Az al\u00e1bbi cikk aprop\u00f3j\u00e1t egy nemr\u00e9giben lezajlott besz\u00e9lget\u00e9s adta. Az t\u00f6rt\u00e9nt, hogy szok\u00e1s szerint megint beleszorultam a jap\u00e1n kult\u00fara \u00e9s emberek v\u00e9delmez?j\u00e9nek a szerep\u00e9be. Ennek egyre kev\u00e9sb\u00e9 \u00f6r\u00fcl\u00f6k, k\u00e9t okb\u00f3l is. Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert sz\u00f3 nincs arr\u00f3l, hogy \u00e9n elvtelen\u00fcl im\u00e1dn\u00e1m a jap\u00e1nokat \u00e9s a jap\u00e1n kult\u00fara minden \u00e1g\u00e1t (az anime-rajong\u00f3kat m\u00e9g csak-csak meg\u00e9rtem, de hogy lehet szeretni p\u00e9ld\u00e1ul v\u00e1logat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl a jap\u00e1n popzen\u00e9t???); m\u00e1sr\u00e9szt az\u00e9rt, mert a Monbus\u00f3-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjasakt\u00f3l valahogy \u00fagy elv\u00e1rj\u00e1k (m\u00e1rmint jap\u00e1n r\u00e9szr?l), hogy ha m\u00e1r annyi p\u00e9nzt k\u00f6lt\u00f6ttek r\u00e1nk, legal\u00e1bb dics\u00e9rj\u00fck is kicsit azt az orsz\u00e1got, \u00e9s ilyenkor persze az ember hajlana arra, hogy csakaz\u00e9rtse. A cs\u00fanya \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1sokat viszont nagyon nem szeretem.<\/FONT><\/P><\/p>\n Visszakanyarodva a vit\u00e1ra, az t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az illet? – mellesleg a jap\u00e1n nyelv avatott ismer?je – kifakadt, hogy belef\u00e1radt m\u00e1r a jap\u00e1n l\u00e1togat\u00f3k sok ilyen-olyan h\u00fclyes\u00e9g\u00e9be, \u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt is, ezek a jap\u00e1nok… \u00e9s itt n\u00e9h\u00e1ny, mostanra nyilv\u00e1n a magazin olvas\u00f3i \u00e1ltal is j\u00f3l ismert sztereot\u00edpia k\u00f6vetkezett. \u00c9n mondtam, hogy h\u00e1t az\u00e9rt ez nincsen eg\u00e9szen \u00edgy, \u00e9s eml\u00edtettem n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1t. \u00dajabb sztereot\u00edpia, \u00fajabb kiigaz\u00edt\u00e1s. \u00cdgy folytattuk eg\u00e9sz sok\u00e1ig, \u00e9s nem tudtam nem felid\u00e9zni, amit annak idej\u00e9n Peter Hoeg Frøken Smillas Fornemmelse for Sne<\/I> c\u00edm? k\u00f6nyv\u00e9ben olvastam (magyarul a kiss\u00e9 m\u00e1st jelent? Smilla kisasszony h\u00f3ra v\u00e1gyik <\/I>c\u00edmen, Kert\u00e9sz Judit ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a Magyar K\u00f6nyvklub kiad\u00e1s\u00e1ban jelent meg, 1997-ben). Smilla kisasszony, a f?szerepl?, f\u00e9lig eszkim\u00f3, f\u00e9lig d\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, igen \u00e9rdekes karakter, a k\u00f6nyv pont az ? karakter\u00e9nek le\u00edr\u00e1s\u00e1t\u00f3l sz\u00ednes. Saj\u00e1t b?r\u00e9n tapasztalja meg, hogy milyen len\u00e9zett eszkim\u00f3nak lenni d\u00e1n iskol\u00e1ban. