További hasznos információkat és érdekes tartalmakat találhat weboldalunkon. Fedezze fel a részletes online információkat, és tájékozódjon az Önt érdeklő témákról.
Weboldalunkon számos érdekes tartalom segíti a tájékozódást és az új ismeretek megszerzését. Olvassa el a további hasznos tudnivalókat, és találja meg az Ön számára releváns információkat.
Az online tájékozódás megkönnyíti a fontos információk gyors elérését. Böngéssze a válogatott online tartalmakat, és ismerjen meg új szempontokat az Önt érdeklő kérdésekben.
Ha további információkat keres, érdemes áttekintenie a weboldalunkon elérhető anyagokat. A részletes tájékoztató tartalom segíthet abban, hogy könnyebben eligazodjon a témában.
A megbízható információk fontos szerepet játszanak a mindennapi döntésekben. Fedezze fel a hasznos online útmutatót, és bővítse ismereteit a számára fontos területeken.
Az interneten elérhető információk segítenek új lehetőségek és megoldások megismerésében. Tekintse meg a további érdekes információkat, és tájékozódjon kényelmesen, egy helyen.
A naprakész ismeretek hozzájárulnak a tudatosabb választáshoz és a jobb döntésekhez. Olvassa el a részletes online útmutatót, és fedezze fel a témához kapcsolódó hasznos tudnivalókat.
Weboldalunk célja, hogy könnyen hozzáférhető információkkal segítse az érdeklődő olvasókat. Keresse fel a további információk oldalát, és tájékozódjon az Önt érdeklő kérdésekről.
Az átgondolt információgyűjtés segíthet megtalálni a megfelelő válaszokat a felmerülő kérdésekre. Fedezze fel a hasznos tudnivalók gyűjteményét, és szerezzen további ismereteket online.
Érdemes rendszeresen megismerkedni új tartalmakkal, amelyek bővítik a meglévő ismereteket. A további online tájékoztatás segíthet eligazodni az érdekes témák között.
A megfelelő információk megtalálása egyszerűbbé teszi az egyes témák alaposabb megértését. Olvassa el a részletes információs anyagot, és ismerjen meg további hasznos részleteket.
Az online tartalmak kényelmes lehetőséget kínálnak az új ismeretek megszerzésére. Böngéssze a további hasznos tartalmakat, és találjon az érdeklődésének megfelelő információkat.
A jól áttekinthető információk megkönnyítik a tájékozódást a különböző témákban. Tekintse meg a részletes online tájékoztatót, és bővítse ismereteit a weboldalon elérhető anyagok segítségével.
Az új információk megismerése segíthet a kérdések alaposabb átgondolásában és a lehetőségek feltárásában. Keresse fel a további online információforrást, és tájékozódjon az Önt érdeklő témákról.
A hasznos online tartalmak hozzájárulnak a tájékozottabb döntésekhez és az ismeretek bővítéséhez. Fedezze fel a további releváns információkat, és találjon új szempontokat az Önt érdeklő kérdésekhez.
Ilyen témánk van a fórumban is, de ezt a cikket elolvasva önállóan is ki tudjátok találni, hogy hogyan írják a neveiteket japánul.
A katakana a japán írás hangjelöl?, szótagíró változata, melyet a jövevényszavak és külföldi szavak átírására használnak, így a mi neveinket is ezzel kell írni.
A cikkben az \”alap katakana-táblázatot\” követi két másik, ezek után konkrét példák alapján nézzük meg a katakana használatát.
(A katakanát használjuk akkor is, amikor egy állatról vagy növényr?l, mint fajról van szó – ezeket a szavakat szintén katakanával írjuk le. Kandzsikönyvek gyakran a szó kínai olvasatát is ezzel írják, ám a félreértések elkerülése végett: ezt csak. megkülönböztetésképp használják, ha leírunk egy többkandzsi szót, annak japán olvasatát hiraganával írjuk! )
A katakana tehát szótagírás. Alapvet?en a japán nyelv öt magánhangzója (a, i, u, e, o) elé kerülnek a mássalhangzók, így alkotva egy szótagot (épp ezért a táblázatban érdemes vízszintesen haladni).
