1n nyelv nem engedi a m\u00e1ssalhangz\u00f3-torl\u00f3d\u00e1st, emiatt azt\u00e1n hadarnak is rendesen, ak\u00e1rcsak a spanyolok vagy az olaszok), de vannak vadabb \u00e1tiratok is: ki n\u00e9zn\u00e9 ki p\u00e9ld\u00e1ul a G\u00e1rib\u00e1 sz\u00f3b\u00f3l, hogy az eredetileg Gulliver volt? H\u00e1t az Aradzsinb\u00f3l h\u00e1nyan jutn\u00e1nk vissza Aladdinig? A jap\u00e1n nyelvben ezersz\u00e1m ny\u00fczs\u00f6gnek a j\u00f6vev\u00e9nyszavak, sokszor a felismerhetetlens\u00e9gig \u00e1t\u00edrva \u00e9s ler\u00f6vid\u00edtve (gondoljunk csak a Pocket Monstersb?l faragott Pok\u00e9monra, vagy a word processorb\u00f3l (sz\u00f6vegszerkeszt?) k\u00e9sz\u00fclt v\u00e1puro-ra). Godzilla eredetileg Godzsira, amely az ?t alkot\u00f3 k\u00e9t \u00e1llat nev\u00e9nek \u00f6sszegy\u00far\u00e1s\u00e1b\u00f3l keletkezett. Sosem tal\u00e1ln\u00e1nk ki, hogy a jap\u00e1nok szerint mire hasonl\u00edt a Tokyo Towert k\u00e9tr\u00e9szenk\u00e9nt elfogyaszt\u00f3 sz\u00f6rny: fele gorilla (gorira), fele pedig b\u00e1lna (kudzsira). Tal\u00e1n ez\u00e9rt \u00f6lik a nagytest? tengeri eml?s\u00f6ket? <\/P> A visszaford\u00edt\u00e1s n\u00e9ha a jap\u00e1noknak is gondot okoz. A Porta egy bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpont neve a kiot\u00f3i f?p\u00e1lyaudvarral szemben. Ez katakan\u00e1val (err?l mindj\u00e1rt) bet?zve Poruta, amit vissza\u00edrva latin jelekkel m\u00e1r nem lehet eld\u00f6nteni, hogy Porta vagy Polta volt-e eredetileg. Mit gondolsz, a kiot\u00f3iak a legt\u00f6bb angol nyelv? prospektusban melyiket haszn\u00e1lj\u00e1k?<\/P> Ha m\u00e1r a katakan\u00e1t eml\u00edtettem, itt az ideje, hogy megismerkedj\u00fcnk a jap\u00e1n \u00edr\u00e1ssal (csak nagyon r\u00f6viden).<\/P> Egy jap\u00e1n sz\u00f6vegben n\u00e9gyf\u00e9le \u00edr\u00e1sm\u00f3ddal tal\u00e1lkozhatunk. Az els? a r\u00f3madzsi, amely latin bet?ket haszn\u00e1l \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben fonetikusan r\u00f6gz\u00edti a szavakat (\\”ikebana\\”, \\”harakiri\\”). Olvas\u00e1skor a mag\u00e1nhangz\u00f3kat \u00fagy kell kiejteni, mint a latin vagy olasz hangokat, a m\u00e1ssalhangz\u00f3kat viszont \u00fagy, mintha angolul lenn\u00e9nek (teh\u00e1t az \\”Asahi\\”-t \\”\u00e1sz\u00e1hi\\”-nak, nem pedig \\”eszeh\u00e1jnak\\” kell ejteni \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb). FONTOS: Itt az \u00fajs\u00e1gban – \u00e9s a honlapon – a fonetikus \u00edr\u00e1sm\u00f3dot v\u00e1lasztottuk, mert ez t?nt az egyetlen k\u00f6vetkezetes m\u00f3dnak (kiv\u00e9tel n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3, ami hib\u00e1san \u00e9p\u00fclt