Kapit\u00e1ny sz\u00e1mtalan nappal \u00e9s \u00e9jszaka koptatta Ginza j\u00e1rd\u00e1it – sokszor arccal eg\u00e9sz k\u00f6zel az ut\u00f3bbihoz. Ma is arrafel\u00e9 tart: visszautazik abba az id\u0151be, amikor a mai bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3utc\u00e1k hely\u00e9n cikkcakkos csatorn\u00e1k h\u00e1l\u00f3zt\u00e1k be a v\u00e1rosr\u00e9szt.<\/p>\n
<\/p>\n
A jap\u00e1n \u00e9p\u00edt\u0151ipar h\u00edres arr\u00f3l az elfojthatatlan hajlam\u00e1r\u00f3l, hogy
mindent aszfalttal bor\u00edtson, ami nem mozog. Ami viszont a terjedelmet
illeti, a mai beton\u00f6nt\u00e9szek nem nagyon sz\u00e1rnyalj\u00e1k t\u00fal el\u0151deik
teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t, akik elv\u00e1gt\u00e1k \u00e9s felt\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k azt a v\u00e1rosr\u00e9szt, amit ma
Ginzak\u00e9nt ismer\u00fcnk, l\u00e9trehozva egy csatorn\u00e1k \u00e9s hidak alkotta h\u00e1l\u00f3zatot
– m\u00e9g miel\u0151tt az eg\u00e9szet aszfalttal bor\u00edtott\u00e1k volna.<\/p>\n
A Tone foly\u00f3t\u00f3l elindulva, amely ma a Csiba \u00e9s Ibaraki prefekt\u00far\u00e1k
hat\u00e1r\u00e1t k\u00e9pezi az Edo kast\u00e9lyig mocs\u00e1r h\u00faz\u00f3dott. Tokugava Iejaszu
1603-as \u00e9rkez\u00e9s\u00e9vel, aki az \u00e9lelmiszer \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u0151anyagok folyamatos
\u00e1raml\u00e1s\u00e1t \u00f3hajtotta a d\u00e9li ter\u00fcletek (a mai Ginza \u00e9s Cukidzsi) eg\u00e9szen
a Szumida foly\u00f3ig \u00f3ri\u00e1si fejleszt\u00e9sek el\u0151tt \u00e1lltak. Sz\u00e1mos kutat \u00e1stak,
a Kanda foly\u00f3t pedig \u00faj mederbe terelt\u00e9k: ahelyett, hogy a Tama foly\u00f3ba
\u00f6ml\u00f6tt volna, Iejaszu egy csatorn\u00e1t \u00e9p\u00edttetett (Doszan-bori), hogy
\u00f6sszek\u00f6sse a kast\u00e9lyt Nihonbasival, amely az eredeti toki\u00f3i halpiacnak
adott otthont.<\/p>\n
A v\u00edziutak \u00fajabb h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t az Edo-korszak (1603-1867) idej\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k
ki. A sz\u00e1ll\u00edt\u00e1st csoki-bune nev\u0171 j\u00e1rm\u0171vekkel v\u00e9gezt\u00e9k (kis fahaj\u00f3,
melyet hossz\u00fa, a meder fenek\u00e9nek fesz\u00edtett p\u00f3zn\u00e1kkal l\u00f6ktek tov\u00e1bb). A
csatorn\u00e1k ki\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9vel ez v\u00e1lt a sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s els\u0151 sz\u00e1m\u00fa eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9. Az \u00faj
\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 hidak seg\u00edtettek abban, hogy az \u00e1ru a haj\u00f3r\u00f3l az utc\u00e1kra
ker\u00fclj\u00f6n. Ezek a hidak k\u00e9pezik a mai Ginza sz\u00e1mos keresztez\u0151d\u00e9s\u00e9t, kis
k\u00f6zpontj\u00e1t.<\/p>\n
A Ginza negyed az egyik olyan ritka v\u00e1rosr\u00e9sz Toki\u00f3ban, ahol a
kanyarg\u00f3s utc\u00e1k helyett n\u00e9gyzetr\u00e1csra fektethet\u0151 h\u00e1l\u00f3zatot tal\u00e1lunk. A
Shiodome Media Tower ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n sz\u00e1z \u00e9vvel ezel\u0151tti, l\u00e9ghaj\u00f3r\u00f3l