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ezt \u00edrja (178. o):<\/FONT><\/P> \\”Annak idej\u00e9n az egyetemen divatban volt n\u00e9h\u00e1ny nevets\u00e9ges etnol\u00f3giai klis\u00e9…. Jean Malauri az Utols\u00f3 kir\u00e1lyok Thul\u00e9ban<\/I> c\u00edm? m?v\u00e9ben azt hozza fel egyik fontos \u00e9rvk\u00e9nt a sarkvid\u00e9ki eszkim\u00f3k tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa mellett, hogy \u00e1ltala megtudhatunk valamit az emberis\u00e9gnek a Neander-v\u00f6lgyi \u00e9s a k?korszaki \u00e1llapot k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmeneti korszak\u00e1r\u00f3l.<\/FONT><\/P> Ez a m? nem minden szeretet n\u00e9lk\u00fcl \u00edr\u00f3dott, m\u00e9gis az \u00f6ntudatlan el?\u00edt\u00e9let mintap\u00e9ld\u00e1ja.<\/FONT><\/P> B\u00e1rmely n\u00e9pcsoport, amelyet az eur\u00f3pai term\u00e9szettudom\u00e1ny \u00e1ltal lefektetett m\u00e9rc\u00e9kkel oszt\u00e1lyoznak, feltehet?en a magasabb rend? majmok kult\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l tesz majd tan\u00fabizonys\u00e1got.<\/FONT><\/P> \u00c9rtelmetlen minden oszt\u00e1lyoz\u00e1s. Minden arra ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00eds\u00e9rlet,. <\/SPAN>hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z? kult\u00far\u00e1kat egym\u00e1s mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtsunk az\u00e9rt, hogy meg\u00e1llap\u00edtsuk, vajon melyik \u00e1ll a fejl?d\u00e9s magasabb fok\u00e1n, voltak\u00e9ppen a nyugati kult\u00fara saj\u00e1t \u00e1rnyoldala ir\u00e1nt \u00e9rzett gy?l\u00f6let\u00e9nek \u00fajabb elcseszett kivet\u00edt\u00e9se.<\/FONT><\/P> M\u00e1s kult\u00far\u00e1k megismer\u00e9s\u00e9nek egyetlen m\u00f3dja lehets\u00e9ges: ha benne \u00e9l az ember. Ha odak\u00f6lt\u00f6zik, ha el\u00e9ri, hogy vend\u00e9gk\u00e9nt megt?rj\u00e9k, ha megtanulja a nyelv\u00fcket. Akkor tal\u00e1n egyszer majd elj\u00f6n a meg\u00e9rt\u00e9s ideje is. De az sz\u00f3tlan lesz. Abban a pillanatban, amikor az ember meg\u00e9rt egy idegen kult\u00far\u00e1t, m\u00e1r nem akarja megmagyar\u00e1zni. A jelens\u00e9gek magyar\u00e1zata elt\u00e1vol\u00edt mag\u00e1t\u00f3l a jelens\u00e9gt?l. Valah\u00e1nyszor Qaanaaqr\u00f3l kezdek besz\u00e9lni, mindig \u00fajra elvesz\u00edtem azt, ami val\u00f3j\u00e1ban soha nem is volt az eny\u00e9m.\\”<\/FONT><\/P> A f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek rendk\u00edv\u00fcl nagy r\u00e9sze abb\u00f3l sz\u00e1rmazik, hogy Jap\u00e1n nagy r\u00e9sze a k\u00fclf\u00f6ldiek sz\u00e1m\u00e1ra eg\u00e9sz egyszer?en rejtve marad. A jap\u00e1n gondolkod\u00e1sban az ucsi <\/I>(a \\”mi csoportunk, csal\u00e1dunk, iskol\u00e1nk, c\u00e9g\u00fcnk stb. tagjai\\”) \u00e9s a szoto <\/I>(a csoporton k\u00edv\u00fcliek) fogalma nagyon fontos szerepet j\u00e1tszik. Egy jap\u00e1n ember eg\u00e9szen m\u00e1shogy viselkedik az ucsi<\/I> \u00e9s m\u00e1shogy a szoto <\/I>tagjaival. Kifel\u00e9 viselkedni kell, bel\u00fcl jobban ismerj\u00fck egym\u00e1st, sokkal ink\u00e1bb lehet\u00fcnk emberek.