be a magyar nyelvbe, l\u00e1sd Oszaka, Kiot\u00f3 sat\u00f6bbi). R\u00f3madzsival persze csak a rem\u00e9nytelen kezd?k tanulnak, hiszen micsoda dolog az, hogy besz\u00e9lsz egy nyelvet, \u00e1m a rengeteg eszed ellen\u00e9re analfab\u00e9ta vagy? Szerencs\u00e9re l\u00e9tezik egy egyszer?s\u00edtett sz\u00f3tag\u00edr\u00e1sm\u00f3d, a 10. sz\u00e1zad k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n a kandzsik leegyszer?s\u00edtett, gyors \u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l kialakult hiragana<\/EM>. Ez alig tartalmaz t\u00f6bb jelet, mint a mi \u00e1b\u00e9c\u00e9nk, \u00e9s mindent le tudsz vele \u00edrni. (R\u00e9gesr\u00e9gen ink\u00e1bb a n?k haszn\u00e1lt\u00e1k – khm -, ma a kisiskol\u00e1sok profit\u00e1lnak bel?le, a feln?ttek pedig els?sorban a toldal\u00e9kok, valamint n\u00e9h\u00e1ny, ma m\u00e1r nem kandzsival \u00edrt sz\u00f3, n\u00e9v \u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k.) Az egyetlen igazi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a latin \u00e9s a hiragana \u00edr\u00e1sm\u00f3d k\u00f6z\u00f6tt az, amire m\u00e1r az el?bb is utaltam,. vagyis egy hiragana jel egy sz\u00f3tagnak felel meg (van teh\u00e1t ka, ki, ku, ke, ko stb. hiragana, de nincs k\u00fcl\u00f6n \\”k\\” hiragana). Sajnos, van m\u00e9g egy (!) egyszer?s\u00edtett sz\u00f3tag\u00edr\u00e1sm\u00f3d, a v\u00e1ltozatoss\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt szint\u00e9n a 10. sz\u00e1zad k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, a kandzsik egyes darabjainak haszn\u00e1lat\u00e1b\u00f3l kialakult, jellegzetesen \\”sz\u00f6gletes\\” jelekb?l \u00e1ll\u00f3 katakana<\/EM>. A katakana is ugyanaz az egyszer? jelk\u00e9szlet, mint a hiragana, manaps\u00e1g legink\u00e1bb k\u00fclf\u00f6ldi eredet? vagy hangut\u00e1nz\u00f3, esetleg kandzsival m\u00e1r nem \u00edrt szavak le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k (illetve egyfajta kiemel\u00e9sk\u00e9nt jap\u00e1n sz\u00f6vegben). A hiragana \u00e9s a katakana egy\u00fcttesen alkotja a \\”kana\\” \u00edr\u00e1sm\u00f3dot. A z\u00e1r\u00f3jelben l\u00e9v? szavak r\u00f3madzsija egy\u00e9bk\u00e9nt \\”ai\\”, ami azt jelenti: \\”szerelem\\”. Ez ut\u00f3bbi az \u00fagynevezett \\”magyar\\” \u00edr\u00e1sm\u00f3d, hehe… <\/P> A legbrut\u00e1lisabb a kandzsi<\/EM>.