<\/p>
\nA t\u00f6rt\u00e9net sz\u00e9pen illusztr\u00e1lja a kapcsolatot B\u00f3dhidarma, a buddhizmus \u00e9s a z\u00f6ld tea k\u00f6z\u00f6tt. Ez alapj\u00e1n felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy el?sz\u00f6r a k\u00ednai templomokban fogyasztott\u00e1k a friss\u00edt? italt.
\n
\nA teacserj\u00e9t m\u00e1r k\u00e9tezer \u00e9vvel ezel?tt is termesztett\u00e9k Kelet-\u00c1zsi\u00e1t\u00f3l eg\u00e9szen a kelet-indiai Assam vid\u00e9kig. El?sz\u00f6r a Selyem\u00fat ment\u00e9n terjedt el. Akkoriban a te\u00e1t \u00fagy ismert\u00e9k, mint friss\u00edt? \u00e9s kimer\u00fclts\u00e9g ellen hat\u00f3 gy\u00f3gyitalt.
\n
\nA Csang-dinasztia idej\u00e9n (618–907) Jap\u00e1n k\u00f6veteket k\u00fcld\u00f6tt sz\u00e1razf\u00f6ldi szomsz\u00e9dj\u00e1hoz, hogy eltanulj\u00e1k a kult\u00far\u00e1t \u00e9s a hagyom\u00e1nyokat. A \\”kultur\u00e1lis csereprogram\\” legf?bb t\u00e1mogat\u00f3ja S\u00f3toku herceg (S\u00f3toku taisi) \u00e9s Szuiko cs\u00e1sz\u00e1rn? voltak. Mindketten K\u00edn\u00e1ba k\u00fcldt\u00e9k K\u00f3b\u00f3 Daisi szerzetest (774-835), aki k\u00e9s?bb megalap\u00edtotta a Singon buddhista szekt\u00e1t. A szerzetes fekete tealevelekkel t\u00e9rt vissza a szigetorsz\u00e1gba, \u00e1m az \u00e1ltala meghonos\u00edtott gyakorlat sz\u00e9p lassan kiveszett. K\u00e9s?bb, 1191-ben egy Eiszai nev? szerzetes (k\u00e9s?bb a zen buddhizmus Rinzai iskol\u00e1j\u00e1nak megalap\u00edt\u00f3ja) m\u00e1r magokkal t\u00e9rt vissza Jap\u00e1nba \u00e9s er?s meggy?z?d\u00e9ssel kezdte hirdetni a n\u00f6v\u00e9ny j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1sait. Egyik k\u00f6nyv\u00e9nek c\u00edme \\”Az eg\u00e9szs\u00e9g meg?rz\u00e9se teaiv\u00e1s \u00e1ltal\\” (Kissza jodzsoki), amely a k\u00f6vetkez? mondattal kezd?dik: \\”A tea a j\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9ghez sz\u00fcks\u00e9ges elixir, az \u00e9let meghosszabb\u00edt\u00e1s\u00e1nak csod\u00e1latos eszk\u00f6ze\\”. Eiszai r\u00e1vette a kiot\u00f3i K\u00f3zan-dzsi templomot, hogy \u00fcltess\u00e9k el a teamagokat – ez volt az els? alkalom, hogy a felkel? nap orsz\u00e1g\u00e1ban te\u00e1t termesztettek. Emiatt eleinte csup\u00e1n a buddhista szerzetesen sz\u00e1m\u00e1ra volt el\u00e9rhet? az ital. Rajtuk k\u00edv\u00fcl az udvari nemesek, magas rang\u00fa harcosok \u00e9s neves csal\u00e1dok jutottak hozz\u00e1 id?nk\u00e9nt. A buddhista templomok elkezdt\u00e9k kidolgozni a tea elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9nek szab\u00e1lyait (szarei). Ezek ritu\u00e1lis \u00fcnneps\u00e9gek voltak, amelyekre \u00e1ltal\u00e1ban az els? reggeli tal\u00e1lkoz\u00f3kon ker\u00fclt sor a templomban. Ez a szok\u00e1s m\u00e1ig \u00e9l, a cikk szerz?je p\u00e9ld\u00e1ul olyan monostorban \u00e9lt, ahol minden reggel 7:20 \u00e9s 8:00 k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9p\u00fcletben \u00e9l? \u00f6sszes ember \u00f6sszegy?lt (mellesleg ez nagyszer? alkalom arra, hogy l\u00e9tsz\u00e1mellen?rz\u00e9st tartsanak \u00e9s kider\u00fclj\u00f6n, ki merre j\u00e1r), hogy elfogyasszon egy cs\u00e9sze haboss\u00e1 vert te\u00e1t, azt\u00e1n olvasson egy sz\u00fatr\u00e1t, meghallgassa a r\u00f3si utas\u00edt\u00e1sait vagy megbesz\u00e9lje a templomot \u00e9rint? v\u00e1ltozatos \u00fcgyek egyik\u00e9t.
\n
\nA te\u00e1t f?k\u00e9nt eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1sai miatt fogyasztott\u00e1k a szerzetesek, valamint az\u00e9rt, hogy lek\u00fczdj\u00e9k a medit\u00e1ci\u00f3 hossz\u00fa \u00f3r\u00e1i alatt r\u00e1juk t\u00f6r? \u00e1lmoss\u00e1got. Ez ut\u00f3bbi nem meglep?, mivel a z\u00f6ld tea nagyobb mennyis\u00e9gben tartalmaz koffeint (pontosabban teint). M\u00e1ig \u00e9l? szab\u00e1ly, hogy a Tea \u00datj\u00e1t k\u00f6vet? emberek (csadzsin) nem isznak k\u00e9s? este te\u00e1t.