<\/FONT><\/P> Tetszik, nem tetszik, a k\u00fclf\u00f6ldiek t\u00f6bbs\u00e9ge – \u00e9s ebbe \u00e9pp\u00fagy beletartozik egy sor tud\u00f3s \u00e9s jap\u00e1ntan\u00e1r is, mint a turist\u00e1k – Jap\u00e1nban a csoportokon k\u00edv\u00fcl marad. A \\”k\u00f6r\u00f6n k\u00edv\u00fclr?l\\” szeml\u00e9lve l\u00e1t egy csom\u00f3 furcsa, szokatlan, nem teljes, eur\u00f3pai szemmel nem logikus dolgot, amelyeknek azut\u00e1n ann\u00e1l nagyobb hangot ad, menn\u00e9l r\u00f6videbb id?t t\u00f6lt\u00f6tt Jap\u00e1nban. A gyakorlatban azonban ez majdnem annyira torz k\u00e9pet ad, mintha mondjuk a 10-18 \u00e9ves magyar koroszt\u00e1lyt kiz\u00e1r\u00f3lag a verb\u00e1lis megnyilv\u00e1nul\u00e1saik alapj\u00e1n lenn\u00e9nk hajland\u00f3k meg\u00edt\u00e9lni. (A jelen cikkben most nem t\u00e9rn\u00e9nk ki arra a m\u00e1sik, igen gyakori probl\u00e9m\u00e1ra, hogy az ember hajlamos hihetetlen kev\u00e9s t\u00e9nyb?l \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtani. Ki h\u00e1ny utc\u00e1n pisil? n\u00e9nit l\u00e1tott f\u00e9nyes nappal a K\u00f6r\u00faton? Mert \u00e9n is csak egyet, eggyel t\u00f6bbet, mint az \u00e1tlag, de pont akkor egy k\u00fclf\u00f6ldivel egy\u00fctt, \u00e9s hazavitte az \u00e9lm\u00e9nyt, hogy a magyarok…)<\/FONT><\/P> Tiszt\u00e1ban kell lenni vele, hogy a \\”k\u00f6r\u00f6n k\u00edv\u00fcli\\” viselked\u00e9s a jap\u00e1nok sz\u00e1m\u00e1ra is form\u00e1lis, neh\u00e9zkes, probl\u00e9m\u00e1kat okoz, amelynek bizonyos ellenpontot, felold\u00e1st ad a \\”k\u00f6r\u00f6n bel\u00fcli\\” viselked\u00e9s – \u00e1m azt mi m\u00e1r nem l\u00e1tjuk, ez\u00e9rt t?nhet n\u00e9ha rettent? torznak a jap\u00e1n t\u00e1rsadalom. Term\u00e9szetesen sokf\u00e9le, m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s emberekb?l fel\u00e9p\u00fcl? csoport l\u00e9tezik, de a \\”k\u00f6r\u00f6n bel\u00fcl\\” sokkal komolyabb az \u00f6sszetart\u00e1s, ugyanakkor sokkal ink\u00e1bb megcsillanhat \u00e9s meg is csillan az egy\u00e9nis\u00e9g.<\/FONT><\/P> Nem egyszer? dolog persze bel\u00fcl ker\u00fclni a hat\u00e1rvonalon. B\u00e1r egyes sz\u00e9ls?s\u00e9ges esetekben m?k\u00f6dhet az, hogy megjelen\u00fcnk nagy fekete haj\u00f3kkal Yokohama el?tt \u00e9s be\u00edg\u00e9rj\u00fck, hogy sz\u00e9tl?j\u00fck, ha nem nyitj\u00e1k meg az orsz\u00e1got, a gyakorlatban ez nem az a m\u00f3dszer, amelyet a szak\u00e9rt?k aj\u00e1nlanak. Hogy Dave Barryt id\u00e9zzem: \\”A szak\u00e9rt?k aj\u00e1nlotta m\u00f3dszer jap\u00e1n csecsem?nek sz\u00fcletni, \u00e9s jap\u00e1n csal\u00e1dban feln?ni, Jap\u00e1nban. \u00c9s m\u00e9g \u00fagy sem olyan egyszer?.