\u00edr\u00e1sm\u00f3d, amely alap\u00e1llapotban – h\u00e1la t\u00f6bb reformnak – \\”mind\u00f6ssze\\” 1945 jelb?l \u00e1ll. ((Az 1850 a Dzs\u00f3j\u00f3 Kanji, van m\u00e9g hozz\u00e1 az \u00fan. Dzsinmei Kandzsi, a \\”nevekben haszn\u00e1lt kandzsik\\”. Ez ut\u00f3bbiba tartozik pl. a Fudzsivara \\”fudzsi\\”-ja, amit kidobtak volna, de egyszer?en t\u00fal sok ember nev\u00e9ben van meg.)) Ne tess\u00e9k elsz\u00f6rnyedni, K\u00edn\u00e1ban (ahonn\u00e9t sz\u00e1rmazik) a mai napig ennek t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6se van forgalomban (7-8 ezer kandzsit illik ismernie egy k\u00ednainak, b\u00e1r nekik csak egy olvasatot kell megjegyezni\u00fck). Vannak olyan \u00edr\u00e1stud\u00f3k, akik 14-16000 jelet ismernek, \u00e1m ?k m\u00e1r f?\u00e1ll\u00e1sban ?zik az \u00edr\u00e1st-olvas\u00e1st… A legnagyobb kandzsisz\u00f3t\u00e1rak kb. 50 000 kandzsit tartalmaznak – ennyit persze senki nem ismer \u00e9s haszn\u00e1l egyszerre, illetve rengeteg r\u00e9gi, elavult vagy leegyszer?s\u00f6d\u00f6tt m\u00e1ra.<\/P> Hogy ne legyen egyszer?, egy-egy kandzsi t\u00f6bbf\u00e9le dolgot is jelenthet, r\u00e1ad\u00e1sul egy rak\u00e1s (\u00e1ltal\u00e1ban kett?, de ak\u00e1r 6-8) elt\u00e9r? m\u00f3don is ejthetj\u00fck ?ket.<\/P> Hogy mikor hogy olvassunk egy jelet, azt meg kell tanulni – egy ismeretlen kifejez\u00e9sn\u00e9l (amelynek egy\u00e9bk\u00e9nt az \u00f6sszes kandzsij\u00e1t ismerem) els?re szinte mindig elhib\u00e1zom, hogy most \u00e9pp mit mondjak. P\u00e9ld\u00e1ul az ember bel\u00e9p a rjokan ajtaj\u00e1n, amelynek c\u00e9g\u00e9r\u00e9ben ott van a vadkacsa \u00e9s a kelet jelek. Aha, kamo a kacsa \u00e9s higasi a kelet. A fogad\u00f3 neve teh\u00e1t \u00d3t\u00f3.<\/P> \u00c9rdekes, hogy a \\”jap\u00e1n\\” \u00edr\u00e1sjeleket megtanulva az ember Peking nev\u00e9t k\u00ednaiul le\u00edrva is meg\u00e9rti (\u00c9szaki f?v\u00e1ros), legfeljebb nem tudja, hogyan kell kiejteni (a feh\u00e9r emberek sem: van, aki Bejdzsingnek (\u00e9s val\u00f3sz\u00edn?leg sose tudja meg, hogy \u00edgy helyes :)), van, aki Pekingnek mondja). A \\”Peking \u00e9tterem\\” szavakat viszont ugyan\u00fagy \u00edrj\u00e1k jap\u00e1nul, mint k\u00ednaiul. Az\u00e9rt vigy\u00e1zz, ne nagyon alapozz jap\u00e1n ismereteidre K\u00edn\u00e1ban: a k\u00e9z \u00e9s a pap\u00edr jele egym\u00e1s mellett Jap\u00e1nban azt jelenti: \\”lev\u00e9l\\”, K\u00edn\u00e1ban viszont \\”v\u00e9c\u00e9pap\u00edr\\”… (Ha l\u00e1tta m\u00e1r valaki az ultrazseni\u00e1lis Fawlty towers \\”Kommunik\u00e1ci\u00f3s zavarok\\” c\u00edm? r\u00e9sz\u00e9t, az fogalmat alkothat arr\u00f3l, milyen galib\u00e1t okoz a k\u00e9t dolog \u00f6sszekever\u00e9se.)