Gésák a Duna-parton

Gésák a Duna-parton

A japán kultúra hatása a magyar művészetre

Várkert Bazár, Testőrpalota (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.)

2016. december 16 – 2017. március 12.

 

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum közös munkájának köszönhetően először láthatunk olyan kiállítást Magyarországon, amely a japán kultúra magyar művészetre gyakorolt hatását mutatja be a századforduló képzőművészeti anyagának segítségével. A kiállítás együttműködő partnerei a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és az Iparművészeti Múzeum.

Japán két évszázadon át tartó elzárkózásának 1853-ban Matthew Perry amerikai sorhajókapitány flottája vetett véget. A szigetország számos kikötője megnyílt a nemzetközi kereskedelem előtt, így az 1850-es évek elejétől tömegesen áramlottak Európába a japán műtárgyak, Angliában és Franciaországban pedig megjelentek az első japán művészeti gyűjtemények.

A nyugati országokban - így Magyarországon is - a 19. század közepétől jelentkező, Japán iránti élénk érdeklődést és a japán művészet által inspirált műalkotásokat egységesen a „japonizmus” gyűjtőfogalommal illették. Japán alakok és motívumok díszítették a korszak divatos kerámiáit, a színpadokat a pillangókisasszonyok figurái népesítették be, s a kimonó nem hiányozhatott egyetlen úri hölgy ruhatárából sem. A „gésa” szó a magyar nyelvbe legkorábban beépült japán kifejezések egyike volt, ezért lett a mostani, magyar japonizmust bemutató kiállítás hívószava is.

A japonizmus az interkulturális hatások történetének egyik legizgalmasabb fejezete. Példát mutat idegen kultúrák adaptálására, melynek során egy-egy ország hagyományos vagy elavult formavilágát megújítja, szemléletét átértelmezi, felfrissíti.

A japonizmus – ahogy a nyugati országokban jellemzően - Magyarországon is összetett jelenség volt, amely a stílus szintjén, valamint a jellegzetes témák és motívumok átvételében is széles körben jelentkezett. A buddhista tanok ismeretének köszönhetően jelen volt a szimbolikus intencióval készült művekben is. Nem játszott katalizátor szerepet, mint a 19. századi francia művészetben, hanem többnyire az impresszionizmus, posztimpresszionizmus és a szecesszió beáramlásával együtt, már kiérlelt művek integráns részeként ismerték meg a magyar művészek. Kiemelkedő volt a szerepe a szecessziós alkotások esetében, és az összművészet gondolatának megerősödésében.

A december 16-tól látogatható tárlat az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, az Iparművészeti Múzeum és a Várkert Bazár közös szervezésében jött létre.

A kiállítás kurátorai:

Dr Fajcsák Györgyisinológus, aHopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója

Dr. Gellér Katalinművészettörténész, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet

Dénes Mirjamművészettörténész, aHopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum japán gyűjteményének kurátora

Marosvölgyi Gáborművészettörténész, Kovács Gábor Művészeti Alapítvány

Látogatói információk:

Várkert Bazár Testőrpalota | 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2.

Honlap | website: www.kogart.hu | www.varkertbazar.hu

Nyitva tartás: kedd-vasárnap: 10.00-18.00

 

 Még nem írt senki ezzel a cikkel kapcsolatban.
Ha szeretnél hozzászólni, akkor jelentkezz be vagy regisztrálj.
Szólj hozzá! (eddig 0 bejegyzés)