Budapestet három éve hagytam magam mögött, hazaköltöztem Sopronba. A tervem, hogy Sopronban legyek japán nyelvtanár, felemás eredményeket hozott. Talán nem tudjátok, de Sopron a japán testvérvárosának és a két évekre küldött anyanyelvi tanárnőknek köszönhetően kiemelkedő a vidéki városok között a japán nyelvet tanulók számát tekintve, szóval óriási érdeklődés van a japán nyelv iránt. Középiskolás koromban én is így kezdtem el japánt tanulni, nagyszerű lehetőségnek tartom.

Mondtam már, hogy ez a nyelvoktatás ingyenes? Emiatt aztán elég kevesen jelentkeztek a fizetős nyelvtanfolyamaimra. Nehéz egy ingyenes kurzussal versenyezni. :)

Viszont Sopronban megismerkedtem T.professzor úrral, egy japán professzorral, aki a soproni egyetemen tanított fél évet vendégelőadóként és akinek az a remek ötlete támadt, hogy rendezzünk Japán Napot. Régen fantasztikus Japán Napokat tartott a város, a testvérvárosból érkezett küldöttség a Fő téren hagyományos japán táncot mutatott be, volt ételkóstoló és kalligráfia, origami és kimonóbemutató, ami nagyban hozzájárult az én és sokak Japán iránti lelkesedésének elmélyüléséhez. Szóval elkezdtünk szervezkedni a japán tanárnővel, a TIT-tel és T. tanár úrral és már első évben 150 vendég érkezett a Japán Napra. Szerencsére már szinte hagyománynak mondható, idén 4. alkalommal kerül megrendezésre. Azóta is nagy népszerűségnek örvend.

Soproniak, június 5, GYIK, készüljetek! :)


A másik szerencsés hozomány az volt, hogy barátnőm - emlékeztek Ri-chanra a Jo Japánban blogból? -  aki diplomázás után szintén nyelvtanár lett Budapesten, majd 2012-ben ennél a nyugat-dunántúli cégnél kezdett dolgozni, elhívott részmunkaidőben tolmácsolni a céghez.

Először nagyon izgultam, mert JLPT 1 kjú ide vagy oda, ilyen műszaki szókincset sehol nem tanítanak. Minden héten egy-két napot töltöttem egy gyárban, egy gép mellett, és fordítottam a japánok/magyarok kérdéseit, mondanivalóját. Rengeteget tanultam belőle. Így telt el egy év.

Aztán tavaly februárban a japán fővezérek érkeztek a gyárba egy fontos ügyfél miatt, engem is hívtak kisegítőnek. Korábban ez a multi német tulajdonú volt, ezt vette meg egy nagy japán cég, így a főtolmács egy német hölgy volt, mi megfigyelőként/kávékihordóként vettünk részt. Először ijesztőnek tűnt egy ilyen nagy megbeszélésen szinkron tolmácsolni, de a hölgy végül is középfokú nyelvtanokat használt, illetve nagyon jól ismerte a műszaki szakszavakat.

Engem is bemutattak a japán főnököknek, a tiszteleti nyelvet használva egy mondatban bemutatkoztam, és máris megkaptam a dicséretet, hogy milyen ügyen vagyon japánból. Tudjátok a választ, ugye? Iie, mada-mada desu.

Amit ebből szeretnék kihozni, az az, hogy egy (szóban is folyékony) 2 kjús nyelvtudással  és párszáz, az adott helyen megtanulható műszaki szóval már bármilyen gyárban el lehet boldogulni. Sőt, az N4-es nyelvtan már elég, szinte soha nem kerül elő a felsőfokú nyelvtan (mikor a japánok beszélnek, akkor sem), csak a tiszteleti nyelvet kell úgy begyakorolni, hogy folyékonyan menjen.

 Még nem írt senki ezzel a cikkel kapcsolatban.
Ha szeretnél hozzászólni, akkor jelentkezz be vagy regisztrálj.
Szólj hozzá! (eddig 0 bejegyzés)
Ki van on-line?
Oldalainkat 53 vendég böngészi
Fórum legfrissebb
téma: Cikkeinkről - írta: phorvath, 16.02.16.
téma: Cikkeinkről - írta: Shinria, 16.01.05.
téma: Cikkeinkről - írta: phorvath, 15.12.23.
téma: Cikkeinkről - írta: Isaura, 15.06.30.
Linkek