<\/P> Hogy mi\u00e9rt ragaszkodik Jap\u00e1n a kandzsikhoz? A rengeteg szubjekt\u00edv ok mellett (anno minden K\u00edn\u00e1t\u00f3l vettek \u00e1t, hagyom\u00e1nyok, \u00e1t\u00e1ll\u00e1s ellen fell\u00e9p?k meggy?z\u00e9se, r\u00e9gi sz\u00f6vegek olvashatatlann\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa) \u00e9rdemes megeml\u00edteni egy objekt\u00edvet is: A jap\u00e1n nyelv rengeteg homon\u00edm\u00e1t (azonos alak\u00fa szavak, melyek jelent\u00e9se m\u00e1s \u00e9s m\u00e1r, mint pl. a mi \\”\u00e1r\\” szavunk) tartalmaz. A \\”szan\\” sz\u00f3nak p\u00e9ld\u00e1ul tucatn\u00e1l is t\u00f6bb jelent\u00e9se lehet, a \\”nihon\\” kifejez\u00e9s pedig r\u00f3madzsival \u00edrva egyar\u00e1nt jelentheti azt, hogy \\”Jap\u00e1n\\” \u00e9s azt is, hogy \\”k\u00e9t \u00fcveggel\\” – ugyeb\u00e1r van n\u00e9mi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a kett? k\u00f6z\u00f6tt. A sz\u00f6vegk\u00f6rnyezetb?l persze sok minden kider\u00fclhet, \u00e1m m\u00e9gis: ha mindent hiragan\u00e1val \u00edrn\u00e1nk, l\u00e9pten-nyomon \u00e9rtelemzavar\u00f3 mondatokba botlan\u00e1nk. A kandzsik \u00edr\u00e1sa k\u00f6zben r\u00e1ad\u00e1sul ar\u00e1ny- \u00e9s sz\u00e9p\u00e9rz\u00e9k, valamint j\u00f3 asszoci\u00e1ci\u00f3s k\u00e9szs\u00e9g is kifejl?dik az iskol\u00e1sokban, nem besz\u00e9lve a szoftverpiacr\u00f3l, amely hatalmasakat kasz\u00e1l a k\u00fcl\u00f6n jap\u00e1n v\u00e1ltozatban is elk\u00e9sz\u00fcl? programokon… (Cikk\u00edr\u00f3 r\u00e1ad\u00e1sul a vil\u00e1g legjobb relax\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dszer\u00e9nek tartja az egy\u00f3r\u00e1s \u00edr\u00e1sgyakorlatot.)<\/P> A jap\u00e1nok term\u00e9szetesen a lehet? legm\u00e1sf\u00e9lek\u00e9pebben \u00edrnak, mint mi: a k\u00f6nyvek h\u00e1tul kezd?dnek, fentr?l lefel\u00e9 olvasand\u00f3k, a sorok (illetve oszlopok) jobbr\u00f3l balra haladnak.<\/P> A kandzsik eredete<\/STRONG><\/P> Sok kandzsi visszavezethet? egy rajzra, szimb\u00f3lumra, vagy m\u00e1s kandzsikra. Van p\u00e9ld\u00e1ul n\u00e9h\u00e1ny eg\u00e9szen nyilv\u00e1nval\u00f3 jel, amely a mai napig felismerhet?en tartalmazza az eredeti k\u00e9pet:<\/P> 山<\/FONT><\/STRONG> <\/FONT><\/SPAN>hegy<\/P> .<\/P> 田<\/STRONG><\/FONT>.<\/FONT><\/SPAN>.sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ld<\/P> 川<\/FONT><\/STRONG><\/SPAN> foly\u00f3<\/P> 木<\/STRONG><\/FONT><\/SPAN> fa<\/P> 門<\/STRONG><\/FONT><\/SPAN> kapu<\/P> Bonyol\u00edtsuk lehelletnyit:<\/P> 林<\/STRONG><\/FONT><\/SPAN> k\u00e9t fa, vagyis liget<\/P> 森<\/STRONG><\/FONT><\/SPAN> sok fa, erd?