\\” Bel\u00e9pni a kend\u00f3klubba az egyetemen nagy l\u00e9p\u00e9s, de messze nem el\u00e9g. Egy\u00fctt kell v\u00edvni vel\u00fck egy-k\u00e9t \u00e9vig, egy\u00fctt takar\u00edtani, versenyezni, egy\u00fctt elutazni s\u00edelni, \u00e9s tal\u00e1n ami a legfontosabb, jap\u00e1nul kell vel\u00fck besz\u00e9lgetni, udvariasan, tisztelettel… \u00e9s akkor el?bb-ut\u00f3bb megny\u00edlnak, \u00e9s felt\u00e1rul egy eg\u00e9szen m\u00e1s Jap\u00e1n. Ahol az ucsi<\/I> tagjai leveszik egym\u00e1s\u00e9rt a cip?j\u00fcket, ahol az egy\u00e9bk\u00e9nt r\u00e9m mogorv\u00e1nak t?n? szenpai seg\u00edt a k\u00f3hainak tanulni, ahol a m\u00e1sik r\u00e9m mogorva szenpai \u00e9jjel gyalog hazak\u00eds\u00e9ri az egy \u00f3r\u00e1nyira lak\u00f3 k\u00f3hait, hogy vigy\u00e1zzon az er\u00e9nyeire, mert a m\u00e1sik szenpai kicsit beivott \u00e9s nyomul… meg ilyesmi.<\/FONT><\/P> (Kis kiigaz\u00edt\u00e1s: cs\u00fasztatok \u00e1m egy kicsit, amikor azt mondom, hogy k\u00fclf\u00f6ldi nem ker\u00fcl be egy csoportba sem – egybe m\u00e9g csak-csak, ilyen lehet mondjuk egy karate-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjas, \u00e1m ezekkel meg az a probl\u00e9ma, hogy rendk\u00edv\u00fcl elszigetelten \u00e9lik meg Jap\u00e1nt \u00e9s a legt\u00f6bbsz\u00f6r nem is tudnak rendesen jap\u00e1nul. Kimarad nekik a jap\u00e1n ember \u00e9let\u00e9ben teljesen term\u00e9szetes, \\”csoportb\u00f3l ki, m\u00e1sik csoportba be\\” mozg\u00e1s.) Ennyi nagy feneket ker\u00edt\u00e9s ut\u00e1n az\u00e9rt essen sz\u00f3 valami gyakorlatiasabb tan\u00e1csokr\u00f3l is, legink\u00e1bb szok\u00e1sokr\u00f3l \u00e9s nyelvr?l, ha m\u00e1r err?l sz\u00f3l az \u00fajs\u00e1g. K\u00f6vetkezzenek teh\u00e1t Sabolc javaslatai, hogyan lehet elker\u00fclni egy sor k\u00ednos helyzetet.<\/FONT><\/P> 1... <\/SPAN>Fogalmakat tanuljunk, ne szavakat. <\/B>A \\”neko = macska\\” t\u00edpus\u00fa sz\u00f3tanul\u00e1s eur\u00f3pai nyelvekn\u00e9l lehet, hogy bej\u00f6n (b\u00e1r a tejf\u00f6lt \u00edgy is magyar\u00e1zni kell egy angolnak), de a jap\u00e1n nyelv eset\u00e9ben \u00e9letvesz\u00e9lyes. A klasszikus p\u00e9ld\u00e1t nagyon sokan ismerik: ha valaki \u00fagy jegyzi meg az \\”anata\\” sz\u00f3t, hogy az a \\”te, \u00d6n\\” megfelel?je, akkor nagyon hamar bajba ker\u00fcl, Jap\u00e1nban ugyanis ezt csak \\”lefel\u00e9\\” lehet haszn\u00e1lni, udvarias kontextusban nem. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, az \u00f6sszes di\u00e1k bev\u00e1gja, hogy \\”J\u00f3 napot\\” = \\”Konnicsiva\\”, \u00e9s ut\u00e1na csod\u00e1lkozik, hogy a jap\u00e1nok mi\u00e9rt b\u00e1nnak h?v\u00f6sen vele. H\u00e1t az\u00e9rt, mert ? k\u00f6sz\u00f6n nekik t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3an, h?v\u00f6sen. A norm\u00e1lis jap\u00e1n k\u00f6sz\u00f6n\u00e9s munkahelyre \u00e9rkez\u00e9skor ak\u00e1rmilyen k\u00e9s?n az \\”Ohaj\u00f3 gozaimaszu\\” (sz\u00f3 szerint ugye milyen \\”kor\u00e1n tetszik lenni\\”, vagyis n\u00e1lam kor\u00e1bban \u00e9rkezett\/dolgozik), egy\u00e9bk\u00e9nt meg b\u00e1rmi m\u00e1s, ami k\u00f6zvetlens\u00e9get sugall, pl. \\”Ii tenki desz’ ne\\” (sz\u00e9p id?nk van, ugye), \\”\u00c1, Tanaka-szan, kj\u00f3 mo acui desz’ ne\\” (\u00c1, Tanaka kisasszony, ma is milyen meleg van, nem?), vagy \u00e9ppen \\”Docsira-e?\\” (\\”Merre tetszik?\\”). Csak \u00e9rdekess\u00e9gk\u00e9ppen, egy jap\u00e1n fej\u00e9ben az \\”evezni\\” sz\u00f3 sem azt jelenti, hogy k\u00e9t evez?vel oldalt, \u00fclve, gurulva, hanem azt, hogy a cs\u00f3nak v\u00e9g\u00e9ben egy evez?vel kavarva… :-)<\/FONT><\/P> 2... <\/SPAN>Szitu\u00e1ci\u00f3kat jegyezz\u00fcnk meg, ne csak kifejez\u00e9seket. <\/B>Tulajdonk\u00e9ppen hasonl\u00f3 dologr\u00f3l van sz\u00f3, mint az el?bb: egy id? ut\u00e1n \u00f3hatatlanul k\u00e9pesek lesz\u00fcnk leford\u00edtani mondatokat, \u00e9s ett?l hajlamosak lesz\u00fcnk \u00fagy \u00e9rteni a helyzetet, ahogy azt a leford\u00edtott mondatot magyar szitu\u00e1ci\u00f3ban \u00e9rtelmezn\u00e9nk. L\u00e1ssunk erre is n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9ld\u00e1t. Jap\u00e1nban teljesen norm\u00e1lis k\u00f6sz\u00f6n\u00e9s a m\u00e1r eml\u00edtett \\”Docsira-e?\\” (\\”Merre tetszik?\\”). Ett?l magyar bed\u00fch\u00f6dik, hogy mi k\u00f6ze hozz\u00e1 a v\u00e9nasszonynak, pedig a teljesen norm\u00e1lis \u00e9s megszokott v\u00e1lasz r\u00e1 az \\”Ee, csotto aszoko made\\” (\\”Nos, h\u00e1t csak arrafel\u00e9\\”). Hasonl\u00f3an, eur\u00f3pai hajlamos a k\u00e9r\u00e9s\u00e9re adott \\”Kangaete okimasz’\\” (\\”Meggondoljuk\\”) v\u00e1laszb\u00f3l pozit\u00edv cseng\u00e9st kihallani, pedig ez az egyik legkategorikusabb visszautas\u00edt\u00e1s, ami csak form\u00e1lis jap\u00e1n k\u00f6zegben elhangzik. Vagy \u00e9ppen szokjuk meg, hogy Jap\u00e1nban udvariatlans\u00e1g nagyon hat\u00e1rozottan k\u00e9rni, ez\u00e9rt teljesen norm\u00e1lis a z\u00f6lds\u00e9gesn\u00e9l \\”ringo miccu gurai\\” (\\”k\u00e1b\u00e9 h\u00e1rom alm\u00e1t\\”), vagy \\”kj\u00fari nihon hodo\\” (\\”mintegy k\u00e9t ubork\u00e1t\\”) k\u00e9rni, hajsz\u00e1lpontosan h\u00e1rom alm\u00e1t \u00e9s k\u00e9t ubork\u00e1t fogunk kapni. K\u00fclf\u00f6ldi nem mondja oda ezeket, amit?l azt\u00e1n