A japán hangok kiejtésér?l a Hiragana cím? cikkben holnap többet olvashattok, de röviden itt is összefoglaljuk:
– az \”a\”-nak leírt hang rövid, ún. palóc \”á\”
– az \”u\”-nak leírt hang valahol az \”u\” és az \”ü\” között ingadozik
– az \”r\” és az \”l\” közötti különbséget a japánok nem igazán érzik, leírva csak \”r\” hangjuk van, de azt néha \”l\”-nek ejtik
– a szóvégi \”n\”-nek leírt hang nazális lesz, míg ha utána zöngés hang jön (pl. \”b\”, \”g\”), \”m\”-szer?vé válik (néha lehet látni olyat, hogy \”m\”-nek is írják át, például a ????-t (kisbolt, éjjel-nappali) kombininek a konbini helyett).
– a szóközbeni \”g\” hang nazális lesz
-a \”ni\”-t f?leg \”nyi\”-nek vagy néhol \”ni\”-nek ejtik
– a \”z\”-nek leírt hang inkább \”dz\”
???? Katakana
1.
A (v)o-t már egyáltalán nem használják.
| ? a | ? i | ? u | ? e | ? o |
| ? ka | ? ki | ? ku | ? ke | ? ko |
| ? sza | ? si | ? szu | ? sze | ? szo |
| ? ta | ? csi | ? cu | ? te | ? to |
| ? na | ? n(y)i | ? nu | ? ne | ? no |
| ? ha | ? hi | ? fu | ? he | ? ho |
| ? ma | ? mi | ? mu | ? me | ? mo |
| ? ja | ? ju | ? jo | ||
| ? ra | ? ri | ? ru | ? re | ? ro |
| ? va | ? (v)o | |||
| ? n |
2.
A második táblázatban azok a hangok találhatóak meg, amik léteznek a másik japán abc-ben, a hiraganában is. Az \”i\”-oszlopban szerepl? katakanák (ki, gi, si, csi, n(y)i, hi, bi, pi, mi, ri) jobb alsó sarkába kicsi ja, ju, jo-t téve kapjuk meg a kja, kju, kjo stb. morákat. Ez az oszlop már tartalmazza a zöngés mássalhangzóval kezd?d? szótagokat is (amik önállóan a harmadik táblázatban szerepelnek). Ha a katakana jobb fels? sarkába teszünk egy zöngésít?jelet (amit dakutennek vagy csoncsonnak hívnak) , a \”k\” hangból \”g\” lesz, a \”h\”-ból \”b\” vagy \”p\”, stb. (mintha náthásan beszélnénk), kivétel a \”si\”-t és a \”csi\”-t, mert azokból nem \”sja\” és \”csja \” stb. lesz, hanem \”sa\” és \”csa\” stb.
| ?? kja | ?? kju | ?? kjo |
| ?? gja | ?? gju | ?? gjo |
| ?? sa | ?? su | ?? so |
| ?? dzsa | ?? dzsu | ?? dzso |
| ?? csa | ?? csu | ?? cso |
| ?? nja | ?? nju | ?? njo |
| ?? hja | ?? hjo | |
| ?? bja | ?? bju | ?? bjo |
| ?? pja | ?? pju | ?? pjo |
| ?? mja | ?? mju | ?? mjo |
| ?? rja | ?? rju | ?? rjo |
3.
A táblázat fels? részében (a \”pa\”-sorig) az alaptáblázatban lev? katakanák zöngés változatai találhatóak. Ezeket hiraganával is le tudnánk írni. A táblázat második felében viszont olyan hangok találhatóak, amiket csak katakanával írhatunk. Ezek nem tartoznak bele a hagyományos japán hang- és szókészletbe, azért találták ki ?ket, hogy minél pontosabban le tudják írni a külföldi szavak kiejtését. Ugyanakkor gyakori, hogy mégsem ezekkel a speciális katakanákkal írják le (és ejtik ki) a szavakat, hanem olyanná alakítják át, ami mégiscsak jobban hasonlít az eredeti japán hang- és szókészletre. Gyakori, hogy a \”v\”-b?l \”b\” lesz, a \”szi\” helyett pedig inkább \”si\”.
Például: .