<\/P> 町<\/FONT><\/STRONG><\/SPAN> sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldek k\u00f6z\u00f6tt utak tal\u00e1lkoznak – v\u00e1ros<\/P> 下<\/FONT><\/STRONG><\/SPAN> – von\u00e1s alul, lenn<\/P> 上<\/STRONG><\/FONT><\/SPAN> von\u00e1s fel\u00fcl, fenn<\/P> 中<\/FONT><\/STRONG><\/SPAN> t\u00e9glalap k\u00f6z\u00e9pen \u00e1th\u00fazva – \\”k\u00f6z\u00e9p\\”<\/P> …\u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. A legt\u00f6bb jel m\u00e1r t\u00e1volr\u00f3l sem eml\u00e9keztet az eredeti rajzra, amelyb?l kialakult. Van viszont sok olyan jel, amelyet m\u00e1s, ismert jelek alapj\u00e1n n\u00e9mi fant\u00e1zi\u00e1val memoriz\u00e1lhatunk. Az \u00e1ram \u00e9s a gyerek kandzsija egym\u00e1s mellett p\u00e9ld\u00e1ul azt jelenti: elektron (villany-k\u00f6ly\u00f6k, hehe). A kocsi (melynek jele k\u00e9t ker\u00e9knyom, tengellyel \u00f6sszek\u00f6tve \u00e9s k\u00f6zt\u00fck egy t\u00e9glalap, mintegy a szek\u00e9r rakod\u00f3ter\u00e9t jelk\u00e9pezve) plusz \u00e1ram villamost jelent, a \\”k\u00f6z\u00e9p\\” \u00e9s az \\”orsz\u00e1g\\” kandzsija egy\u00fctt pedig azt, hogy K\u00edna (vagyis az orsz\u00e1g, amely term\u00e9szetesen a vil\u00e1g k\u00f6zepe). A.f\u00f6ld alatt megcsillan\u00f3 f\u00e9m az arany, a f\u00f6ld alatt \u00e9g? (izz\u00f3) t?z a piros \u00e9s tov\u00e1bb. Mivel eg\u00e9szen a legut\u00f3bbi id?kig jap\u00e1nul (meg persze k\u00ednaiul) csak ecsettel \u00edrtak, kialakult az \u00f6sszes \u00edr\u00e1sjel pap\u00edrra vet\u00e9s\u00e9nek pontos sorrendje. Egy ecsettel ugyanis nem lehet tolva rajzolni – \u00e9pp ez\u00e9rt aki balkezes, az semmi j\u00f3ra ne sz\u00e1m\u00edtson, ha \u00edrni szeretne…<\/P> A gyerekek hat \u00e9v alatt tanulj\u00e1k meg a gyakoribb kandzsikat (\u00fagy ezret), \u00e1m a k\u00f6zmegegyez\u00e9s szerinti 1945 \u00edr\u00e1sjelen t\u00fal t\u00f6bbsz\u00e1z tov\u00e1bbi. kandzsi is meg-megjelenik. (Soha nem volt szab\u00e1ly, hogy K\u00d6TELEZ? az 1945 jelet haszn\u00e1lni. Meg\u00e1llapod\u00e1s van, hogy ha ezen k\u00edv\u00fcl haszn\u00e1lnak b\u00e1rmit, tess\u00e9k f\u00f6l\u00e9 \u00edrni a furigan\u00e1t. Ennyi. R\u00e1ad\u00e1sul a v\u00e1pr\u00f3k miatt most divat egyre t\u00f6bb \u00e9s t\u00f6bb kandzsit haszn\u00e1lni brahib\u00f3l, \u00e9s a.k\u00f3dk\u00e9szletek is egyre b?v\u00fclnek.) Ezeket (\u00e9s m\u00e9g vagy tov\u00e1bbi ezret) egy m?velt, egyetemet v\u00e9gzett ember szakter\u00fclett?l f\u00fcgg?en \u00e1ltal\u00e1ban ismer (nyilv\u00e1n t\u00f6bbet a b\u00f6lcs\u00e9sz, mint az informatikus) – az \u00edr\u00e1s-olvas\u00e1s tanul\u00e1sa teh\u00e1t a feln?ttkorig tart.<\/P> (Nem tudom, hogy csin\u00e1lj\u00e1k, nekem mindenesetre bombabiztos m\u00f3dszerem van: a kandzsikkal tele\u00edrt lapokat felragasztottam a WC ajt\u00f3ra – bel\u00fclr?l. Ha belegondolunk, hogy \u00e9ves szinten h\u00e1ny percet t\u00f6lt\u00fcnk ott \u00fagy, hogy a fej\u00fcnket semmire sem haszn\u00e1ljuk k\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, micsoda potenci\u00e1lt szabad\u00edtunk fel ezzel a napi plusz 5 perces tanul\u00e1ssal.