term\u00e9szetesen k\u00edv\u00fcl is marad a k\u00f6r\u00f6n. M\u00e9g egy ismertebb p\u00e9lda, amibe sokan beleszaladnak: elhangzik az \\”o-csa demo ikaga desz’ ka\\” (\\”p\u00e9ld\u00e1ul te\u00e1hoz mit sz\u00f3lna\\”) k\u00e9rd\u00e9s, majd az igenl? v\u00e1lasz ut\u00e1n kit\u00f6ltenek k\u00f3l\u00e1t, \u00e9s a d\u00f6bbent \u00e9rdekl?d\u00e9sre, hogy mi\u00e9rt nem tea, a jap\u00e1n f\u00e9l \u00e9pp\u00fagy meglep?dik, hogy \\”de h\u00e1t csak ez van itthon\\”. A helyes v\u00e1laszok a fenti k\u00e9rd\u00e9sre: 1. Iie, kekk\u00f3\/ii desz’ (Nem, k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m); 2. Hai, nandemo ii desz’ (Persze, ak\u00e1rmi is j\u00f3 – \u00e9s t\u00e9nyleg ak\u00e1rmit is fog felszolg\u00e1lni); 3. ha kicsit bizalmasabb a viszony, nem el?sz\u00f6r tal\u00e1lkozunk az illet?vel, akkor a \\”Nani ga (v. k\u00f3ra gurai\/hodo) arimasz’ ka?\\” (\\”Mi van itthon?\/Van itthon k\u00f3la?\\”).<\/FONT><\/P> 3... <\/SPAN>Ink\u00e1bb kevesebbet mondjunk, mint t\u00f6bbet.<\/B> Jap\u00e1nban t\u00fals\u00e1gosan hat\u00e1rozottnak lenni udvariatlans\u00e1g (m\u00e1r persze udvarias t\u00e1rsalg\u00e1sban, vagy ha – \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban \u00edgy van – mi t\u00f6ltj\u00fck be a p\u00e1rbesz\u00e9dben az \\”alacsonyabb\\” szerepet). Klasszikus feh\u00e9rember-hiba, hogy nagy boldogan v\u00e9gre, hogy el tudja mondani, mit akar, beront mondjuk az utaz\u00e1si irod\u00e1ba, hogy \\”szeretn\u00e9k k\u00e9t rep\u00fcl?jegyet Oszak\u00e1b\u00f3l Niigat\u00e1ba, turistaoszt\u00e1ly, oda-vissza\\”, \u00e9s ut\u00e1na teljesen kiakad azon, hogy az \u00fcgyint\u00e9z? k\u00e9rdezgeti, hogy \\”Oszak\u00e1b\u00f3l?\\”, \\”Niigat\u00e1ba?\\”, \\”Rep\u00fcl?vel?\\”, \u00e9s m\u00e1r lassan \u00fcv\u00f6lt, de m\u00e9g mindig nem j\u00f6n r\u00e1 arra, hogy val\u00f3j\u00e1ban azt mondj\u00e1k neki, hogy \\”Oszak\u00e1b\u00f3l Niigat\u00e1ba nincs rep\u00fcl?j\u00e1rat, te barom\\”. M\u00e1sik p\u00e9lda: b\u00facs\u00fazkod\u00e1sn\u00e1l hi\u00e1ba felett\u00e9bb udvarias, hogy \\”Zehi rainen no nacu Hangar\u00ed ni irassatte kudasai\\” (\\”J\u00f6v? ny\u00e1ron felt\u00e9tlen\u00fcl m\u00e9lt\u00f3ztasson ell\u00e1togatni Magyarorsz\u00e1gra\\”), ezt \u00edgy, egy szuszra bele\u00fcv\u00f6lteni a jap\u00e1n vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3 arc\u00e1ba – ne feledj\u00fck, a legt\u00f6bbj\u00fck f\u00f6l\u00e9 tornyosulunk – egy\u00e1ltal\u00e1n nem szimpatikus egy jap\u00e1nnak. A helyes megold\u00e1s: fej beh\u00faz v\u00e1llba, \u00fagy megy\u00fcnk fel\u00e9j\u00fck, mintha elfel\u00e9 j\u00f6nn\u00e9nk, \u00e9s dadogva \\”Zehi… Hangar\u00ed ni…\\”, \u00e9s mire nagyj\u00e1b\u00f3l megtal\u00e1ln\u00e1nk, hogy mit is k\u00e9ne mondani, hogy ne legyen nagyon bunk\u00f3, addigra m\u00e1r el is \u00e9rz\u00e9keny\u00fcltek, \u00e9s mondogatj\u00e1k egym\u00e1snak, hogy \\”hi\u00e1ba, ez a Sirokuma-szan, ez tudja, mi az illem\\”. Ugyanilyen sikeres lehet az egyszavas \\”Szaszuga…\\” (kb. \\”H\u00e1t ez r\u00e1 vall\/jellemz?