k\u00e9sz\u00edtett l\u00e9gifelv\u00e9teleket l\u00e1thatunk a ter\u00fcletr\u0151l. A k\u00e9pek felfedik,
hogyan keveredtek egym\u00e1sba az utak, hidak \u00e9s csatorn\u00e1k. A S\u00f3va-d\u00f3ri,
amely a Cs\u00fa\u00f3-d\u00f3rival p\u00e1rhuzamosan fut d\u00e9l fel\u00e9 ma m\u00e1r elt\u0171nt. A hely\u00e9n
1-2 emeletes kunyh\u00f3k \u00e1llnak. A Hattori (ma Vako) \u00f3ratorony a 4
cs\u00f3me-keresztez\u0151d\u00e9sben, a Hibija park \u00e9s a Kabukiza a legk\u00f6nnyebben
felismerhet\u0151 terept\u00e1rgy.<\/p>\n
.<\/p>\n
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik fot\u00f3ja a Szandzsukken-bori csatorna \u00e9s a Siodome
foly\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t \u00e1br\u00e1zolja Simbasin\u00e1l. A foly\u00f3 eg\u00e9szen a Toranomonig
ny\u00falik. Ma m\u00e1r csak egy-k\u00e9t v\u00e1s\u00e1rl\u00f3 figyel fel a Miccukosi
bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpont \u00e9s a Cukidzsi k\u00f6z\u00f6tt s\u00e9t\u00e1lva egy huppan\u00f3ra \u00e9s oldalra
kiny\u00fal\u00f3 dudorra a Harumi d\u00f3rin f\u00e9l\u00faton a Kabukiza fel\u00e9. Az a megemelt
j\u00e1rda, amely ma egy h\u00e1rom mozit, egy Aladdin nev\u0171 szexboltot \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny
\u00e9ttermet tartalmaz\u00f3 \u00e9p\u00fclethez tartozik valaha a Miharabasi h\u00edd volt,
amely a Szandzsukken-bori csatorna felett \u00edvelt \u00e1t.<\/p>\n
1948 \u00e9s 1953 k\u00f6z\u00f6tt a Szandzsukken-borit betonnal fedt\u00e9k le. A hely\u00e9n
csendes utc\u00e1k h\u00faz\u00f3dnak, tele boltokkal, irod\u00e1kkal \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00f3termekkel.
Az egyetlen megmaradt eml\u00e9k a Ginza Nine bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpont keleti v\u00e9g\u00e9n
tal\u00e1lhat\u00f3 apr\u00f3 t\u00e1bl\u00e1cska a nyilv\u00e1nos v\u00e9c\u00e9 mellett, amit legink\u00e1bb a
taxisof\u0151r\u00f6k l\u00e1togatnak.<\/p>\n
A legnagyobb mesters\u00e9ges v\u00edzi\u00fat tal\u00e1n a Szoto-bori volt, amely
gyeng\u00e9den kanyargott azon a ter\u00fcleten, amely ma a
Szukibajasi-keresztez\u0151d\u00e9s, elhaladt a Sony building el\u0151tt \u00e9s \u00e9szakra
folyt a mai Printemps shopping complex szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban eg\u00e9szen a JR
Jurakucs\u00f3 \u00e1llom\u00e1sig. A fot\u00f3kon a csatorna 1928-as \u00e1llapota l\u00e1that\u00f3. Egy
apr\u00f3 cs\u00f3nak \u00e9pp a betonh\u00edd alatt k\u00fc\u00f6zdi \u00e1t mag\u00e1t. K\u00e9t tenger\u00e9sz –
val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a megsz\u00e1ll\u00f3 er\u0151kt\u0151l – az egyik partr\u00f3l tart a m\u00e1sikra, k\u00e9t
\u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb. Az \u00edvelt homlokzat\u00fa Nicsigeki sz\u00ednh\u00e1z, ahol a 40-es
\u00e9vekben a nacionalista nagygy\u0171l\u00e9seket tartott\u00e1k 1953-ban m\u00e9g a
v\u00edzparton \u00e1ll. 1961-ben m\u00e1r a k\u00f6rny\u00e9k mai \u00e1llapot\u00e1t l\u00e1thatjuk egy m\u00e1sik
k\u00e9pen: a Tokyo Expressway aut\u00f3p\u00e1lya pr\u00f3b\u00e1l rajta megk\u00fczdeni a
forgalommal.<\/p>\n