<\/P> N\u00e1lam \u00e1tlag hetente kell cser\u00e9lni egy lapot az ajt\u00f3n, ami azt jelenti, hogy 80-100 kifejez\u00e9ssel\/kandzsival tudok t\u00f6bbet havonta, mint a WC-t csak a hagyom\u00e1nyos funkci\u00f3kra haszn\u00e1l\u00f3 t\u00e1rsaim.) <\/P> A neveket sem \u00fagy bet?zik, mint mi (S mint S\u00e1ndor, ty?, nyertem a szerencseker\u00e9ken egy doboz mos\u00f3port), hanem \u00fagy, hogy a n\u00e9v kandzsijait egy mindenki \u00e1ltal ismert sz\u00f3ban l\u00e9v?, ugyan\u00fagy ejtett kandzsira utalva magyar\u00e1znak el. Mondjuk a R\u00e1ba ETO m\u00e1sodik szav\u00e1t \u00fagy bet?zhetn\u00e9nk, hogy \\”az Edo e-je, a Toki\u00f3 to-ja\\”. Egyszer?, nem? \u00c9s ha most azon akadt\u00e1l fenn, hogy Toki\u00f3 els? kandzsij\u00e1t hossz\u00fa \u00f3val \u00edrj\u00e1k, akkor t?n\u00e9s a t\u00f6bbi cikkhez, mert amit itt \u00edrok, azt m\u00e1r \u00fagyis tudod…<\/P> Sz\u00e1molni sem \u00fagy sz\u00e1molunk \u00e1m, mint a. nagyorr\u00fa barb\u00e1rok: el?sz\u00f6r a mutat\u00f3ujjat ny\u00fajtjuk ki (1), majd mell\u00e9ny\u00fajtjuk a k\u00f6z\u00e9ps?t (2), a gy?r?st (3) \u00e9s a kisujjat (4), v\u00e9g\u00fcl j\u00f6n a h\u00fcvelykujj (5). (\u00cdgy Amerik\u00e1ban sz\u00e1molnak. Jap\u00e1nban \u00fagy sz\u00e1molnak, ahogy esz\u00fckbe jut, de legink\u00e1bb pont ford\u00edtva, ahogy mi, vagyis el?sz\u00f6r becsukogatj\u00e1k az ujjukat, azt\u00e1n t\u00edzig ki… vagy \u00e9ppen pont ugyan\u00fagy. – Sabolc) (Na \u00edgy b\u00edzzon az ember egy echte jap\u00e1n n?t?l kapott inform\u00e1ci\u00f3ban – cikk\u00edr\u00f3.) \u00c9s nemcsak az ezerre van saj\u00e1t szavunk, hanem a t\u00edzezerre is (man). Egy t\u00e9v\u00e9 teh\u00e1t nem hatvanezer yen, hanem hat man yen. Az egymilli\u00f3 pedig ezer man – eur\u00f3pai legyen a talp\u00e1n, aki ki b\u00edr mondani egy akci\u00f3s Suzuki-\u00e1rat jap\u00e1nul f\u00e9l perces sz\u00e1m\u00edtgat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl. (Pedig nem neh\u00e9z: \u00fagy van ki\u00edrva, hogy 16 MAN… :). – Sabolc) Ja igen, a milli\u00e1rd pedig t\u00edz oku, hiszen egy oku sz\u00e1zmilli\u00f3t \u00e9r… (Persze a feh\u00e9r ember is megtett mindent, hogy. \u00f6sszekeverje a sz\u00e1mokat: Amerik\u00e1ban ugye a billion a milli\u00e1rd \u00e9s a trillion a billi\u00f3, de Angli\u00e1ban m\u00e1r trillion a trilli\u00f3.) Ha pedig napi gyakoris\u00e1ggal dolgozunk olyan sz\u00e1mokkal, amelyekben 60, 64 vagy 68 nulla van, akkor