\n
\nD\u00f3gen Zendzsi szama (1200-1253) zen szerzetes egy ker\u00e1miaed\u00e9nyt hozott K\u00edn\u00e1b\u00f3l, amelyben a porr\u00e1 ?r\u00f6lt te\u00e1t (koga katacuki) tartott\u00e1k. M\u00e9g ma, 750 \u00e9vvel a szerzetes hal\u00e1la ut\u00e1n is ugyanilyen form\u00e1j\u00fa ed\u00e9nyeket haszn\u00e1lnak!
\n
\nMindez a jap\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelem Kamakura-korszaknak nevezett szakasz\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt (1192-1332). Az ezt k\u00f6vet? Muromacsi-korszak sor\u00e1n a tea karaktere dr\u00e1mai v\u00e1ltoz\u00e1son ment \u00e1t: a sz\u00f3rakoz\u00e1s \u00e9s az \u00f6r\u00f6mkelt\u00e9s eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. A befoly\u00e1sos nemesek \u00e9s magasrang\u00fa harcosok dr\u00e1ga k\u00ednai eszk\u00f6z\u00f6ket gy?jt\u00f6ttek \u00e9s komoly harci kedvvel hasonl\u00edtgatt\u00e1k ?ket \u00f6ssze a teak\u00f3stol\u00f3 versenyeken. A versenyeken az nyert, aki k\u00e9pes volt meg\u00e1llap\u00edtani az elfogyasztott ital sz\u00e1rmaz\u00e1si hely\u00e9t. A pomp\u00e1s, m\u00e1r-m\u00e1r dekadens vet\u00e9lked?k ellenpontjak\u00e9nt a zen szerzetesek \u00f6sszegy?jt\u00f6tt\u00e9k \u00e9s lefektett\u00e9k a csendesebb szarei szab\u00e1lyokat, amelyek a porr\u00e1 ?r\u00f6lt \u00e9s bambuszkever?vel habos\u00edtott z\u00f6ld tea fogyaszt\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3dnak. Ezt a fogyaszt\u00e1si m\u00f3dot akkoriban csup\u00e1n a szent\u00e9lyekben gyakorolt\u00e1k, \u00e1m k\u00e9s?bb ezek a szab\u00e1lyok alkott\u00e1k a mai b\u00e9k\u00e9s csa no ju, vagyis a teaszertart\u00e1s alapjait. A zen szerzetesek mond\u00e1sai szerint \\”Buddha t\u00f6rv\u00e9nyei a te\u00e1ban is \u00e9lnek\\”, illetve \\”a tea a zent?l sz\u00e1rmazik\\”.
\n
\nEbben az id?ben kifejl?d\u00f6tt a tea s\u00f3in-st\u00edlusa: a buddhista templomokban szok\u00e1sos szarei felszolg\u00e1l\u00e1si m\u00f3d mag\u00e1ban foglalta a te\u00e1scs\u00e9sz\u00e9t, a porr\u00e1 ?r\u00f6lt tea t\u00e1rol\u00f3ed\u00e9ny\u00e9t, a bambuszb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt teahabar\u00f3t, a teamer?-bambuszkanalat, a bronzb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt fasz\u00e9ntart\u00f3t \u00e9s az ez\u00fcst te\u00e1skann\u00e1t. Ebben az id?szakban jelent meg a tatami \u00e9s a tokonoma nev? falm\u00e9lyed\u00e9s, amelyben a m?v\u00e9szi t\u00e1rgyakat tartott\u00e1k \u00e9s amelyben \u00e1ltal\u00e1ban egy tekercs l\u00f3gott a falon. Mindez f\u00e9l \u00e9vezred \u00f3ta v\u00e1ltozatlanul szerves r\u00e9sze a teaszertart\u00e1snak.\n<\/p>\n
\n(folytatjuk)
\n<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A z\u00f6ld tea K\u00edn\u00e1b\u00f3l \u00e9rkezett Jap\u00e1nba. T\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 ugyanolyan cserj\u00e9ket felhaszn\u00e1lva a legf?bb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a fekete te\u00e1hoz k\u00e9pest az, hogy m\u00edg ut\u00f3bbihoz ferment\u00e1lj\u00e1k a leveleket, a z\u00f6ld te\u00e1hoz g?z\u00f6l\u00e9st haszn\u00e1lnak. A z\u00f6ld te\u00e1t gyakran k\u00f6tik a buddhizmushoz: a m\u00edtosz szerint B\u00f3dhidarma miut\u00e1n 520-ban Indi\u00e1b\u00f3l K\u00edn\u00e1ba \u00e9rkezett, hogy elhozza a buddhizmus tan\u00edt\u00e1sait le\u00fclt a Shaolin (jap\u00e1nul S\u00f3rindzsi)… Continue reading A tea \u00fatj\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete I.<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[26],"tags":[],"class_list":["post-31546","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-tea","entry"],"gutentor_comment":0,"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31546","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=31546"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31546\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=31546"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=31546"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/szaku.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=31546"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}