…\\”) mondat is, ha valami pozit\u00edv t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s ut\u00e1n mondjuk valakire (\u00e9s gyilkos erej?, ha v\u00e9letlen\u00fcl valami \u00fcgyetlenked\u00e9s ut\u00e1n). M\u00e9g egy j\u00f3tan\u00e1cs: ha b\u00e1rmikor is megdics\u00e9rnek, hogy \\”Nihongo ga dzs\u00f3zu desz’ ne\\” (\\”Milyen j\u00f3l tud jap\u00e1nul\\”), ez el?sz\u00f6r is nem dics\u00e9ret volt (ha t\u00e9nyleg j\u00f3l tudn\u00e1nk, elkezden\u00e9nek kijav\u00edtgatni), m\u00e1sodszor a k\u00f6telez? v\u00e1lasz vagy 1. valamilyen szer\u00e9nyked? visszautas\u00edt\u00e1s, mint p\u00e9ld\u00e1ul az \\”Iie, szonna koto va arimaszen\\” (\\”Nem, sz\u00f3 sincs r\u00f3la\\”), vagy \\”Mada-mada desz’ jo\\” (\\”Od\u00e9bb van az m\u00e9g\\”), vagy 2. a jap\u00e1n nyelv neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9nek hangs\u00falyoz\u00e1sa: \\”Ija, Nihongo va muzukasii desz’ jo\\” (\\”\u00c1, neh\u00e9z \u00e1m a jap\u00e1n nyelv\\”). Ez egy l\u00e9p\u00e9s a k\u00f6r fel\u00e9. Minden m\u00e1s (\\”Ny\u00f3c \u00e9ve tanulom, vazze, persze hogy megy\\”) sok l\u00e9p\u00e9s elfel\u00e9. 4... <\/SPAN>Seg\u00edts\u00fck a partnert a besz\u00e9lget\u00e9sben.<\/B> Szokjuk meg, hogy a jap\u00e1n t\u00e1rsalg\u00e1s val\u00f3ban t\u00e1rsas cselekv\u00e9s, nem abb\u00f3l \u00e1ll, hogy \\”\u00e9n besz\u00e9lek, azt\u00e1n te besz\u00e9lsz\\”. Ha nem adunk a m\u00e1sik f\u00e9lnek \u00fan. aizucsit – vagyis nem mondogatjuk a m\u00e1sik f\u00e9l f\u00e9lmondatai ut\u00e1n, hogy Ee, meg Sz\u00f3 desz, meg hasonl\u00f3k – akkor elbizonytalanodik, hogy nem figyel\u00fcnk. (Velem a mai napig el?fordul, hogy rosszkor h\u00edvnak, \u00e1lmosan hallgatok 15 m\u00e1sodpercig, elfelejtek h\u00fcmm\u00f6gni, \u00e9s m\u00e1ris j\u00f6n a telefonba az oblig\u00e1t \\”mosi-mosi\\”.) Ugyanide tartozik, de kicsit \u00e9rdekesebb, hogy tiszt\u00e1ban kell lenn\u00fcnk azzal, hogy az adott szitu\u00e1ci\u00f3ban ki mit mondhat. Sz\u00e1zb\u00f3l kilencvenkilencszer \\”als\u00f3bbrend?