term\u00e9szetesen najut\u00e1r\u00f3l, fukasigir?l \u00e9s murj\u00f3taisz\u00far\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. Ha pedig az egyet elosztjuk annyival, ah\u00e1ny atom egy molban tal\u00e1lhat\u00f3, az eredm\u00e9nyt megszorozzuk sz\u00e1zzal, akkor hat szedzs\u00f3t kapunk – egyszer?, nem? <\/P> Egy k\u00fclf\u00f6ldi sohasem \u00e9rezheti \u00fagy, hogy. megtanulta a sz\u00e1mneveket, a jap\u00e1nban ugyanis mindent m\u00e1sk\u00e9pp sz\u00e1molunk. Azt tal\u00e1n sokan ismerik (mondjuk a karate miatt), hogy jap\u00e1nul az egy, kett?.. sorozat \u00edgy ked?dik: icsi, ni, szan, si…, eg\u00e9szen a t\u00edzig (dzs\u00fa). \u00c9pp emiatt k\u00e9rtem m\u00e9g a pre-jap\u00e1nulbesz\u00e9l korszakomban (mely m\u00e1ig tart) egyszer \u00fagy vonatjegyet, hogy dzs\u00fa-nicsikor utazn\u00e9k (nicsi=nap). A p\u00e9nzt\u00e1ros r\u00e1m n\u00e9zett \u00e9s k\u00f6z\u00f6lte: az t\u00f3ka, nem dzs\u00fa-nicsi. \u00c9s m\u00e9g igaza is volt.<\/P> Az es? nem csak \u00fagy sim\u00e1n esik, hanem azt mondja, hogy zaazaa, ha zuhog, basabasa, ha halljuk, ahogy a cseppek verik a tet?t vagy az ablakot, sitosito, ha szit\u00e1l, parapara, ha cs\u00f6p\u00f6g ugyan, de nagy cseppekben. (Azt\u00e1n nekem nehogy azt mondd Jap\u00e1nban az es? zaj\u00e1r\u00f3l, hogy parapara, ha a cseppek \u00e1tm\u00e9r?je mind\u00f6ssze a szok\u00e1sos m\u00e9ret plusz\/m\u00ednusz 10%!) <\/P> Kett?<\/P> Nem mindegy ugyanis, hogy mi kett?. Ha csak sz\u00e1molunk, akkor \\”ni\\”. Ha m\u00e1sodika, akkor fucuka. Ha k\u00e9t ember, akkor futari. Ha k\u00e9t lap, akkor nimai. Ha dolgokat sz\u00e1molunk, akkor futacu. Ha k\u00e9t emelet, akkor nikai.<\/P> Niszacu, ha k\u00f6nyv, nihon, ha fa, nihiki, ha \u00e1llat – de nem ny\u00fal vagy mad\u00e1r, mert arra m\u00e1r niv\u00e1-t mondunk (milyen nevets\u00e9ges \u00f6tlet ugyanolyan szavakkal sz\u00e1molni a nyulat meg a kuty\u00e1t – ez csakis egy gajdzsinnak juthat az esz\u00e9be (ez egy r\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9net… A buddhizmus szerint n\u00e9gyl\u00e1b\u00fat enni nem j\u00f3. M\u00e1rmost a legenda szerint valahol \u00e9ppen \u00e9hend\u00f6gleni pr\u00f3b\u00e1ltak, \u00e9s ny\u00fal lett volna, de az n\u00e9gyl\u00e1b\u00fa… h\u00e1t sz\u00e1molt\u00e1k mad\u00e1rnak, hogy megehess\u00e9k – Sabolc), \u00e9s nem t\u00fal nagy \u00e1llat (p\u00e9ld\u00e1ul medve), mert akkor m\u00e1r nit\u00f3, a k\u00e9t toj\u00e1s pedig niko… (Csak hogy vil\u00e1gos legyen: a ko nem a toj\u00e1s jap\u00e1nul, hanem a sz\u00e1mn\u00e9v v\u00e1ltozott meg, mert kis, apr\u00f3 dologr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk.) A felsorol\u00e1s t\u00e1volr\u00f3l sem teljes, nyelvtank\u00f6nyvenk\u00e9nt v\u00e1ltozik, hogy mely sz\u00e1mneveket tartj\u00e1k fontosnak. (Megjegyzem: ett?l vit\u00e1n fel\u00fcl szebb lesz a nyelv, ami mellett igaz\u00e1n elt\u00f6rp\u00fcl az a t\u00e9ny, hogy a k\u00fclf\u00f6ldi sim\u00e1n bele?sz\u00fcl, mire megtanul sz\u00e1molni.)