Vietnam: ???? Be-to-na-mu,
season (évszak, évad): ???? sí-zu-n,
sexy (szexi): ???? sze-ku-sí.
| ? ga | ? gi | ? gu | ? ge | ? go |
| ? za | ? dzsi | ? zu | ? ze | ? zo |
| ? da | (?) | (?) | ? de | ? do |
| ? ba | ? bi | ? bu | ? be | ? bo |
| ? pa | ? pi | ? pu | ? pe | ? po |
| ?? va | ?? vi | ?? vu | ?? ve | |
| ?? wa | ?? wi | ?? wu | ?? we | |
| ?? fa | ?? fi | ?? fe | ?? fo | |
| ?? ca | ?? ci | ?? ce | ?? co | |
| .?? ti | ?? tu | |||
| .?? di |
A katakana használata
A japánok, amikor egy szót átvesznek, úgy alakítják át, hogy az eredeti szó kiejtéséhez minél jobban hasonlítson. Általában (lsd. fent v-b ).Persze csak a saját hangkészletükb?l tudnak válogatni, így \”ö-?\”, \”gy\”, \”ty\”, \”zs\” hangot nem tudnak el?állítani. Így ha Zsuzsa, Gy?z?, Zsófi vagy, számíts rá, hogy a neved teljesen másképp fog hangzani japánul, mint amit a szüleid adtak neked.
– Az \”ö\”-t \”e\”-re szokták alakítani,
– A \”gy\”-t és a \”zs\”-t \”dzs\”-re,
– a \”ty\”-t \”cs\”-re.
Például:
Zsuzsa (Dzsu-dzsa): ????
Gy?z? (Dzsó-zó): ?????
Zsófi (dzsó-fi): ?????
Hosszú magánhangzók:
Ha olyan szót szeretnék \”katakanázni\”, amiben hosszú magánhangzó van, a magánhangzókat a katakanánál ezzel a vonallal hosszabbítjuk: ?. Az \”a\”-ból (rövid \”á\”-ból ) hosszú \”á\”, az \”e\”-b?l \”é\”, az \”o\”-ból \”ó\” stb. lesz.
Például:
Báró Béla (Ba- ?-ro?. Be- ? -ra): ???? ???. Ba-ro- Be-ra.
……… Péter (Pé-te-ru): ????
. . . . . Sári (Sá-ri): ????. ……..
……… László (Rá-szu-ró): ?????
Dupla mássalhangzók:
A mássalhangzókat egy kicsi \”cu\”-val duplázzuk, melyet a duplázni kívánt mássalhangzós katakana elé teszünk (kivéve az \”n\”-t, mert akkor egy szimpla \”n\”-t teszünk be).
Például:
Ottó (O-ttó): ????,
Anna (A-n-na): ???.
…………………..
Egyéb:
A szóvégi mássalhangzókat általában \”u\”-s vég? katakanára írjuk át, kivétel a \”t\” és \”d\” vég? szavaknál, mert azokat (duplázott) \”to\”-ra és \”do\”. Ez érvényes a szóközi, eredetileg \”egyedülálló\” mássalhangzókra(amiket szintén mássalhagzó követ) is.
Például:
Sándor (Sá-n-do-ru): ??????
Tamás (Ta- má- su): ?????
Gosztola Róbert (Go-szu-to-ra Ró-be-ru-to):???? ?????
Márta (Má-ru-ta): ????
Kornél (Ko-ru-né-ru):?????
…….. Edit (E-di-tto): ?????
Dávid (Dá-vi-ddo):.. ??????
A \”v\”-vel írt neveknél. a ??: \”nagy u+csoncson+kicsi a vagy más\”-kombinációt használjuk, az eredetileg \”w\”-vel leírt szavakat \”nagy u-nagy i vagy más\”-kombinációt, kivéve a \”wa\”-t, amire a rendes. \”alap va\”-t használják.
Például: .
Virág: ?????, .
Wien (Bécs):????.
Wagner ?????.
??? (wine, bor: \”w\”a-i-n)…………..
???(wagon, vagon: \”w\”a-go-n)
????? (waiter, pincér: \”w\”é-tá-)…………………
????(west, nyugat: \”w\”e-szu-to)
Ha kérdésetek van, írjátok meg a fórumon! :)