\\” szitu\u00e1ci\u00f3ban lesz\u00fcnk a t\u00e1rsalg\u00e1sn\u00e1l, vagy udvariasnak kell lenni, de n\u00e9ha el?fordul, hogy nem \u00edgy van, \u00e9s err?l egy\u00e9bk\u00e9nt jap\u00e1nul kiv\u00e1l\u00f3an besz\u00e9l? emberek is hajlamosak megfeledkezni. Egyszer m\u00e9g r\u00e9gen a jap\u00e1ntan\u00e1rom mes\u00e9lte, hogy milyen borzaszt\u00f3, felh\u00edvt\u00e1k az \u00e9jjel kell?s k\u00f6zep\u00e9n, \u00e9s m\u00e1sf\u00e9l \u00f3r\u00e1n \u00e1t kellett hallgatnia az illet?t, mire az kib\u00f6kte, hogy mit akar. Azt\u00e1n persze egy\u00fctt h\u00fcmm\u00f6gt\u00fcnk, hogy \\”nah\u00e1t, nah\u00e1t, ezek a jap\u00e1nok\\”. Mai fejjel bizony m\u00e1sk\u00e9pp l\u00e1tom a helyzetet. Az adott szitu\u00e1ci\u00f3ban, mivel a jap\u00e1n f\u00e9l k\u00e9rni akart, a magyar f\u00e9l ker\u00fclt \\”fels?\\” helyzetbe. Tetsz\u00e9s szerinti mennyis\u00e9g? udvariaskod\u00e1s ut\u00e1n, ak\u00e1r \u00f6t perc m\u00falva is, mondhatta volna azt, hogy \\”Dzsa, kj\u00f3 va…\\” (\\”Nos, akkor ma…\\”), vagy \u00e9ppen azt, hogy \\”Szate…\\” (\\”Nos…\\”), \u00e9s a m\u00e1sik fell\u00e9legezve belekezdhetett volna abba, amit akart. Lehet (b\u00e1r nem biztos), hogy \u00e9pp az\u00e9rt ny\u00falt el m\u00e1sf\u00e9l \u00f3r\u00e1ra a t\u00e1rsalg\u00e1s, mert szeg\u00e9ny jap\u00e1n f\u00e9l nem mert udvariatlan lenni egy, a jap\u00e1n viszonyokat nyilv\u00e1n pontosan ismer? illet?vel… Magamt\u00f3l most hirtelen ennyi jutott eszembe, de ha meg tetszenek \u00edrni az \u00fajs\u00e1gnak egy-egy furcs\u00e1nak t?n? szitu\u00e1ci\u00f3t, vagy k\u00e9rd\u00e9st, hogy \\”mit is k\u00e9ne tenni ebben a helyzetben\\”, sz\u00edvesen megpr\u00f3b\u00e1lok v\u00e1laszolni, ha tudok. A k\u00e9rd\u00e9seket tessenek a szerkeszt?s\u00e9gnek, f?szerkeszt? \u00farnak c\u00edmezni.<\/FONT><\/P> – sabolc – Az al\u00e1bbi cikk aprop\u00f3j\u00e1t egy nemr\u00e9giben lezajlott besz\u00e9lget\u00e9s adta. Az t\u00f6rt\u00e9nt, hogy szok\u00e1s szerint megint beleszorultam a jap\u00e1n kult\u00fara \u00e9s emberek v\u00e9delmez?j\u00e9nek a szerep\u00e9be. Ennek egyre kev\u00e9sb\u00e9 \u00f6r\u00fcl\u00f6k, k\u00e9t okb\u00f3l is. Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert sz\u00f3 nincs arr\u00f3l, hogy \u00e9n elvtelen\u00fcl im\u00e1dn\u00e1m a jap\u00e1nokat \u00e9s a jap\u00e1n kult\u00fara minden \u00e1g\u00e1t (az anime-rajong\u00f3kat m\u00e9g csak-csak meg\u00e9rtem, de… Continue reading T\u00e9vhitek oszlat\u00e1sa – a jap\u00e1n nyelvr\u0151l (nem csak) kezd\u0151knek<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-31690","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-japan_nyelv","entry"],"gutentor_comment":2,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31690","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=31690"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31690\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=31690"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=31690"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=31690"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n
\n