<\/P> A te any\u00e1d!<\/P> …ok\u00e1szan, az eny\u00e9m haha. Az \u00f6n feles\u00e9ge okuszan, az eny\u00e9m viszont cuma\/kanai\/ucsi no mono\/. \u00c9s ez \u00edgy megy minden csal\u00e1dtaggal – hiszen ha idegennel besz\u00e9lek saj\u00e1t csal\u00e1dtagjaimr\u00f3l, csak nem haszn\u00e1lom ugyanazokat a szavakat, mint az ? csal\u00e1dtagjaira, nem?<\/P> ?szint\u00e9n rem\u00e9lem, hogy a fentiek egyetlen, jap\u00e1n nyelvtanul\u00e1ssal kac\u00e9rkod\u00f3 olvas\u00f3t sem riasztottak el – ne feledd, ez a rendk\u00edv\u00fcli bonyolults\u00e1g egyben igen \u00e1rnyaltt\u00e1, gazdagg\u00e1 is teszi a nyelvet. \u00c9s amikor el?sz\u00f6r \u00e9rted meg, mit besz\u00e9lget a m\u00f6g\u00f6tted \u00fcl? k\u00e9t jap\u00e1n a vend\u00e9gl?ben, vagy amikor el?sz\u00f6r olvasol el k\u00e9t mondatot a sz\u00e1lloda kandzsikkal tele\u00edrt prospektus\u00e1b\u00f3l – nos, az olyan pillanatok\u00e9rt \u00e9rdemes v\u00e1llalni a rengeteg plusz munk\u00e1t, amit a tanul\u00e1sra ford\u00edtott\u00e1l.<\/P> HP<\/EM><\/P><\/FONT><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Az eredeti cikk a Szaku 12-ben jelent meg. Tavaly szeptemberben Sopronban 85-en kezdtek tanulni jap\u00e1nul. Bel?l\u00fck nulla, azaz nulla ember pr\u00f3b\u00e1lkozott egy \u00e9v tanul\u00e1s ut\u00e1n letenni az alapfok\u00fa nyelvvizsg\u00e1t. Ez m\u00e9g sz\u00e1zal\u00e9kosan sem t\u00fal nagy eredm\u00e9ny (a matektan\u00e1romat az ?r\u00fcletbe kergettem, mivel nem b\u00edrtam meg\u00e9rteni, hogy null\u00e1t oszthatunk kett?vel, de kett?t nem null\u00e1val), f?leg, hogy… Continue reading Elrettent\u0151 \u00edr\u00e1s a jap\u00e1nul tanulni sz\u00e1nd\u00e9koz\u00f3knak<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-31691","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-japan_nyelv","entry"],"gutentor_comment":1,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31691","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=31691"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31691\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=31691"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=31691"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=31691"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n